Gyakorlati teológia I.

Az egyház látható életének és küldetésének teológiája/Az egyházi cselekvés teológiájáról általában és a lelkipásztori szentségtan

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Dr. Solymos Szilveszter

Budapest

'Dr. Tomka Ferenc: Gyakorlati teológia I. ' összes példány

Kiadó:	Katolikus Teológiai Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	252 oldal
Sorozatcím:	Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A teológia pasztorális az egyház életével és küldetésével foglalkozik, amennyiben azt a kor, illetve az adott kulturális társadalmi környezet befolyásolja.
A teológia pasztorális gyakorlati... Tovább

Tartalom

Az egyházi cselekvés teológiája
A korszerűség problémája az egyházban	7
A teológia pasztorális kialakulása	9
A teológia pasztorális elnevezése
A teológia pasztorális rövid története
Mikor vált a teológia pasztorális valóban teológiává?
A teológia pasztorális meghatározása	13
- tárgya
- sajátos szempontja
- célja
A gyakorlati teológia és a többi teológiai tárgyak	15
- az erkölcsteológia
- a kánoni jog
- a történelemteológia
A gyarkolati teológia mint a teológia rendezőelve	17
Összefoglalás	19
Irodalom	20
Lelkipásztori szentségtan
A szentségekről általában
A lelkipásztori szentségtan teológiai alapelvei	23
Általános elvek	24
A szentségek és az egyház kapcsolata
Miért a szentségekben ismert jelek lettek az egyház hivatalos jelei?
Miért hatékonyak a szentségi jelek?
A szentségek nem "dolgok", hanem az egyház életjelei
Alapelvek, amelyeknek különös jelentőségük van a "lelkipásztori szentségtanban"	28
A szentségek a tanúságtevő egyház jelei
A szentségek a hit szentségei
A szentségek az egyház közösségi jelei
Alapelvek, amelyeket sokan tévesen értelmeztek a gyakorlatban	32
Az "egyházon kívül nincs üdvösség"-elv zsinati értelmezése
Mit jelent a szentségek feltétlen hatékonysága - az "opus operatum"?
Kik méltók a szentségek vételére?
A gyermekek szentségei
A fokozatosság és a szeretet elvei a lelkipásztori gyakorlatban - Plébános és káplán	40
Összefoglalás	41
Irodalom	43
A szentségi lelkipásztorkodás alapelvei
Általános elvek	45
A szentségek felosztása
A szentségek anyaga és formája
A szentségek anyagára és formájára vonatkozó lelkipásztori elvek
A szentségek kiszolgáltatója	47
Kik szolgáltatják ki a szentségeket?
A szentségek kiszolgáltatójának erkölcsi állapota és az érvényesség
A kiszolgáltató figyelme és szándéka
A szentségek feltételes kiszolgáltatása és megismétlése
A szentségkiszolgáltatás színlelése
A szentségek megengedett kiszolgáltatása
A szentségek kiszolgáltatásának kötelező volta
Ingyen kaptátok, ingyen adjátok (A stóla)
A szentség felvevője	55
Az érvényes és méltó szentségfelvétel
A szentségkiszolgáltatás megtagadása
Szentségkiszolgáltatás a nemkatolikus keresztények részére
A szentségek liturgikus megünneplésének általános alapelvei	58
A szertartások érthetősége
A formák életközössége
A formák pluralizmusa
A formák átéltsége
A csend
A közösség részvétele
Az ünnepélyesség
Az új formák bevezetése ("lépcsőzetesség")
Összefoglalás	63
Irodalom	65
Az egyes szentségekről
A keresztség
A keresztség anyaga és formája	68
A keresztség kiszolgáltatói	69
A keresztség rendes kiszolgáltatói
A szükség esetében való keresztség kiszolgáltatói
A keresztség felvevői, illetve a gyermekkeresztség	70
Érvek a csecsemőkeresztség ellen
A csecsemőkeresztség jogosságnak teológiai-lelkipásztori megokolása
A gyermek hitének képviselői	76
A szülők
A keresztszülők (Ki lehet keresztszülő?)
A lelkipásztor
A keresztény közösség
A keresztség megengedett kiszolgáltatása és elhalasztása	80
A keresztség megengedett kiszolgáltatása
A MKPK a keresztség elhalasztásáról
A szülők szentségi életének rendezése és a gyermekkeresztség
Kísérletek a keresztségi lelkipásztorkodás megújítására
A keresztségi beszélgetésekről	85
Az új gyakorlat bevezetésének előkészítése
