1.067.104

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyakorlati teológia

Kézirat gyanánt

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 251 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat gyanánt a hallgatók használatára.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A teológia pasztorális az egyház életével és küldetésével foglalkozik, amennyiben azt a kor, illetve az adott kulturális társadalmi környezet befolyásolja.
A teológia pasztorális gyakorlati... Tovább

Előszó

A teológia pasztorális az egyház életével és küldetésével foglalkozik, amennyiben azt a kor, illetve az adott kulturális társadalmi környezet befolyásolja.
A teológia pasztorális gyakorlati teológiai tárgy, amely a teológiai elemzések mellett konkrét útmutatásokat is ad az egyház (papok és világiak) lelkipásztori magatartására vonatkozólag.
Ami az elméleti - teológiai, vagy egyéb tudományos - elemzéseket illeti, a lelkipásztorkodástan lényegi feladatai közé tartozik, hogy kutassa a jelen és jövő lelkipásztori lehetőségeit, feladatait.
Ami a gyakorlatot illeti, a teológusnak és a lelkipásztornak mindig az egyházzal - az egyházi elöljárókkal - egységben kell cselekednie; akkor is, ha tud a további fejlődés lehetőségéről, vagy éppenséggel annak előmozdításáért munkálkodik. Vissza

Tartalom

1. fejezet
Az egyházi cselekvés teológiája
A) A korszerűség problémája az egyházban 7
B) A teológia pasztorális kialakulása 9
1. A teológia pasztorális elnevezése
2. A teológia pasztorális rövid története
3. Mikor vált a teológia pasztorális valóban teológiává?
C) A teológia pasztorális meghatározása 13
1. - tárgya
2. - sajátos szempontja
3. - célja
D) A gyakorlati teológia és a többi teológiai tárgyak 15
1. - az erkölcsteológia
2. - a kánoni jog
3. - a történelemteológia
E) A gyakorlati teológia mint a teológia rendezőelve 17
Összefoglalás 19
Irodalom 20
I. Könyv
LELKIPÁSZTORI SZENTSÉGTAN
I. rész
A szentségekről általában
2. fejezet
A lelkipásztori szentségtan teológiai alapelvei 23
A) Általános elvek 24
1. A szentségek és az egyház kapcsolata
2. Miért a szentségekben ismert jelek lettek
az egyház hivatalos jelei?
3. Miért hatékonyak a szentségi jelek?
4. A szentségek nem „dolgok", hanem az egyház életjelei
B) Alapelvek, amelyeknek különös jelentőségük van
a „lelkipásztori szentségtanban" 28
1. A szentségek a tanúságtevő egyház jelei
2. A szentségek a hit szentségei
3. A szentségek az egyház közösségi jelei
C) Alapelvek, amelyeket sokan tévesen értelmeztek
a gyakorlatban 32
1. Az „egyházon kívül nincs üdvössége-elv zsinati értelmezése
2. Mit jelent a szentségek feltétlen hatékonysága
- az „opus operatum"?
3. Kik méltók a szentségek vételére?
4. A gyermekek szentségei
D) A fokozatosság és a szeretet elvei a lelkipásztori gyakorlatban
- Plébános és káplán 40
Összefoglalás 41
Irodalom 43
3. fejezet
A szentségi lelkipásztorkodás alapelvei
A) Általános elvek 45
1. A szentségek felosztása
2. A szentségek anyaga és formája
3. A szentségek anyagára és formájára vonatkozó
lelkipásztori elvek
B) A szentségek kiszolgáltatója 47
1. Kik szolgáltatják ki a szentségeket?
2. A szentségek kiszolgáltatójának erkölcsi állapota
és az érvényesség
3. A kiszolgáltató figyelme és szándéka
4. A szentségek feltételes kiszolgáltatása és megismétlése
5. A szentségkiszolgáltatás színlelése
6. A szentségek megengedett kiszolgáltatása
7. A szentségek kiszolgáltatásának kötelező volta
8. Ingyen kaptátok, ingyen adjátok (A stóla)
C) A szentség felvevője 55
1. Az érvényes és méltó szentségfelvétel
2. A szentségkiszolgáltatás megtagadása
3. Szentségkiszolgáltatás a nemkatolikus keresztények részére
D) A szentségek liturgikus megünneplésének általános alapelvei 58
1. A szertartások érthetősége
2. A formák életközelsége
3. A formák pluralizmusa
4. A formák átéltsége
5. A csend
6. A közösség részvétele
7. Az ünnepélyesség
8. Az új formák bevezetése („lépcsőzetesség")
Összefoglalás 63
Irodalom 65
II. rész
Az egyes szentségekről
4. fejezet
A keresztség
A) A keresztség anyaga és formája 68
B) A keresztség kiszolgáltatói 69
1. A keresztség rendes kiszolgáltatói
2. A szükség esetében való keresztség kiszolgáltatói
C) A keresztség felvevői, illetve a gyermekkeresztség 70
1. Érvek a csecsemőkeresztség ellen
2. A csecsemőkeresztség jogosságának teológiai lelkipásztori megokolása
a) Milyen hitről beszélhetünk a csecsemőkeresztség esetében
b) Jogában áll a szülőnek befolyásolni gyermeke világnézetét?
c) A gyermekkeresztség egy szekularizált világban
D) A gyermek hitének képviselői 76
1. A szülők
2. A keresztszülők (Ki lehet keresztszülő?)
3. A lelkipásztor
4. A keresztény közösség
E) A keresztség megengedett kiszolgáltatása és elhalasztása 80
1. A keresztség megengedett kiszolgáltatása
2. A MKPK a keresztség elhalasztásáról
3. A szülők szentségi életének rendezése és a gyermekkeresztség
4. Kísérletek a keresztségi lelkipásztorkodás megújítására
F) A keresztségi beszélgetésekről 85
1. Az új gyakorlat bevezetésének előkészítése
A keresztség új rendjének ismertetése a hívekkel
2. A keresztség előzetes bejelentése
3. A keresztségi beszélgetés
a) A keresztségi beszélgetés tartalma
1. Beszélgetés a hit alapjairól
I. Az apaság-anyaság élmény, mint a beszélgetés
kiindulópontja
II. A keresztséget kérők hiányos motivációja,
mint a hitről való beszélgetés kiindulópontja
2. Beszélgetés a keresztségről
b) A keresztségi beszélgetés formája
1. A beszélgetések száma
2. Egyéni és közösségi beszélgetés
3. Beszélgetések, ige-liturgia, imádság
c) A beszélgetés általános szabályai és a keresztségi beszélgetés
1. A beszélgetést vezető lelkülete
I. Elmélkedés és az emberek elfogadása
II. Elmélkedés az előadott anyag szépségéről
III. Elmélkedés a beszéd sikeréről
2. A beszélgetés közvetlensége és a résztvevők bekapcsolása
4. Amikor a keresztségi beszélgetés elmaradt
G) A keresztség feltételes megismétlése 103
összefoglalás 104
Irodalom 106
5. fejezet
A felnőttek befogadása a krisztusi közösségbe és a felnőttkeresztség
A) A felnőttek keresztségének kérdése a történelemben 109
B) Az „Ordo Initiationis Christianae Adultorum"
rendelkezés időszerűsége 111
1. A felnőttek szentségekhez vezetése és az OICA
2. A katekumenátus visszaállításának teológiai-lelkipásztori
jelentősége
3. A katekumenátus visszaállításának lelkipásztori-lélektani
jelentősége
4. A megtérés lélektana
a) A gyermek világképének kialakulása
b) A „megtérés" - a világkép átalakulása
C) A katekumenátus felépítése az új rendelkezés alapján 120
1. A krisztusi közösségbe való befogadás közreműködői
a) A kezesek és a keresztszülők
b) A keresztény közösség
c) Püspökök, papok, diakonusok, hitoktatók
2. A katekumenátus teljes rendje
a) A prékatekumenátus
b) A katekumenátus
c) A lelki megtisztulás és megvilágosodás ideje
d) A befogadó szentségek kiszolgáltatása
e) A „müsztagógia" időszaka
3. Felnőttkeresztség rendkívüli esetekben és halálveszélyben
D) Értelmük használatára eljutott kereszteletlen gyermekek
befogadása a krisztusi közösségbe 127
E) Megkeresztelt felnőttek előkészítése
az áldozásra és bérmálásra 128
1. A felkészítés módja
2. A felkészítés szertartásai és a szentségek kiszolgáltatása
F) Érvényesen megkereszteltek visszavétele a katolikus egyházzal való
teljes közösségbe 130
1. A befogadás előzményei és feltételei
2. A befogadás szertartása
Összefoglalás 132
Irodalom 133
6. fejezet
A bérmálás
A) A bérmálás szentségének története 135
B) A bérmálás meghatározása 137
C) A bérmálás szertartása 138
1. A bérmálás lényegi szertartása
- anyaga és formája
2. A bérmálás és az eukarisztia
D) A bérmálásra való felkészítésnek és a
bérmálásnak közreműködői 139
1. A keresztény közösség
2. A szülők
3. A bérmaszülő
4. A lelkipásztorok
E) A bérmálás kiszolgáltatói 142
1. A bérmálás elsődleges kiszolgáltatója
2. Az általános jog alapján bérmálhatnak
3. Rendkívüli kiszolgáltatok
4. A társas-bérmálás
5. Lelkipásztori megjegyzések
F) A bérmálás felvevői és a bérmálkozó kora 145
1. A bérmálás felvételének feltételei
a) Általában
b) Felnőttek esetében
c) Felnőtt hittanulók valamint iskoláskorban megkeresztelt
gyermekek esetében
d) Halálveszélyben vagy egyéb súlyos ok fennálltakor
2. A felkészülés, mint a bérmálás feltétele
3. A bérmálkozók életkorának kérdése a latin egyházban
a) A kérdés története
b) Teológiai megfontolások a bérmálkozók
életkorával kapcsolatban
c) A jelen gyakorlata
G) Anyakönyvezés 152
Összefoglalás 153
Irodalom 154
7. fejezet
A bűnbocsánat szentsége
A) A bűnbocsánat szentsége a? egyház életében és történetében 155
B) A bűnbocsánat szentségének meghatározása és részei 157
1. A bűnbánat
2. Az erősfogadás
3. A lelkiismeret-vizsgálás
4. A bűnbevallás
5. Az elégtétel
6. A feloldozás
C) A gyóntatáshoz szükséges joghatóság 179
1. A gyóntatási joghatóság pótlása
2. A gyóntatási joghatóság korlátozása
3. Feloldozás a kiközösítés alól
D) Visszaélés a gyóntatással 186
1. A bűntárs feloldozása
2. A bűnrecsábítás gyóntatással kapcsolatban
E) A gyónási titok megtartásának kötelezettsége 188
F) A bűnbánati liturgia 189
Összefoglalás 192
Irodalom 194
8. fejezet
A lelkivezetés
A) A lelkivezetésről általában 197
1. A lelkivezetés meghatározása
2. Mikor van szükség lelkivezetésre?
B) A lelkivezető személye és magatartása 198
C) A lelkivezetés első tennivalói 200
D) A szentírás és a lelkivezetés 201
1. Isten igéje az élet igéje
2. A lelkivezetés gyakorlata és a szentírás
3. Lelkivezetés és az ige közösségi élése
Irodalom 208
9. fejezet
A betegek kenete és a betegellátás
A) A betegek kenetének története 209
B) A betegek kenetének meghatározása 210
C) A szentkenet szentségének szertartása és a szent Útravaló 211
1. A szentkenet szentségének lényegi szertartása
(anyaga, formája)
2. A szent Útravaló
3. A folyamatos szertartás
4. A szentkenet szentségének ünnepélyes,
közösségi kiszolgáltatása
D) A szentkenet kiszolgáltatói 213
E) A szentkenet felvevői 214
F) Lelkipásztori feladatok 215
1. A helyes szemlélet kialakítása
2. A szentség közösségi jellegének biztosítása
3. Közvetlen, családias légkör teremtése
Összefoglalás 218
Irodalom 219
10. fejezet
A házasság - felkészítés a házasságra
A) A házasság szentsége és az egyházi házasságkötés 221
1. A házasság szentsége
2. Az egyházi házasságkötés problémái
3. A gyakorlatot illetően...
B) Felkészülés a házasságra 224
1. Jelentkezés az egyházi esküvőre
2. A közvetlen házassági előkészítés
a) A felkészítés időtartama
I. Az egyházi előírások értelmében
II. A gyakorlatban
b) A jegyesiskola
C) A jegyesiskola anyaga 228
1. Alapvető vallási kérdések
2. A szorosan vett jegyesoktatás témái
a) A házasság egysége és felbonthatatlansága
b) A férfi és a nő a házasságban
1. A férfi "poligámiája"
2. A házasság testi összhangja
3. A lelki összhang
c) A gyermek a házasságban
1. A családtervezés
2. A gyermekszám
3. Az abortusz
d) A keresztény család és nevelés
1. A szülők vallásos élete
2. A nevelés és a keresztény nevelés
e) A házasság szentsége és a házasságkötés
Összefoglalás 239
Irodalom - Rövidítések 240
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem