Gyere kicsim!... Gyere!

Előszó

Mikor ez a kedves könyv első kiadásban megjelent, tekintetem röpke pillantása megakadt a címén és a tagastei sas, a nagy egyházatya: Szent Ágoston életének egy kis jelenete jutott eszembe. „Tolle, lege"!
- „Vedd és olvasd!" - hallotta a szózatot Ágoston Rómában a kertben... „Gyere kicsim - gyere"... hallottam én is szüntelen a lelkemben. Mi lehet ez az érdekes című könyv? - hajtott a női kíváncsiság. „Vedd és olvasd!" - sürgetett a hívó szó. És elolvastam. Minden igazi nő így tett volna és így is cselekszik, ha találkozik ezzel a címmel.
Számtalan könyvet, regényt olvastam már életemben, ennek se a tartalma, romantikusan tragikus meséje fogott meg, hanem az a művészi elgondolás, amely a nő, a fiatal asszony-legégetőbb lelki problémáját: a gyermek születésének, vagy nem születésének kérdését, s az „egyke" sorsát érdekes irodalmi formában: regényben mutatja be.
Sokszor éreztem hiányát egy olyan népszerű könyvnek, amely ezt a kérdést a katolikus világnézet, a katolikus Egyház szempontjából teljesen felöleli, megvilágosítja és biztos utat mutat. Akadnak is olyan művek, amelyek szólnak a dologról, de a legtöbben elvész a lényeg. A „Gyere kicsim!... Gyere!", - a magyar nemzeti élet eme sorsdöntő kérdésének a mai nemzedékkel való megismertetését szolgálja. Élő lelkiismeret. Az író orvos. Szerencsésen nemcsak a test, - a lélek orvosa is lett e könyvével. Az asszonyi lélek vívódásait: egy "egyik" sorsa s a meg nem születhetett lélek miatt, - mesteri módon jeleníti meg. Szívbemarkoló az elhúnyt édesanya lelkének nyugtalansága. Érezzük, a mi édesanyánk és minden édesanya így tenne... Az egész könyv legértékesebb lélektani és "emberi" jelenete, amikor az árva Évike parányi kezecskéjével - zaklatott kis életének pihenőjéül - (gyermeki ésszel, még inkább ösztönnel), fekvőhelyet ás magának édesanyja sírhantján... Ha másért nem is, - ezért a néhány plasztikus soráért érdemes volt ezt a könyvet megírni méginkább elolvasni! Nemzeti szempontból és a női nemre nézve halálos kár lett volna, ha ez az író tollában marad. Vissza