Tükör által

Előszó

A magyar protestáns szóhasználatban a teológus szót sokféle értelemben alkalmazzuk, ezért minden egyes esetben szükséges pontos definíciója. Teológusnak szorosabb értelemben véve azt nevezik, aki rendszeres teológiával, vagyis dogmatikával és etikával foglalkozik. Jelen kötet szerzője, Szűcs Ferenc tehát teológus. Szisztematikus teológiája azonban nem csupán a tudomány elefántcsonttornyába húzódik vissza, hanem mindenki számára elérhető módon hangzik az egyetemi katedráról, a gyülekezeti terem pódiumáról, a közösségi helyiség asztalától és a szószékről is. Mert Szűcs Ferenc tanító teológus, s tanításán már több lelkész generáció nőtt fel a Dunamelléken és a Dunántúlon. Előadásait egyetemisták, katechéták, presbiterek és gyülekezetek tagjai hallgatják több mint két évtizede.
Kihallik belőlük mindig valami megfontolt, alaposan átgondolt alapérték, mely minden kor teológusának vezérlő elv, s egyben visszatartó erő kellene hogy legyen: az apostol felismerése, hogy „tükör által, homályosan látunk". Hogy „rész szerint van bennünk az ismeret". Ilyen értelmű visszafogottság, ugyanakkor ebből adódóan más vélemények megismerésére és megértésére való törekvés és átlátás jellemzi Szűcs Ferenc megnyilatkozásait. Ismerősen köszön vissza mindez a kötet magaválasztotta címében is. A tanítás kikristályosodása, a fogalmak tisztázódása azonban mindig az írásban valósul meg. Az írott szöveget olvasva egészen pontosan megérthetjük Szűcs Ferenc szándékát is, az esetleges szójátékokat, gondolati szimbólumokat, elejtett utalásokat. S ha nem is dogmatika tankönyvet vagy kézikönyvet tartunk a kezünkben, szisztematikus építkezést láthatunk és kerek egészet nyerhetünk belőle. A teológiai hitelesség mércéje is az, hogy az írás hogyan viszonyul az íráshoz.
S itt minden egyes kiindulópontban bibliai idézetek találhatók, megvalósítva ezzel a sarkalatos reformátori alapelvek egyikét. Szűcs Ferenc rendező elvét meghatározó módon láthatjuk abban is, hogy a kötet első egységének választotta a Szentírás kijelentés voltának és magyarázatának elemzését. A második részben az átfogó teológiai gondolkodástörténetet követően fokról fokra jutunk közelebb az elmúlt századunkat itthon is meghatározó teológiai koncepciókhoz, melyek azonban a szerző megfogalmazása szerint is csak megállói lehetnek, de nem végállomása egy a végső reménység felé haladó eszmélődésnek. Vissza