1.062.212

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Limes 2004/3-4.

Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle - XVII. évfolyam 63-64. szám/Városfejlődés Trianon után I-II.

Szerző
Tatabánya
Kiadó: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Kiadás helye: Tatabánya
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 268 oldal
Sorozatcím: Limes
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Megjelenik negyedévenként. Német nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


„ Trianonnak a városfejlődésre gyakorolt hatása mondhatni közismert: a történelmi Magyarország felbomlásával urbanizáltabbá lett az ország, hiszen jelentős rurális térségek kerültek el tőlünk. Azt is tudjuk, hogy Trianon következményeként tovább fokozódott Budapest túlsúlya az országban. Az ok: elcsatolták Magyarországtól azokat a városokat, melyek - vidéki urbanitásokként - a főváros valamelyes ellensúlyát jelentették vagy jelenthették volna a maguk összességében. A várostörténet-írásra nézve ebből az következik, hogy a mondott városok múltját, különösen a jelenét könnyűszerrel elfelejtettük. Visszamenőlegesen sem nagyon törődtünk immár Pozsonnyal, Kassával, Kolozsvárral, Szabadkával. Most, amikor kezdünk végre újra figyelni rájuk, kiderül, hogy lassan már egy évszázada nincs róluk érdemi mondanivalója a magyar történetírásnak. Ez azonban minden bizonnyal meg fog most változni, és bekerül végre történetírásunk látókörébe a határon túli városok új- és kivált modern kori... Tovább

Fülszöveg


„ Trianonnak a városfejlődésre gyakorolt hatása mondhatni közismert: a történelmi Magyarország felbomlásával urbanizáltabbá lett az ország, hiszen jelentős rurális térségek kerültek el tőlünk. Azt is tudjuk, hogy Trianon következményeként tovább fokozódott Budapest túlsúlya az országban. Az ok: elcsatolták Magyarországtól azokat a városokat, melyek - vidéki urbanitásokként - a főváros valamelyes ellensúlyát jelentették vagy jelenthették volna a maguk összességében. A várostörténet-írásra nézve ebből az következik, hogy a mondott városok múltját, különösen a jelenét könnyűszerrel elfelejtettük. Visszamenőlegesen sem nagyon törődtünk immár Pozsonnyal, Kassával, Kolozsvárral, Szabadkával. Most, amikor kezdünk végre újra figyelni rájuk, kiderül, hogy lassan már egy évszázada nincs róluk érdemi mondanivalója a magyar történetírásnak. Ez azonban minden bizonnyal meg fog most változni, és bekerül végre történetírásunk látókörébe a határon túli városok új- és kivált modern kori története. A közép és főként a fiatal történész generáció érdeklődik leginkább irántuk, időnként pedig az utódállamok nem magyar történetírásában vannak erre utaló biztató jelek. Szlovákiában például 2004 őszén indult el az a Pozsony-projekt, melyben szlovák és honi magyar kutatók közösen vesznek részt; már sor is került az első közös konferenciára. Korábban erdélyi és honi magyar történészek működtek közre az erdélyi várostörténet fellendítésében. S talán a szerbiai (magyar vonatkozású) várostörténet-írás is hamarosan magára talál, bár a Vajdaságban inkább az irodalom és nem a történelem körül tömörül a kisebbségi tudományosság. A határon túl folyó történeti kutatásoknak a hazaitól eltérő hátteret teremt, hogy náluk nem készülnek (nem készülhetnek) önkormányzati finanszírozás által támogatott városi monográfiák (városbiográfiák); ami tehát ott előáll, az mind egyéni kutatói teljesítmény terméke. [ ] Egyebek közt a kollektív emlékezet, valamint a társadalmi térhasználat problémái kerültek előtérbe a felvidéki és az erdélyi városok kapcsán, olyan témák, melyek hasonló vizsgálatára szinte egyáltalán nincs példa a honi (vidéki) városok történeti (társadalomtörténeti) tárgyalásakor.
Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy érdemes mind többet törődni a várostörténet esetében a határon túli valamikori magyarországi városok történeti, antropológiai és szociológiai problémáival, vagy legalábbis folytonosan nyomon kísérni az utódállamok magyar és nem magyar kutatóinak ilyen irányú törekvéseit. Ami azért is oly fontos kérdés, mert amint a „hosszú 19. századra" vonatkozó urbanizáció-kutatások már bizonyították, a vidéki városállomány legpolgárosodottabb elemei zömmel az ország trianoni határain kívül foglaltak helyet. (Gyáni Gábor) Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem