1.063.472

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a fizikába

Szerző
Budapest
Kiadó: Pantheon Irodalmi Intézet R.-T. Kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím: A Pantheon Ismerettára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: 146 fekete-fehér ábrát tartalmaz. Készült a Globus Nyomdai Műintézet R.-T. gondozásában, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fizika tárgya. A fizika foglalkozik a testek mozgásával, a hang-, hő-, fénytüneményekkel, a mágneses és elektromos jelenségekkel. E jelenségeket a természetben így elkülönítve persze nem... Tovább

Előszó

A fizika tárgya. A fizika foglalkozik a testek mozgásával, a hang-, hő-, fénytüneményekkel, a mágneses és elektromos jelenségekkel. E jelenségeket a természetben így elkülönítve persze nem találjuk, inkább azt mondhatjuk, hogy bizonyos mértékben minden jelenségben megtalálhatjuk a felsorolt csoportok valamennyijét: a szabadon ejtett rézgolyó koppan, amikor a földre ér, felmelegszik, a reá eső fény a felületéről visszaverődik, benne elektromos áramok keletkeznek.
A fizika feladata e jelenségeket lehető pontosan és lehető egyszerűen leírni. Ha pl. egy test mozgásáról van szó, a leírás pontos lesz, ha minden időpontra meg tudjuk mondani, hogy hol van az illető test, milyen a helyzete, alakja. A leírás általános
érvényű törvényekkel történik. Így pl. az átlátszó testeken észlelhető fényjelenségek nagy csoportját leírhatjuk a Snellius-Descartes-féle törvénnyel, mely azt mondja,hogy 1. a testre beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beeső normális egy síkban van, 2. a beesési szög és törési szög szinuszának hányadása független a beeső fénysugár erősségétől és irányától. E törvény alapján egyszerű logikai következtetések útján meg tudjuk mondani pl., hogy a lencse hol adja a tárgy képét, mekkora az, egyenes-e vagy fordított, milyen képet ad a távcső, mikroszkóp, s í. t. A leírás pontossága megköveteli, hogy mindig pontosan értelmezett mekkoraságok segítségével történjék. Ha pl. egy test esését írjuk le, megadjuk távolságát a földszínétől minden időpillanatra; a távolság, az idő mekkoraságok, mérhető mennyiségek. Minden fizikai törvény a jelenségek leírására szolgáló mennyiségek között számbeli összefüggést fejez ki. Ezért kell a fizikához annyi mathematika; e könyvben azonban csak az elemi mathematika nyelvét fogjuk használni. Hogyan jut a fizika eme törvényekhez? Tapasztalás, megfigyelés és kisérlet útján. A kisérletben tudatosan választjuk és változtatjuk ama körülményeket, melyek befolyásolják a jelenséget; pl. ha fénytörésről van szó, változtatjuk ama körülményeket, melyek befolyásolják a jelenséget; pl. ha fénytörésről van szó, változtatjuk a beeső fény irányát, mérjük a beesési szöget, meg a hozzá tartozó törési szöget s a mérések eredményét összefoglaljuk a Snellius-Descartes-féle törvénybe. Ezt az utat fogjuk követni e könyvben is: a jelenségeket leírjuk majd kisérletekből, mérésekből levezetett általános törvényekkel.
2. A hipothézis. Hogy a leírás lehető egyszerű legyen, a fizika azt az eljárást is követi, hogy a jelenségekről bizonyos hipothézist állít fel, melynek igazságáról közvetlenül nem is szerezhet meggyőződést, de melyből az észlelhető jelenségek tiszta következtetésekkel levezethetők. Így pl. a fényjelenségek leírására felvették, hogy a világegyetmet egy rendkívül finom, súlyamérhetetlen anyag, az éther járja át, melyben rezgések terjednek tovább, úgy, mint egy rugalmas, szilárd közegben s e rezgéseket mi mint fényt vesszük észre. E hipothézisből kiindulva, az akkor ismert fényjelenségeket levezethették és a tapasztalati törvények mint e hipothézis logikai következményei jelentkeztek. E hipothézissel a fényre vonatkozó törvényszerűségét abba a kijelentésbe foglaltuk össze, hogy a fény az éther rezgéseiben áll s ennyiben tényleg egyszerűsíthettük a leírást és a különböző tapasztalati törvények, mint pl. a visszaverődés, törés, interferencia, diffrakció, polirazáció törvényei közt benső összefüggést állapítottunk meg. Még több törvényszerűséget foglal össze az elektromágneses fényelmélet, mely a fényt elektromágneses rezgésnek tekintit. Ezért jelenleg ez az elfogadott elmélet.
Az a kérdés, hogy a hipothézis igaz-e vagy nem, csak abban a formában jogosult, hogy a belőle vont következtetések a tapasztalattal megegyeznek-e vagy nem. Amíg mindenben megegyeznek, a hipothézist fenntartjuk, de elvetjük, amint akár csak egy tapasztalattal ellenkezésbe jut. Így pl. elvetették a fény ú. n. emissziós elméletét, mert az következett belőle, hogy a fény vízben gyorsabban terjed, mint levegőben, holott a kisérlet ép az ellenkezőjét mutatta. A jelenségek leírása a hipothézisből kiindulva nagy mathematikai apparátust igényel; azért e leírási módot e könyvben csak mérsékelten használjuk majd, inkább csak magát a hipothetikus képet ismertetjük, melyből kiindulnak. A hipothézis mint kutatási eszköz is kitünő szolgálatokat tehet annyiban, hogy irányítja a kisérleteket és esetleg új jelenségek felfedezésére vezethet. Így pl. az elektron-elmélet vezetett az ú. n. Zeemann-effektus, a Stark-effektus felfedezésére; az anyag molekuláris elmélete a Röntgen-sugarak Laue-féle diffrakció-jelenségeir, s í. t. Talán ez a körülmény egyik oka annak a különösen a 19. században elterjedt mechanisztikus világfelfogásnak, mely minden más fizikai jelenséget is mozgásra akar visszavezetni. E törekvést nem koronázta siker, máig sem sikerült az elektromos jelenségeket mozgásra visszavezetni. Sőt a kilátások rosszabbodnak s inkább az az út mutatkozik bíztatónak, mely az elektromosságban látja az ős jelenséget, melyre minden más visszavezethető. A 19. században dívó mechanisztikus felfogás másik okát talán a história fejlődésben is kereshetjük; mert a mechanika fejlődött legkorábban és ért el olyan magaslatot, melyen teljesen tisztázottnak látszottak az elvi alapok. Csak a legújabb időkben történt egy nagy lépés, mely alapjaiban alakítja át a klasszikus mechanikát s melynek következményei egyelőre még beláthatatlanok. Ezt a lépést Einstein német fizikus tette meg, amikor előbb a speciális, majd az általános relativitás elvét állította fel.
Mi e könyvben a régi klasszikus mechanika álláspontján tárgyalljuk a mozgásjelenségeket, amit annál inkább tehetünk, mert a régi mechanika a tapasztalással megegyezésben marad mindaddig, míg a fény terjedési sebességénél jóval kisebb sebességű mozgásokra szorítkozunk, a mechanikában pedig ilyenekről lesz szó.
Vissza

Tartalom

Bevezetés3
A fizika tárgya3-6
A hipothézis4
Mechanika7-117
Merev testek7-91
Vektorok7-14
Sebesség, gyorsulás14-33
Erő, tömeg, munka, energia34-48
Kényzermozgás48-57
Egyensuly57-59
Merev testek mozgása75-81
Általános tömegvonzás vagy gravitáció81-88
Szilárd testek92-94
Szilárd testek92
Rugalmas alakváltozás92
Folyékony testek (folyadékok)94-105
Folyadékok94
A folyadékok szabad felszíne95
Nyomóerő és nyomás97
Pascal elve, hidraulikus sajtó100
Nyomás a fenékre101
Archimedes elve102
Aerométer104
Légnemű testek105-117
Légnemű testek105
Légnyomás, barométer106
Boyle-Mariotte törvénye111
Lopó, kutak114
Légszivattyú115
Hangtan118-141
A hang keletkezése118-123
Hangforrás118
A hang magassága120
Hangskála121
A hang terjedése123-133
A rezgés elterjedése a húron123
A hullám visszaverődése126
A húr rezgései127
Lemezek rezgése130
Sípok130
A hang terjedési sebessége132
A hangszinezet133-138
A hangszinezet oka133
Hangelemzés manometrikus lánggal135
Rezonancia137
Hanginterferencia138-141
Hanghullámok találkozása138
Hőtan142-190
Hőmérséklet142-158
A hőmérsékleti skála142
Higanyhőmérő147
Maximum-minimum hőmérő149
Szilárd testek hőkiterjedése150
Folyadékok hőkiterjedése/Gázok hőkiterjedése152-153
A gázok állapotegyenlete155
Hőmennyiség158-164
Hőmennyiség és fajhő158
Kaloriméter162
Dulong és Petit szabálya163
A halmazállapot változásai164-180
Olvadás és fagyás164
Olvadási hő166
Párolgás167
Gőzök168
Forrás171
Párolgási hő173
Kritikus hőmérséklet174
A gázok cseppfolyósítása176
Oldatok fagyása és forrása178
A levegő nedvessége179
A hő mint energia180-190
Surlódás180
Mechanikai hőekviválens182
Kétféle fajhő185
Az energia megmaradása185
A hő mint mozgás186
A hőgépek188
Hővezetés189
A mágnesség tana191
Alapjelenségek191
Mágneses influencia192
Coulomb törvénye193
Elemi mágnesek196
Mágneses tér197
Mágneses momentum197
Erővonalak198
A földi mágneses tér200
Az elektromosság tana204
Elektrosztatika204-225
Alapjelenségek204
Elektromos influencia vagy megosztás207
Coulomb törvénye208
Elektromos tér209
Potenciál210
Felületi sűrűség213
Kapacitás214
Sűrítő vagy kondenzátor215
Dielektromos állandó217
Az elektromos tér energiája219
Elektrosztatikai gépek220
Érintkezéskor fejlődő elektromosság222
Az elektromos áram225-237
Elektromos áramlás225
Galván elemek228
Ohm törvénye229
Galván elemek árama231
Galván telepek233
Az áram hőhatása237-242
A Joule-féle hő237
Izzólámpák, ívfény239
Peltier-féle hő241
Az áram chémiai hatása242-248
Elektrolizis242
Faraday törvényei244
Polarizáció245
Elektrolítikus disszociáció247
Az áram mágneses tere248-257
Az áram mágneses hatása248
Biot és Savart törvénye249
Az áram mágneses tere250
Tekercs251
A mágneses tér hatása az áramra252
Galvanométerek253
Elektrodinamikai hatás255
A mágnesség Ampére-féle elmélete255
Mágnesezés256
Indukció258-278
Alapjelenségek258
Lenz törvénye260
Az indukált elektromótoros erő261
Neumann törvénye261
Az elektromótoros erő absz. elektromágneses egysége263
Önindukció264
Az induktor266
Telefon és mikrofon268
Dinamógép269
Az elektromos és mágneses hatás továbbterjedése270
Elektromos hullámok273
Drótnélküli telegráfia276
Elektromos kisülések278-291
Gázok vezetése278
Kathódsugarak280
Röntgensugarak284
Radioaktív anyagok287
Fénytan292-347
A fény továbbterjedése egynemű közegben292-297
Fényforrás292
A fény egyenesvonalú terjedése296
Visszaverődés és törés298-318
Visszaverődés298
Gömbtükör299
Fénytörés302
Teljes visszaverődés304
Prizma306
Lencsék306
Egyszerű nagyító313
Mikroszkóp315
Csillagászati vagy Kepler-féle távcső316
A hollandi vagy Galilei-féle távcső317
Színkép318-330
Színszórás318
Szivárvány320
Fraunhofer-féle vonalak321
Achromatikus lencse321
Spektrum-analízis322
Fényabszorpció324
Emisszió és abszorpció325
Interferencia330-341
Fresnel biprizmája330
Huyghens elve334
Optikai rács335
Kettős törés és polarizáció341-346
Kettős törés341
Polarizáció343
A fény terjedési sebessége346-347
Foucault kísérlete346

Dr. Tangl Károly

Dr. Tangl Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tangl Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem