Áramlástan

Fülszöveg

Hogyan működnek a szivattyúk és a ventilátorok? Miért van egyensúlyban a pohárba öntött víz? Miért repül távolabb az érdes felületű golflabda? Miért izzik fel a földi légkörbe visszatérő rakéta és űrsikló. Ezekre és még sok hasonló érdekes kérdésre adja meg a választ a jegyzet. Az áramlástan jelenségei az életünk szinte minden területén nap mint nap megjelennek. Ha az áramlástan törvényeit ismerjük, könnyebben eligazodunk a természet és a biológiai jelenségei és folyamatai, valamint a technikai eszközeink működése területén.
A jegyzet, a ma már klasszikusnak számító áramlástani alfejezetekből épül fel: hidrostatika, kinematika, dinamika, súrlódásos áramlások csővezetékekben, testekre ható áramlási erők és gázdinamikai alapismeretek. A tárgyaláskor szem előtt tartottuk, hogy a jegyzet elsősorban jövendő gépészmérnökök számára készült.
Az áramlástan alapegyenleteit, alapelveit ismertetjük. A jobb megértés érdekében, több esetben a matematikai hátteret is igyekeztünk megvilágítani, a teljes precizitás igénye nélkül. Az alapegyenletek alkalmazását, annak egyes lépéseit, főként gépészeti példákon mutatjuk be. Így pl. a Bernoulli-egyenlet egyik gyakorlati alkalmazásaként jelenik meg a szivattyúk és ventilátorok elméleti jelleggörbéje. De nemcsak műszaki alkalmazásokat, hanem egyéb jelenségeket is példaként választottunk: légköri, vagy biológiai folyamatokhoz kapcsolódó magyarázatokat is beépítettünk.
A mérnöki alkalmazás nagyon fontos eleme a fizikai mennyiségek mérése. Az áramlástanban a nyomás, a sebesség, és a térfogatáram, amelyeket a legpontosabb mérendő fizikai jellemzők közé sorolhatunk. A nyomásmérési elvekkel, eszközökkel, valamint a sebesség- és térfogatáram-mérés módszereivel és eszközeivel külön fejezetekben foglalkozunk. Vissza