Előszó
A civilizációs betegségek részben megelőzhetők a helyes és egészséges táplálkozási szokások betartásával, amely feltételezi az energiában, így a fehérjékben, nem cukorszerű szénhidrátokban,...
Tovább
Előszó
A civilizációs betegségek részben megelőzhetők a helyes és egészséges táplálkozási szokások betartásával, amely feltételezi az energiában, így a fehérjékben, nem cukorszerű szénhidrátokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, de bizonyos mértékben a kalóriaszegény táplálék fogyasztását. Ez megköveteli bizonyos szinten a nyersanyagoknak ez irányú ismeretét. Az élelmiszerek nyersanyagai az eredetet tekintve osztályozhatók növényi és állati eredetű nyersanyagokra. A közvetlenül humán táplálkozást szolgáló, valamint a tovább feldolgozott növényi és állati eredetű nyersanyagoknak a jelentősége nagymértékben megnőtt. Az élelmiszer-ipari eljárások és technológiai folyamatok segítségével készített késztermékeknek az értékét nagy százalékban a nyersanyagok minősége határozza meg. Az élelmiszer-ipari nyersanyagismeret ma már bizonyos mértékben tudományos felkészültséget igényel az élelmiszeriparban tevékenykedő szakemberektől. Ezek az információk kiterjednek a növényi és állati eredetű nyersanyagok származása, elterjedése és jelentősége mellett, a fajta szortimentnek, a legfontosabb értékmérő tulajdonságoknak, a beltartalmi értékeknek az ismeretére, részben a nyersanyagok technofunkcionális sajátosságainak a jellemzésére, a közvetlenül fogyasztható és késztermékké feldolgozott élelmiszerek táplálkozásbiológiai és élettani hatásainak a megismerésére. Az Élelmiszer-ipari nyersanyagismeret tárgykör, a nyersanyagok eredete szerint két csoportra osztható, Élelmiszerek növényi eredetű nyersanyagai és Élelmiszerek állati eredetű nyersanyagai témakörökre. Tanulmány a növényi és állati eredetű nyersanyagok ismeretanyagát tárgyalja, a legújabb eredmények felhasználásával, részben tudományos, részben a felsőfokú oktatásban használható, ismeretátadó szinten és igényességgel. A növényi eredetű nyersanyagoknál a gabonafélék, hüvelyesek, olaj növények, gyökér- és gumós növények mellett, az élelmiszer-ipari feldolgozási szempontból legjelentősebb zöldségfélék és gyümölcsök, szőlő, déligyümölcsök, koffeintartalmú élvezeti szerek, mint a kávé és a tea, valamint a legfontosabb fűszernövények tárgyalására kerül sor. Az állati eredetű nyersanyagok ismertetésének a fejezetei: szarvasmarha, sertés, kiskérődzők (juh és a kecske), baromfi (tyúk, pulyka, gyöngytyúk, liba, kacsa) és egyéb gazdasági haszonállat- kategóriában a galamb, nyúl, futómadarak (strucc, emu), halak és a vadhúsok (vadkacsa, fácán, fogoly, vaddisznó, őz, dám-, gímszarvas és muflon). Az elmúlt évtizedben a genetikai és keresztezési szempontoknak, a hús- és a belőle készíthető késztermékek élvezeti értékének és az egyéb értékmérő tulajdonságoknak a felismerése révén számos ősi magyar haszonállatfajta (magyar szürke marha, mangalica sertés, racka juh) elszaporítása, tenyésztése és feldolgozása ismét terjedőben van.
Vissza