A keresztség új rendjének ismertetése a hívekkel
A keresztség előzetes bejelentése
A keresztségi beszélgetés
Amikor a keresztségi beszélgetés elmaradt
A keresztség feltételes megismétlése	103
Összefoglalás	104
Irodalom	106
A felnőttek befogadása a krisztusi közösségbe és a felnőttkeresztség
A felnőttek keresztségének kérdése a történelemben	109
Az "Ordo Initationis Christianae Adultorum" rendelkezés időszerűsége	111
A felnőttek szentségekhez vezetése és az OICA
A katekumenátus visszaállításának teológiai-lelkipásztori jelentősége
A katekumenátus visszaállításának lelkipásztori-lélektani jelentősége
A megtérés lélektana
A katekumenátus felépítése az új rendelkezés alapján	120
A krisztusi közösségbe való befogadás közreműködői
A katekumenátus teljes rendje
Felnőttkeresztség rendkívüli esetekben és halálveszélyben
Értelmük használatára eljutott kereszteletlen gyermekek befogadása a krisztusi közösségbe	127
Megkeresztelt felnőttek előkészítése az áldozásra és bérmálásra	128
A felkészítés módja
A felkészítés szertartással és a szentségek kiszolgáltatása
Érvényesen megkereszteltek visszavétele a katolikus egyházzal való teljes közösségbe	130
A befogadás előzményei és feltételei
A befogadás szertartása
Összefoglalás	132
Irodalom	133
A bérmálás
A bérmálás szentségének története	135
A bérmálás meghatározása	137
A bérmálás szertartása	138
A bérmálás lényegi szertartása - anyaga és formája
A bérmálás és az eukarisztia
A bérmálásra való felkészítésnek és a bérmálásnak közreműködői	139
A keresztény közösség
A szülők
A bérmaszülő
A lelkipásztorok
A bérmálás kiszolgáltatói	142
A bérmálás elsődleges kiszolgáltatója
Az általános jog alapján bérmálhatnak...
Rendkívüli kiszolgáltatók
A társas-bérmálás
Lelkipásztori megjegyzések
A bérmálás felvevői és a bérmálkozó kora	145
A bérmálás felvételének feltételei
A felkészülés, mint a bérmálás feltétele
A bérmálkozók életkorának kérdése a latin egyházban
Anyakönyvezés	152
Összefoglalás	153
Irodalom	154
A bűnbocsánat szentsége
A bűnbocsánat szentsége az egyház életében és történetében	155
A bűnbocsánat szentségének meghatározása és részei	157
A bűnbánat
Az erősfogadás
A lelkiismeret-vizsgálás
A bűnbevallás
Az elégtétel
A feloldozás
A gyóntatáshoz szükséges joghatóság	179
A gyóntatási joghatóság pótlása
A gyóntatási joghatóság korlátozása
Feloldozás a kiközösítés alól
Visszaélés a gyóntatással	186
A bűntárs feloldozása
A bűnrecsábítás gyóntatással kapcsolatban
A gyónási titok megtartásának kötelezettsége	188
A bűnbánati liturgia	189
Összefoglalás	192
Irodalom	194
A lelkivezetés
A lelkivezetésről általában	197
A lelkivezetés meghatározása
Mikor van szükség lelkivezetésre?
A lelkivezető személye és magatartása	198
A lelkivezetés első tennivalói	200
A szentírás és a lelkivezetés	201
Isten igéje az élet igéje
A lelkivezetés gyakorlata és a szentírás
Lelkivezetés és az ige közösségi élése
Irodalom	208
A betegek kenete és a betegellátás
A betegek kenetének története	209
A betegek kenetének meghatározása	210
A szentkenet szentségének szertartása és a szent Útravaló	211
A szentkenet szentségének lényegi szertartása (anyaga, formája)
A szent Útravaló
A folyamatos szertartás
A szentkenet szentségének ünnepélyes, közösségi kiszolgáltatása
A szentkenet kiszolgáltatói	213
A szentkenet felvevői	214
Lelkipásztori feladatok	215
A helyes szemlélet kialakítása
A szentség közösségi jellegének biztosítása
Közvetlen, családias légkör teremtése
Összefoglalás	218
Irodalom	219
A házasság - felkészítés a házasságra
A házasság szentsége és az egyházi házasságkötés	221
A házasság szentsége
Az egyházi házasságkötés problémái
A gyakorlatot illetően...
Felkészülés a házasságra	224
Jelentkezés az egyházi esküvőre
A közvetlen házassági előkészítés
A jegyesoktatás anyaga	228
Alapvető vallási kérdések
A szorosan vett jegyesoktatás témái
Összefoglalás	239
Irodalom - Rövidítések	240