Francia nyelvtan

Tartalom

A nyelvtan felosztása 1
ELSŐ RÉSZ.
HANGTAN.
A hangtanról általában 1
ELSŐ FEJEZET.
A hangok felosztása 1
I. A magánhangzók 2
1. A lélekzés módja szerint 2
A) Tiszta magánhangzók 2
I. Egyszerü magánhangzók 2
II. Összetett magánhangzók 3
1. Monophtongusok 3
2. Kettős hangzók 4
B) Orrhangok 4
2. Az időmérték 6
3. Az ajak nyílása szerint 7
I. Nyilt e 8
II. Zárt é 9
III. Néma és tompa e 9
A magánhangzók áttekintése 10
II. A mássalhangzók 11
A mássalhangzók felosztásának átnézete 11
1. Némák. - 2. Fúvók. 12
a) Ajakhangok 12
b) Foghangok 13
c) Torokhangok 16
2. Orrhangok. - 4. Folyékonyak 18
A szó végén álló mássalhangzók összefoglalása 19
MÁSODIK FEJEZET.
A hangok változása 19
I. A magánhangzók változása 19
1. Az időmérték változása 19
2. Az orrhangok és a tiszta hangok változása 20
3. A nyílt és zárt hangok változása 20
4. A magánhangzók elhagyása 21
5. A magánhangzók hozzáadása 22
6. A magánhangzók áthelyezése 22
II. A mássalhangzók változása 22
1. Hangváltozás 22
a) Ajakhangok 22
b) Foghangok 23
c) Torokhangok 23
d) Orrhangok és folyékony hangok 23
2. Hasonulás 23
3. Hozzáadás 24
4. Elveszés 25
5. Áthelyezés 26
HARMADIK FEJEZET.
A hangok leírása vagy a helyesírás 26
1. A francia betűrend 26
2. A helyesírás jelei 26
3. A helyesírás elvei 28
Függelék.
A szók összekapcsolása 30
I. A folyékony hangok átvitele 30
II. Az orrhangok átvitele 30
III. A fuvó mássalhangzók átvitele 32
IV. A néma mássalhangzók átvitele 33
MÁSODIK RÉSZ.
SZÓTAN.
A szótanról általában 35
ELSŐ SZAKASZ.
A jelentéstan.
A beszédrések fölosztása 35
ELSŐ FEJEZET.
Az igék nemei 35
A) A cselekvő igék 36
B) A szenvedő igék 39
I. A szorosabb értelemben vett szenvedő igék 39
II. A visszaható igék 40
Az igenemek fölosztásának átnézete 43
A névszók nemei 43
A) Fogalomszók 43
I. Főnevek 43
1. Tulajdonképpeni főnevek 44
a) Összevont nevek 44
b) Elvont nevek 44
2. Főnévi igenév 45
3. Főnévi névmások 46
I. Személyes névmások 47
a) A hangsúlytalan személyes névmás 47
b) A hangsúlyos személyes névmás 50
II. Birtokos névmások 53
III. Mutató névmások 54
IV. Kérdő névmások 56
V. Vonatkozó névmások 58
VI. Határozatlan névmások 60
II. Melléknevek 63
1. Tulajdonképpeni melléknevek 63
I. Tulajdonságnevek 63
II. Számnevek 66
A) Határozott számnevek 66
1. Tő- vagy alapszámnevek 66
2. Sor- vagy rendszámnevek 68
3. Tört- vagy részszámnevek 70
4. Szorzó számnevek 70
5. Gyűjtő-számnevek 71
B) Határozatlan számnevek 71
I. Teljességet s egyetemességet jelentők 71
II. Határozatlan egységet s többséget jelentők 74
III. Határozatlan mennyiséget általában 75
2. Melléknévi igenevek 77
3. Melléknévi névmások 78
I. A határozott és határozatlan névelő 78
A névelő használata 79
A) A névelő az összevont nevekkel 79
I. A névelő köznevekkel 79
II. A névelő és a tulajdonnevek 80
B) A névelő az elvont nevekkel 82
A névelő elhagyása 82
A névelő ismétlése 88
II. A mutató névelő vagy mutató melléknévi névmás 89
III. A birtokos névelő vagy birtokos melléknévi névmás 90
IV. A kérdő melléknévi névmás 93
A melléknévi névmás ismétlése 95
III. Határozó szók 96
1. Tulajdonképpeni határozó szók 96
A) Helyhatározók 96
B) Időhatározók 96
C) Módhatározók 97
2. Határozó igenevek 98
3. Határozó névmások 99
I. Személyes névmások 99
II. Mutató névmások 100
III. Kérdő névmások 101
IV. Vonatkozó névmások 101
B) Viszonyszók 102
I. Szóviszonyítók 102
Az előszócskáról 103
a) Az előszócskák jelentése 103
b) Az előszócskák képzése 103
II. Mondatviszonyítók 104
MÁSODIK SZAKASZ.
