Pécs

Előszó

Pécs szabad királyi város, Baranya vármegye székhelye, Ferrótól 35° 541/2" keleti hosszúság és 46° 5, 1 éjszaki szélesség alatt, a Budapest, Villány, Mohács, Eszék, Bátaszéik, Dolnji-Miholjác és Barcs felé elágazó vasúti vonalak, és a Pécsvárad-Bonyhád, Mohács, Siklós, Szigetvár, Magyarszák felé vivő országutak mentén a Mecsek hegység déli tövében és lejtőin és részben a hegység előtti sikságon fekszik. Vasúti állomása 121 m, az adriai tenger szine fölött. A város egész határa: 12229 hold 236 négyszögöl (7053 ha), miből belsőség 1426 hold 992 öl, szántóföld 2730 hold, szőlő 1630 hold, kert 410 hold, legelő 725 hold, kaszáló 1465 hold, erdő 4294 hold, terméketlen 1025 hold 236 öl. Határaival a következő községek határai érintkeznek: délről Málom, Pogány, nyugatról Magyarürög, Mecsekszentkút, Orfű, északnyugatról Bános, keletről: Nagyárpád, Kiskozár, Mecsekszabolcs, északról: Mánfa. A vasúton akár keleti, akár nyugati irányban érkezőnek már messziről feltűnik fekvésének bájos panorámája, de pompás látképe főkép a déli irányból szemlélve érvényesül. Az üde zöld síkságból kiemelkedő magas hegység oldalából kidudorodó dombok sorára felkapaszkodó házak tarka tömege, melyből a tornyok lándzsái merednek az égbolt felé, a város mögött tovább emelkedő dombok szőllőkertes halványzöld szőnyege és végül az egészet megkoronázó Misina-hegy és kelet-nyugati nyúlványainak haragoszöld foltjai remek együttest adnak, úgy hogy nincs mit csodálkoznunk azon, ha Szulejmán szultán a hagyomány szerint így kiáltott fel: „Földi paradicsom" s a szállóigének is van értelme: ,Magyarnak Pécs, németnek Bécs'. Vissza