Előszó | 2 |
Miért kell az általános jelteóriát tanulmányozni? | 2 |
Jelek - nyelvezet - beszéd | 5 |
A szemiotika felosztása | 6 |
Beszéd és információ | 8 |
Szintaktika: Formális logika | 11 |
Fogalma - történeti fejlődése | 11 |
Mondat - kijelentés - kijelentésforma | 13 |
A logika szintaktikai kategóriái | 16 |
Kijelentések és nevek | 16 |
Funktorok | 17 |
Operátorok | 17 |
Nevek és osztályok | 18 |
Alapfogalmak | 19 |
Halmazelméleti műveletek | 21 |
A logika hagyományos formája | 22 |
Közvetlen következtetés | 22 |
Következtetés két premisszából. A szillogizmus | 26 |
Feladatok | 36 |
A modern logika formái | 38 |
Kijelentés-logika | 38 |
Predikátum-logika | 51 |
Feladatok | 77 |
Szemantika | 78 |
Intenzió és megjelölés | 78 |
Szinonimák és homonimák | 79 |
Értelmes megjelölés | 80 |
Tárgynyelv és metanyelv | 82 |
Szemantikai ellentmondások és szemantikai szintek | 83 |
A definíció | 85 |
A tulajdonnév | 89 |
Az igazság szemantikai meghatározása | 90 |
A felosztás. Az analógia | 91 |
Pragmatika | 93 |
A beszéd-aktus | 93 |
A performatív beszéd sajátosságai | 95 |
Kontextus és szituáció | 96 |
A vallásos beszéd performativitása | 97 |
A teljes szituáció történetisége | 99 |
Függelék: a klasszikus szofizmák | 101 |
Feladatok megoldása | 102 |
Modális logikai kérdések és feladatok | 105 |
Irodalom | 108 |