Somnura-Jelek 2012. október

Előszó

Részlet a könyvből:
Itt is, mint a legtöbb fejezetnél azzal a kérdéssel kell kezdenünk, hogy létezik-e a cigányok táplálkozásának etnikus rendszere. A választ röviden megadhatjuk. Bizonyos ételekre és bizonyos alkalmakra akár maguk a cigányok, de akár maga az etnográfia is megfogalmaz egyfajta etnikus magyarázatot, ez azonban kérdéses, hogy összeáll-e rendszerré. Akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a cigányok táplálkozásában számtalan olyan elem van, amely egy nagy táji étkezési rend rendszerét követi, történetileg korábban kialakult táplálkozási szokásokat őriz, átveszi a korábbi paraszti normákat.
A cigányokra egységesen jellemző táplálkozási rendtől nem beszélhetünk, s mély szakadék húzódik a szükségben szenvedők, a szegények és a gazdaságilag konszolidált, stabil jövedelemmel rendelkező közép- és a gazdaságilag sikeres, vagyonosoknak mondható rétegek között. Ma a szegények táplálkozási rendjét a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nemritkán az egyoldalú étkezés, sokszor az éhezés jellemzi. A középnek nevezett társadalmi rétegben a kiegyensúlyozott étkezés, a paraszti étrend szoros követése a legjellemzőbb tendencia. A legvékonyabb és legmódosabb réteg táplálkozására a jó élet valóságos és szimbolikus kifejezése jellemző, a táplálkozás rendje és a fogyasztott ételek mind a jó életet hivatottak igazolni. Mindhárom csoportra azonban egységesen elmondható, hogy ízlésüket tekintve hagyománytisztelőek, már-már konzervatívok. Vissza