Az alaktan.
Az alaktanról általában. 105
ELSŐ FEJEZET.
Az összetételről 105
I. Az összetett igék 106
II. Az összetett névszók nemei 106
1. Az összetett főnevekről 106
I. Mellérendelő összetételek 106
II. Alárendelő összetételek 107
III. Rendhagyó összetételek 111
2. Az összetett melléknevekről 112
I. Mellérendelő összetételek 112
II. Alárendelő összetételek 112
3. A viszonyszókkal való összetételekről 114
I. Az előszócskákkal való összetétel 114
II. A határozó szócskákkal való összetétel 117
a) Minőséget jelentő határozó szócskák 117
b) Mennyiséget jelentő határozó szócskák 118
c) Tagadó szócskák 118
A görög összetételekről 119
A szóképzésről 119
I. Igeképzés 120
A) Névszókból képezett igék 120
1. Főnevekből képezett igék 120
2. Melléknevekből képezett igék 122
3. Főnevekből és melléknevekből képezett igék 122
B) Igékből képezett igék 124
II. Névszóképzés 124
A) Igékből képezett névszók 124
1. Igékből képezett főnevek 124
I. Cselekvést jelentő főnevek 124
II. Cselekvésnek eredményét jelentő főnevek 127
III. A cselekvésnek helyét, eszközét jelentő főnevek 128
IV. Cselekvő személyeket jelentő főnevek 128
2. Igékből képezett melléknevek 129
I. Melléknévi igenevek 130
II. Tulajdonságnevek 131
3. Igékből képezett névszók 133
B) Névszókból képezett névszók 133
1. Főnevek 133
I. Főnevekből képezett főnevek 133
Összevont főnevek 133
1. Főnevekből képezett személynevek 133
2. Főnevekből képezett gyűjtő nevek 136
A többesszám képzése 136
3. Főnevekből képezett kicsinyítő nevek 141
Elvont főnevek 143
II. Melléknevekből képezett főnevek 144
2. Melléknevek 145
I. Főnevekből képzett melléknevek 145
II. Melléknevekből képzett melléknevek 147
1. Kicsinyítő melléknevek 147
2. Számnevek 148
A névszók neméről. 148
1. A főnevek neméről 148
A) A személynevek s állatnevek neméről 149
B) A dolognevek neméről 151
C) A főnévül használt szók neméről 152
D) Kettősnemű főnevek 15
I. Személynevek s állatnevek 153
II. Dolognevek 154
2. A melléknevek neméről 156
3. Határozó szók 160
A ragozás 162
I. Az igeragozás 162
A) Az igeragozásról általában 162
I. Személyragok 163
II. Igemódok 164
A jelentő-mód 164
A felszólító-mód 165
A kötő-mód 166
III. A cselekvés állapota 166
IV. Igeidők 166
A módok, cselekvések és idők alakjainak átnézete 167
B) A rendes igék ragozása 168
Az igetövek és igenevek 169
Folyó cselekvés: 170
Ragozási minták: I. II. III. 170
Észrevételek az I. és II. igeragozáshoz 174
A segítő igék ragozása: Folyó cselekvés 176
Befejezett cselekvés: 178
Ragozási minták: I. II. III. 180
A segítő igék ragozása: befejezett cselekvés 181
Személytelen igék ragozása 181
Szenvedő igék 184
I. Az igazi szenvedő igék ragozása 184
II. A visszaható igék ragozása 185
Az igék ragozása kérdőleg és tagadólag 186
Az igenevek tagadólag 187
C) a rendhagyó igék ragozása 188
I. A fő végzetének változásai 188
II. a fő magánhangzójának változásai 190
III. a képzők és a ragok változásai 191
Az összes rendhagyó igék alakjai 192
II. Névragozás 222
HARMADIK RÉSZ.
MONDATTAN.
A mondatról 224
ELSŐ KÖNYV.
Az egyszerű mondatról 224
ELSŐ FEJEZET.
Az egyszerű mondat nemeiről 224
1.
I. A jelentő mondat 225
II. A kérdő mondat 225
III. A felszólító mondat 226
IV. Az óhajtó mondat 227
2.
Az állító és tagadó mondat 228
I. A non használata 228
II. A ne használata 228
1. Ne kiegészítő szócskával 229
2. Ne kiegészítő szócska nélkül 232
3.
A teljes hiányos mondat 233
MÁSODIK FEJEZET.
A mondatrészekről általában 233
I. Az alanyról 235
A grammatikai alany 236
I. Il grammatikai alany 236
II. Ce grammatikai alany 237
II. Az állítmányról 238
Az állítmány egyeztetése az alanynyal 238
A) Az állítmány egyeztetése egy alanynyal 239
1. Az állítmány egyeztetése grammatikai alany után 242
2. Az állítmány egyeztetése grammatikai alany után 242
3. Az állítmány egyeztetése határozatlan számnév után 243
4. Az állítmány egyeztetése gyűjtő név után 244
B) Az állítmány egyeztetése több alanynyal 245
a) Egyeztetés számban 245
I. Et kötőszóval kapcsolt alanyok 245
II. Ou kötőszóval kapcsolt alanyok 247
III. Ni kötőszóval kapcsolt alanyok 247
IV. Comme, avec kötőszókkal kapcsolt alanyok 247
b) Egyeztetés személyben 248
Az igemódok és igeidők használata 248
I. Jelenő mód 248
Jelen: a) folyó jelen 248
b) befejezett jelen 249
Mult: a) folyó (elbeszélő és leiró) mult 250
b) befejezett mult 252
Jövő: 1. Föltétlen jövő: a) folyó jövő 253
b) befejezett jövő 253
2. Föltétes jövő: a) folyó jövő 254
b) befejezett jövő 254
Kétszeresen összetett időalakok 255
II. Fölszólitó mód 255
III. Kötő mód 256
Jelen 256
Mult 257
III. Kiegészítő mondatrészek 257
A) A tárgyról 257
B) A határozóról 260
I. Helyhatározó 261
A helyhatározó előszócskák használata 261
II. Időhaatározó: 1. egyidejüség 261
2. előidejüség 264
3. utóidejüség 264
III. Módhatározó 265
1. Közönséges módhatározó 265
A) Mód 265
B) Eszköz 265
C) Állapothatárzó 267
2. Okhatározó: Ok 267
Megengedés 267
Eredethatározó 267
3. Célhatározó Cél- s véghatározó 268
C) A jelzőről: Közönséges jelző 269
Értelmező jelző 269
Állapotjelző 269
A jelző egyeztetése a maga főnevével 270
A) A jelző egyeztetése egy főnévvel 270
B) A jelző egyeztetése több főnévvel 272
a) Egyeztetés számban 272
I. Et kötőszóval kapcsolt főnevek 272
II. Ou kötőszóval kapcsolt főnevek 273
III. Ni kötőszóval kapcsolt főnevek 273
IV. Comme, avec... kötőszóval kapcsolt főnevek 273
b) Egyeztetés nemben 273
C) A melléknévi igenév egyeztetése 274
I. A folyó cselekvés melléknévi igeneve 274
A melléknévi és a határozó igenév 274
Gérondif 276
II. A befejezett cselekvés melléknévi igeneve 277
A) Az étre segítő igével álló melléknévi igenév 277
1. Szenvedő igék 277
I. Szorosabb értelemben vett szenvedő igék 277
II. Visszaható igék 277
2. Cselekvő tárgyatlan igék 278
B) Az avoir segítő igével álló melléknévi igenév 279
1. Tárgyas vagy átható igék 279
I. A melléknévi igenév egyeztetése határozatlan számnév után 280
II. A melléknévi igenév egyeztetése gyűjtő név után 280
III. a melléknévi igenév egyeztetése a semleges le tárgygyal 281
IV. A melléknévi igenév követve avoir igének alanyától 281
V. A melléknévi igenév követve melléknévtől vagy főnévtől 281
VI. A melléknévi igenév két que között 282
VII. a melléknévi igenév követve főnévi igenévtől 282
2. Tárgyatlan vagy át nem ható igék 283
3. A személytelen igék melléknévi igeneve 284
HARMADIK FEJEZET.
Az egyszerű mondat szerkezete 284
A) A természetes vagy szokásos szerkezet 284
1. Az alany és állítmány helye 284
2. A tárgy helye 285
3. a határozó helye 287
4. a jelző helye 289
B) az alakzatos szerkezet 292
1. Áthelyezés (Inversion) 292
2. Körülirás (Périphrase) 292
3. Szóismétlés (Répétition) 292
4. Szószaporítás (Pléonasme) 294
5. Kihagyás (Ellipse) 294
6. Értelmi egyeztetés (Syllepse) 294
MÁSODIK KÖNYV.
Az összetett mondatról 295
ELSŐ FEJEZET.
Mellérendelt mondatok 295
I. Kapcsolt mondatok 295
a) Egyenértéküek: I. Kötőszó nélkül.
II. Et vagy ni kötőszóval 295
b) fokozó értéküek 297
Kapcsolt mondatok sorozó és osztó kötőszókkal 298
Magyarázó mondatok 298
II. Választó mondatok 298
III. Ellentétes mondatok 299
IV. Következtető, okadó mondatok 301
MÁSODIK FEJEZET.
Alárendelt mondatok 302
Az alárendelt mondatok nemei 302
Az igemódok és igeidők használata az alárendelt mondatokban 302
A) Igemódok 302
B) Igeidők 304
I. Alanyi mondat 304
A) Az alanyi mellékmondat igemódja 305
I. Bizonyosságot és valószinüséget jelentő személytelen igék 305
II. Szükséget jelentő személytelen igék 305
III. Érzelmet, lelki állapotot jelentő személytelen igék 306
B) Az alanyi mellékmondat rövidítése 306
II. Tárgyi mondat 307
A) A tárgyi mellékmondat igemódja 308
I. Gondolkodást s szólást jelentő igék 308
II. Akarást jelentő igék 311
III. Érzést jelentő igék 312
B) A tárgyi mellékmondat rövidítése 314
III. Jelző mondat 315
I. A közönséges jelző mondat 316
A közönséges jelző mondat igemódja 316
II. az értelmező jelző mondat 318
III. Egész mondatra vonatkozó jelző mondat 318
IV. Főnévi jelző mondatféle 319
A jelző mellékmondat rövidítése 320
IV. Határozó mondat 321
1. Helyhatározó mondat 321
2. Időhatározó mondat 321
Az időhatározó mellékmondat formái 322
I. Egyidejüség 322
II. Utóidejüség 324
III. Előidejüség 324
Que mint időhatározó kötőszó 325
3. Módhatározó mondat 326
I. Közönséges módhatározó mondat 326
A) Hasonlító mondat 326
A hasonlító mondat formái 326
I. Hasonlító mondat, tekintve a cselekvés módját 327
1. Egyszerű hasonlítás 327
2. Föltétes hasonlítás 328
II. Hasonlító mondat, tekintve a cselekvés, tulajdonság mértékét 329
1. Egyenlőség viszonya 329
2. Egyenlőtlenség viszonya 329
III. Hasonlító mondat, tekintve a cselekvés, tulajdonság arányát 331
B) Következményes mondat 332
A következményes mondat formái 332
I. Következményes módhatározó mondat 333
II. Következményes fokhatározó mondat 334
C) Állapothatározó mondat 335
I. Föltételező mondat 335
A föltétlelező mondat formái 335
1. Igazi föltétel 336
2. Föltevés 337
3. Megszorítás 337
4. Föltételező mondat főmondat alakjában 339
II. Megengedő mondat 340
A megengedő mondat formái 340
1. Igazi megengedés 341
2. Föltételes megengedés 343
3. Megengedő mondat főmondat alakjában 343
II. Okhatározó mondat 344
Az okhatározó mondat formái 344
A) Magyarázó ok 344
B) Indító ok 346
III. Célhatározó mondat 346
HARMADIK FEJEZET.
A többszörösen összetett mondatról 347
A) Elsőrendű mellékmondatok 348
B) Másodrendű, harmadrendű stb. mellékmondatok 349
A körmondat 349
NEGYEDIK FEJEZET.
Az összetett mondat szerkezete 351
Függelék.
I. Az irásjelekről.
A) A mondat végén álló irásjelek 352
1. A pont 352
2. A kérdő jel 352
3. A fölkiáltó jel 352
B) a mondat egyes részei között álló írásjelek 353
1. A vessző 353
2. A pontos vessző 354
3. A kettős pont 354
Az irásjelek fölcserélése 355
C) Egyéb irásjelekről 355
1. A gondolatjel 355
2. A választó jel 355
3. A záró jel 356
4. Az idéző jel 357
5. a rövidítő pont 357
6. A csillag 357
7. Az összefoglaló jel 357
8. A kikezdés 357
II. Az elemzésről.
Az elemzésről általában 358
A) Mondattani elemzés 358
I. Egyszerű mondat 358
II. Összetett mondat 358
B) Szótani elemzés 361
Részletes betűrendes tárgymutató szótárral 362

Témakörök