Bányaipari vegytan

Előszó

Részlet a könyvből:
"1. A levegő
A különféle anyagokat a természetben háromféle alakban találhatjuk : szilárd alakban, folyékony alakban, vagy gáz alakjában. Úgy szoktuk mondani, hogy az anyagok háromféle halmazállapotban fordulnak elő : szilárd halmazállapotban, folyékony vagy cseppfolyós halmazállapotban és légnemű halmazállapotban.
Azt, hogy valamilyen anyag milyen halmazállapotban fordul elő, az anyag minősége és hőmérséklete határozza meg. A hőmérséklet emelésével a legtöbb anyagnál el tudjuk érni, hogy szilárd halmazállapotból cseppfolyós vagy gázalakú halmazállapotba kerüljön. Az anyagok alacsony hőmérsékleten szilárd, magasabb hőmérsékleten folyékony, még magasabb hőmérsékleten légnemű halmazállapotúak. Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag cseppfolyós halmazállapotúvá alakul át, vagyis megolvad, az illető anyag olvadási hőmérsékletének vagy olvadáspontjának nevezzük. Azt a hőmérsékletet pedig, melyen a cseppfolyós anyag gőzzé alakul, forráspontnak hívjuk. Minden anyagnak más és más az olvadáspontja és a forráspontja.
Azokat az anyagokat, melyeknek olvadáspontja a szobahőmérséklet (20 C°) alatt van, folyékony állapotban találjuk. Ilyen például a víz, az olaj stb. Ha valamilyen anyagnak a forráspontja is alacsonyabb 20 C°-nál, azt közönséges körülmények között gázalakban találjuk. Ilyen például a levegő.
A levegő színtelen, szagtalan, íznélküli gáz. Az élőlények szempontjából rendkívül fontos anyag: nélküle nem lenne a Földön emberi, állati és növényi élet.
A levegőnek is - mint minden anyagnak - van súlya. Egy liter levegő súlya közönséges körülmények között 1,2 gramm. Mivel Földünket sok kilométer vastagságban levegőréteg veszi körül, ez a sok levegő meglehetősen nagy súllyal nehezedik ránk. Minden négyzetcentiméternyi felületre 1 kg-nyi súly esik. Ezt nevezzük légnyomásnak (atmoszféra)." Vissza