Sopron és környékének részletes kalauza

Előszó

Részlet:
"Sopron (a Belváros 212 m) törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. város, a kis Ikva lapályának a Soproni hegység és a Fertőmelléki dombsor közti szűkületében, termékeny s rendkívül kies vidéken fekszik. Középpontja a hajdan árokkal és bástyákkal övezett, keskeny utcájú ésa a ma is túlnyomóan ódon épületekből álló Belváros, melyet a régi árok helyén keletkezett Várkerület ("Grabenrunde") a Széchenyi-térrel, Petőfi-térrel és Ferenc Ferdinánd- (előbb színház-) utcával a külső városrészek-től elválaszt; ezek Ny-on az Ujteleki, ÉNy-on a Bécsi, K-en a Fertői és d-en a Győri külvárosok, melyek közül újabban az Ujteleki rohamosan fejlődik. a város a vármegye törvényhatóságának, törvényszéknek, posta- és távirdaigazgatóságnak, ügyvédi keresk. és iparkamarának székhelye; magasabb ( jelenleg a selmec bányai erd. és bányaakadémia is) és alsóbb iskoláinak s egyéb művelődési intézeteinke nagy számánál, valamint ősi kultúrájánál fogva (ma csak 5% analfabéta) hazánk vidéki városai közt első helyen áll, egyúttal legcsinosabb, legrendezettebb városaink egyike.
Lakossága (1869: 21.108, 1900: 33.478, ma: 35247) vegyesen magyar és németajkú (ma 47% magyar, 49% német, a többi horvát), de hazafias érzelmű és a magyar hazához híven ragaszkodik: felekezetre nézve 64% róm. kath, 28% ág. evang. és 6.6 % zsidó. A város ipara és kereskedelme fejlett és erősen fellendül. Hozzátartozik a 8km-re fekvő Brennbergbánya kőszénbányatelep."
Vissza