kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 222 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-17-5928-8 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 52513. 159 fekete-fehér ábrával illusztrálva. |
A zárójelben levő nevek a kísérletek kidolgozóit, ismertetőit jelentik. | |
Rövidítések: Á= általános iskolai, Áa= általános iskolai alsó tagozatú, Ász= általános iskolai szakköri, ÁK= általános és középiskolai, ÁKsz= általános és középiskolai szakköri, K= középsikolai, Ksz= középiskolai szakköri kísérlet | 5 |
A KÍSÉRLETEK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A FÖLDRAJZOKTATÁSBAN | 5 |
A KÍSÉRLETEK ALKALMAZÁSA | 10 |
CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ | 13 |
A látóhatár és a horizont | 14 |
Á A látóhatár kijelölése kötőtűkkel (Klemens Tywonski) | 15 |
Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére (Klemens Tywonski) | 16 |
Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére emberalakkal (Klemens Tywonski) | 16 |
Á Közeledő hajó az iskolai földgömbön (Mérő József) | 17 |
Á Közeledő hajó megfigyelése világítótoronyból (Klemens Tywonski) | 18 |
Á A földfelszín görbültségének megfigyelése autóból (Tóth Aurél) | 19 |
Á Közeledő hajó megfigyelése hegycsúcsokról: hegycsúcsok megfigyelése parthoz közeledő hajóról (Klemens Tywonski) | 19 |
Á A látóhatár egy irányból megfigyelhető ívdarabja (Klemens Tywonski) | 20 |
Ász Közeledő hajó és világítótorony megfigyelése különböző magasságból (Josef Barbag) | 20 |
A Föld forgása | 22 |
Á Fonálon függő labda forgatása (Klemens Tywonski) | 22 |
A forgás eltérítő hatása | 22 |
K A forgás eltérítő hatásának bemutatása hurkapálcikákkal (Tóth Aurél) | 23 |
A Föld forgásának bizonyítása | 24 |
Ksz Egyszerű Foucault-inga alkalmazása (Ákos István) | 24 |
Ksz A Foucault-inga tehetetlensége miatt nem változtatja lengésirányát (Tóth Aurél) | 24 |
A Nap látszólagos napi mozgása | 25 |
ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése földgömbbel (Tóth Aurél) | 26 |
ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése pingponglabdával (Tóth Aurél) | 26 |
ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának bemutatása lombikkal (Klemens Tywonski) | 27 |
ÁKsz Tetszőleges földrajzi szélességre állítható horizont (Klemens Tywonski) | 28 |
A Föld Nap körüli keringése | 29 |
Á Földgömbök készítése pingponglabdákból (lengyel modellek) | 30 |
ÁK Egyszerű tellurium (lengyel modell) | 30 |
ÁK Fenyőfadísz alakalmazása telluriumon (Tóth Aurél) | 31 |
Ksz A földtengely különböző helyzetéből származó következmények (lengyel modell) | 31 |
A Föld tengelyének párhuzamossága | 33 |
K A földtengely párhuzamosságának magyarázata Schmidt-pörgettyűvel (Tóth Aurél) | 33 |
K A földtengely párhuzamosságának magyarázata kerékpárabronccsal (Tóth Aurél) | 34 |
Kepler törvényei | 34 |
Ksz Kepler törvényeinek magyarázata gumizsinóros pingponglabdával (Tóth Aurél) | 35 |
A Hold fényváltozásai | 37 |
Á A Hold fényváltozásainak tanulmányozása ábrára helyezett pingponglabdával (Tóth Aurél) | 37 |
Ász A Hold fényváltozásainak tanulmányozása megvilágított pingponglabdával | 39 |
Ász A Hold tengely körüli forgásának és fényváltozásainak tanulmányozása forgó korongon | 39 |
Laplace kozmogóniai elmélete | 40 |
K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése vezérsugár-készülékkel (Tóth Aurél) | 40 |
K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése zsinóron függő labdával, függönyzsinór gombjával | 41 |
A KÉREG FÖLDRAJZA | 42 |
A táguló Föld | 42 |
Ksz A táguló Föld kísérleti modellje (Kádár László) | 43 |
Ksz A kontinensek távolodása a táguló földgömbön (Tóth Aurél) | 43 |
A kéreg | 44 |
A kéreg egyensúlya | 44 |
K Vízben szabadon úszó fahasábok merülése (Tóth Aurél) | 44 |
K Vízben úszó megtámasztott fahasábok merülése (Tóth Aurél) | 45 |
A rejtett képlékenység | 47 |
K A rejtett képlékenység bemutatása gyertyával | 47 |
A kéreg ingó mozgásai | 48 |
K A glaciális izosztázia magyarázata megtámasztott fahasábok vízbe merülésével (Tóth Aurél) | |
K A glaciális izosztázia magyarázata szabadon úszó fahasábok merülésével (Tóth Aurél) | 49 |
K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása megtámasztott fahasábokkal (Tóth Aurél) | 49 |
K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása szabadon úszó fahasábokkal (Tóth Aurél) | 51 |
Repedések, törések | 51 |
K Törési sík, törésvonal előállítása téglával | 52 |
K Gumiszalag széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aruél) | 52 |
K Csúszó lemezek széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aurél) | 53 |
K Rugalmas fémlemezen (kartonon) keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) | 53 |
K Nyomóerő hatására keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) | 54 |
A vetődés | 54 |
Á A vetődés fő formáinak bemutatása három mágneslapkás falemezzel (Mérő József) | 54 |
Á A vetődés fő formáinak bemutatása négy mágneslapkás falemezzel (Mérő József) | 55 |
Á A vetődés fő formáinak kialakítása négy gumigyűrűs kartonlapocskával (Klemens Tywoski) | 55 |
Á A vetődés fő formáinak bemutatása öt gumigyűrűs kartonlapocskával (Jan Winklewski) | 56 |
Á A vetődés fő formáinak bemutatása rögzített gumigyűrűkre erősített falemezekkel | 57 |
K A legtöbb vetődés kialakítására alkalmas eszköz (Tóth Aurél) | 58 |
Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása képlékeny anyaggal (Tóth Aurél) | 59 |
Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása könyvekkel | 61 |
A gyűrődés | 62 |
Á Sállal kialakított gyűrődés | 62 |
Á Gyűrődés kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) | 62 |
Á Egyszerű gyűrődéseszköz (Jan Mitik) | 63 |
Á Gyűrűdéseszközök (Jery Brinken, Klemens Tywonski) | 64 |
Á Dobozos, tolókaros gyűrődéseszköz (Klemens Tywonki) | 64 |
Á Redőformák kialakítása gumiszalaggal (Tóth Aurél) | 65 |
K Gyűrődésformák kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) | 66 |
Ksz Képlékeny anyag gyűrődése összehúzódó gumiszalagon (Tóth Aurél) | 67 |
A hegységképződés | 68 |
Ksz Süllyedő geoszinklinálisban lezajló gyűrődés érzékeltetése kartonlappal és krepp-papírral (Tóth Aurél) | 70 |
Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) | 71 |
Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) | 72 |
Ksz A geotumor és a hegységképződés kapcsolata (Tóth Aurél) | 72 |
A vulkán kitörése | 74 |
Ksz A vulkáni kitörés vegyszeres érzékeltetése (Gustaw Wuttke) | 74 |
A VÍZ FÖLDRAJZA | 76 |
A felszín alatti vizek | 76 |
A talajnedvesség | 76 |
ÁK A talajnedvesség bemutatása (Fekete Zoltán) | 76 |
Ksz A víztartó képesség igazolása (Fekete Zoltán) | 78 |
A talajlevegő | |
Ksz A talajlevegő kimutatása (Ákos István) | 79 |
A karsztjelenségek | 79 |
ÁKsz Karsztjelenségek a homokasztalon (Udvarhelyi Károly) | 79 |
A felszíni vizek | 81 |
A talajvízforrás | 81 |
ÁK Működő talajvízforrás (Tóth Aurél) | 81 |
A rétegforrás | 82 |
K Működő rétegforrás (Tóth Aurél) | 83 |
A belvíz | 83 |
ÁK Belvíz az üveges kádban (Tóth Aruél) | 83 |
Folyóvizek | 83 |
Ksz A sodorvonal és a folyómeder tanulmányozása maketten (Tóth Aurél) | 83 |
A tengervíz mozgásai | 85 |
A hullámzás | 85 |
Ksz Az áramló levegő súrlódása papírszalagon (Tóth Aurél) | 86 |
Ksz Hullámkészülék (Tóth Aurél újítása) | 86 |
A tengeráramlás | 88 |
Ksz A tengeráramlások tanulmányozása maketten (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 88 |
Ksz Hőmérséklet-különbség miatt meginduló függőleges áramlás (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 88 |
A tengerjárás | 88 |
K Tengerjárást magyarázó készülék (Tóth Aurél) | 89 |
K A tengerjárás váltakozásának bemutatása acélabroncsokkal | 92 |
A LÉGKÖR FÖLDRAJZA | |
A levegő jelenléte | 94 |
Áa A levegő jelenlétének igazolása pohárral (Gustaw Wuttke) | 94 |
Áa Üvegpalack levegőjének távozása (Gustaw Wuttke) | 95 |
Áa A vízbe fújt levegő buborékokat kelt (Gustaw Wuttke) | 95 |
Á A levegő távozása megnyitott tölcsérről (Gustaw Wuttke) | 95 |
Á A levegő jelenlétét pohárban keletkező buborékok jelzik (Gustaw Wuttke) | 96 |
Á A tölcsérből kiszorított levegő eloltja a gyertyát (Gustaw Wuttke) | 97 |
Á A tölcsérből kiszorított levegő szélkereket hoz mozgásba (Tóth Aurél) | 97 |
Á A lombik levegőjét tölcsérből csorgó víz szorítja ki (Tóth Aurél) | 97 |
A levegő felmelegedése | 99 |
A konvekció | 99 |
K A konvekciós áramlást cigarettafüsttel tehetjük láthatóvá | 99 |
K A függőleges légcserét szélkígyók ellentétes irányú forgása árulja el (Tóth Aurél) | 100 |
Az üvegházhatás | 101 |
K Az üvegházhatás kimutatása üvegházikóval (Tóth Aurél) | 102 |
Ksz Az üvegházhatás kimutatása üveggel fedett ládával (Udvarhelyi Károly) | 103 |
A levegő felmelegedése elsősorban a napsugarak hajlásszögétől függ | 103 |
Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének szemléletésére (Klemens Tywonski) | 104 |
Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski) | 104 |
ÁK A napsugarak hajlásszögének szemléltetése zseblámpával (Tóth Aurél-Turcsányi Ervin) | 105 |
ÁKsz A napsugarak hajlásszögének tanulmányozása bothőmérőkkel | 105 |
ÁKsz Szögmérővel felszerelt eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski-Tóth Aurél) | 106 |
A gömbalak következménye | 106 |
Á A gömbalak következményét az ezüst-higany-jodid színváltozása mutatja (Tóth Aurél) | 107 |
K A gömbalak következményének bemutatása ezüst-higany-jodiddal és sugárnyalábbal | |
A domborzat módosító hatása | 108 |
Á A domborzat módosító hatásának bemutatása ezüst-higany-jodidos felszínnel | 108 |
Ász Elsőnek a legnagyobb hajlásszögű gyertyalemez olvad meg (Gácsné Asbóth Mária) | 109 |
ÁK A domborzat módosító hatásának bemutatása zseblámpával (Tóth Aurél) | 110 |
ÁK A hajlásszög csökkenése homályos üvegen (Tóth Aurél) | 110 |
K A színes viaszréteg a nagyobb hajlásszögű üveglapon olvad meg előbb (Tóth Aurél) | 111 |
K A hő hatására a nagyobb hajlásszögű ezüst-higany-jodidos papírszelet színeződik először pirosra (Tóth Aurél) | 111 |
K Ezüst-higany-jodiddal bevont fiktív dombormű fokozatos színeződése (Tóth Aurél) | 112 |
Ksz A Nap hősugárzása először a legnagyobb hajlásszögű, ezüst-higany-jodiddal bevont lapocska színét változtatja pirosra (Tóth Aurél) | 112 |
A földfelszín színének és anyagának módosító hatása | 114 |
ÁK A szín szerepének érzékeltetése festett üvegpalackokkal (Tóth Aurél újítása) | 114 |
ÁK A szín szerepének érzékeltetése kaviccsal töltött üvegpalackokkal (Tóth Aurél) | 115 |
ÁK A szín szerepének bemutatása két ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) | 115 |
ÁK A szín szerepének bemutatása három ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) | 116 |
Ksz A szín szerepének szemléltetése ezüst-higany-jodidos dobozokkal (Tóth Aurél) | 117 |
Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérőkkel | 117 |
Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérős ládákkal | 117 |
A hőmérséklet napi járása | 119 |
ÁK A hőmérséklet napi járását ezüst-higany-jodidos földgömb színváltozása jelzi | |
A hőmérséklet évi járása | 120 |
ÁK A hőmérséklet évi járásának szemléltetése ezüst-higany-jodidos földgömbbel | |
A légnyomás | 121 |
A felmelegedő levegő kiterjed, a lehűlő összehúzódik | 122 |
ÁK A levegő kiterjedését buborékképződés, összehúzódását lombikba áramló víz mutatja | 123 |
ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása manométerrel (Tóth Aurél) | 123 |
ÁK A levegő kiterjedését és összehúzódását két palack vízszintjének változása jelzi (Tóth Aurél) | 124 |
ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása műanyag tartállyal | 125 |
Ksz A levegő kiterjedését és összehúzódását léggömb átmérőjének változása jelzi (Ákos István) | 125 |
A felmelegedő levegő nagy feszítőerővel terjed ki | 126 |
K A felmelegedés következtében kiterjedő levegő hangos dörrenéssel messze repíti az üvegpalack dugóját (Tóth Aurél) | 126 |
K Az égő vörösfoszforral felmelegített levegő kilövi a lombik dugóját (Tóth Aurél) | 127 |
A felmelegedő levegő kiterjed, ritkábbá és kisebb fajsúlyúvá, a lehűlő nehezebbé válik | 128 |
ÁK A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása lombikkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) | 128 |
K A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának bemutatása üvegpalackkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) | 129 |
Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása felül nyitott hengerekkel (Ákos István) | 130 |
Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása zárt hengerekkel (Tóth Aurél) | 131 |
Ha a levegő felmelegszik, a légnyomás csökken, ha lehűl, a légnyomás növekszik | 131 |
K A légnyomás csökkenését és növekedését üvegburával fedett barométer jelezi | 131 |
K A hőmérséklettől függő légnyomásváltozás bemutatása izzólámpával (Tóth Aurél) | 132 |
A légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken | 133 |
K Légnyomáscsökkenést mutató érzékeny eszköz (Tóth Aurél) | 133 |
K Sínes csúsztatott eszköz (Tóth Aurél) | 135 |
A magasság növekedésével csökken a víz forráspontja | 136 |
Ksz A zárt lombikban lehűlő víz forrni kezd | 136 |
Ksz A forráspont csökkenésének bemutatása két lombikkal (Turcsányi Ervin) | 137 |
Ksz A forráspont csökkenését manométerrel igazoljuk (Tóth Aurél) | 138 |
A szél | 140 |
A felmelegedő levegő felszáll | 140 |
Áa A szélkerék | 140 |
Áa A szélkígyó | 142 |
Á A forgókúp | 142 |
ÁK A levegő felszállását bubokékok mutatják (Tóth Aurél) | 143 |
K A felszálló meleg levegő megemeli az alul nyitott hengereket (Tóth Aurél) | 144 |
A levegő a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású hely felé áramlik | 145 |
K Szökőkút a lekvárosüveg alatt | 145 |
K Szökőkút az üvegbúra alatt | 146 |
K A külső nagyobb légnyomás a palackban taszítja a plasztilinlepényt (Tóth Aurél) | 146 |
K A külső nagyobb légnyomás elszakítja a palack szájára feszített gumihártyát (Tóth Aurél) | 147 |
K A külső nagyobb légnyomás kiszorítja a palackban levő víz egy részét (Tóth Aurél) | 147 |
A zárt légkörzés | 148 |
ÁK Zárt légkörzés buborékokkal (Tóth Aurél) | 148 |
K Zárt légkörzés lámpaüvegben (Tóth Aurél) | 148 |
Ksz Cigarettafüst mutatja a légkörzést (Ákos István) | 149 |
A szél felszínformáló munkája | 150 |
ÁKsz A felszínformáló munka tanulmányozása homokasztalon | 150 |
A levegő vízgőztartalma | 151 |
A párolgás | 153 |
Á A pauszpapír élénken jelzi az elgőzölgést (Tóth Aurél) | 153 |
K A kobalt-klorid elárulja a víz párolgását (Tóth Aurél) | 154 |
A vízgőz és a pára | 155 |
ÁK A vízgőz és a pára összehasonlítása (Gustaw Wuttke) | 155 |
A vízgőz minősége | 155 |
Ksz A konyhasót tartalmazó festett víz párolgásával desztillált víz kerül a levegőbe | 155 |
A levegő vízgőzbefogadó képessége | 156 |
ÁK A váltakozva homályos és átlátszó lombik elárulja, hogy a meleg levegő több vízgőzt fogadhat be (Tóth Aurél) | 156 |
A hőelvonás | 157 |
K Párolgó szesz hűtő hatása | 157 |
K A nedves hőmérő alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mint a száraz | 158 |
K A hőelvonás bemutatása szobahőmérőkkel (Ákos István) | 158 |
A hőmérséklet hatása a víz elgőzölgésére | 158 |
K A meleg víz gyorsabban párolog, mint a hideg (Tóth Aurél) | 158 |
Ksz A hőmérséklet emelkedése fokozza a párolgást | 159 |
Ksz A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a talaj nedvességtartalmának elgőzölését | 160 |
A szél hatása | 160 |
Ksz A szél (ventillátor) meggyorsítja a víz párolgását (Tóth Aurél) | 160 |
Ksz Homok nedvességtartalmának elgőzölgése mérlegen (Udvarhelyi Károly) | 160 |
A levegő vízgőztartalmának szerepe | 161 |
Ksz A nedves levegő mérsékli a víz párolgását (Tóth Aurél) | 161 |
Ksz A levegő nagy nedvességtartalma lassítja az elgőzölgést (Udvarhelyi Károly) | 161 |
Ksz Telített levegőben nincs párolgás (Tóth Aurél) | 162 |
Ksz A víz a száraz levegőben gyorsan párolog (Tóth Aurél) | 163 |
A növények szerepe | 163 |
Ksz Növény az üvegbura alatt | 163 |
A felhő- és ködképződés | 164 |
Ködképződés | 166 |
K Ködképződés üvegpalackban (Gustaw Wuttke) | 166 |
K Ködképződés lombikban (Tóth Aurél) | 167 |
K Ködképződés üvegpalackban denaturált szesszel (Tóth Aurél) | 167 |
K Áramlási köd üveges kádban (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) | 168 |
Felhőképződés | 169 |
ÁK Felhőképződés üvegpalackban cigarettafüst segítségével (Gustaw Wuttke) | 169 |
Ák Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) | 170 |
Ksz Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) | 171 |
A felemelkedő levegő kiterjed | 172 |
K Kisebb nyomás alá kerülő levegő kiterjedése lombikban (Gustaw Wuttke) | 172 |
Talajmenti csapadékok keletkezése | 173 |
Harmat | 174 |
ÁK Vízgőz az ablaküvegen | 174 |
ÁK Üvegpalack elhomályosodása | 174 |
ÁK Leheljünk hideg üvegre | 175 |
Ksz Higrométer a fedett homokasztalban (Udvarhelyi Károly) | 175 |
Dér | 175 |
K Dér a kémcső külső falán | 175 |
Zúzmara | 176 |
K Zúzmara a kémcső külső falán (Tóth Aurél) | 176 |
Hulló csapadékok keletkezése | 176 |
Eső | 177 |
Á Eső keltése üveglappal | 177 |
Á Eső keltése uborkásüvegben (Gustaw Wuttke) | 178 |
Á Eső keltése tepsikkel (Ákos István) | 179 |
K Eső keltése denaturált szesszel (Gustaw Wuttke) | 179 |
Havazás | 180 |
K Havazás üveghengerben (Gustaw Wutke) | 180 |
Ónoseső | 181 |
Ksz Ónoseső hütőkeverék fedőlapján (Tóth Aurél) | 181 |
A rejtett hő felszabadulása | 181 |
K A rejtett hő felszabadulásának kimutatása ezüst-higany-jodiddal (Gelléri Emil újítása) | 181 |
A főnszél | 182 |
A levegő össszenyomható | 183 |
K Levegő összenyomása kémcsőben (Gustaw Wuttke) | 183 |
A leszálló levegő összehúzódik | 183 |
ÁK A nagyobb nyomás alá kerülő levegő összehúzódása lombikban (Gustaw Wuttke) | 183 |
A leszálló levegő felmelegszik | 184 |
Ák Levegő felmelegedése kerékpárpumpában (Gelléri Emil) | 184 |
A hulló csapadék pusztító munkája | 185 |
ÁK A keresztbe szántás jelentőségének bizonyítása | 185 |
ÁKsz A keresztbe szántás fontosságának igazolása talajjal (Ákos István) | 186 |
ÁKsz Vízmosás megkötése (Ákos István) | 187 |
Ksz Az esőcseppek munkája lejtős felszínen (Ákos István) | 187 |
Ksz Az esőcseppek munkája talajon (Ákos István) | 188 |
Ksz Talajerózió különböző talajon (Ákos István) | 188 |
Ksz Talajerózió különböző lejtőn (Ákos István) | 188 |
Ksz A növényzet védő szerepe (Ákos István) | 188 |
Ksz Areális erózió ládikóban (Ákos István) | 189 |
Ksz A felszíni kiemelkedések lepusztulása (Ákos István) | 189 |
Az éghajlati övek kialakulása | 189 |
Ksz A Föld forgásának szerepe a szoláris éghajlati övek kialakulásában (Tóth Aurél) | 189 |
EGYSZERŰ ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE, SZÜKSÉGES ANYAGOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA | 191 |
FORRÁSANYAG | 210 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.