Fülszöveg
Dr. Szilágyi András 1965-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1979-ig a Pszichiátriai Klinikán dolgozott, neurológiából és pszichiátriából lett szakorvos. 1979-től a Székesfehérvári Megyei kórház, 1982-től a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. Emellett néhány ciklusra volt fővárosi elmeszakfelügyelő főorvos, a Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja, a Pszichiátriai Kollégium Tagja, a Budapesti Orvosi Kamara I. Sz. Etikai Bizottság elnöke.
Szabad idejében, kirándulásai kapcsán szívesen kereste fel az ország román kori falusi templomait. Egy ilyen kiránduláson, 1971-ben, véletlenszerűen ismerte meg a karcsai rotundát, melynek varázslatos térhatása különösen felkeltette érdeklődését. Ettől kezdve fokozatosan szenvedélyévé vált a rotundák és centrális templomok kérdésköre, nemcsak hazánk területén, hanem szerte Európában és a Közel-Keleten is. Az eltelt néhány évtized alatt módszeresen tanulmányozta e tárgykörben a...
Tovább
Fülszöveg
Dr. Szilágyi András 1965-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1979-ig a Pszichiátriai Klinikán dolgozott, neurológiából és pszichiátriából lett szakorvos. 1979-től a Székesfehérvári Megyei kórház, 1982-től a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. Emellett néhány ciklusra volt fővárosi elmeszakfelügyelő főorvos, a Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja, a Pszichiátriai Kollégium Tagja, a Budapesti Orvosi Kamara I. Sz. Etikai Bizottság elnöke.
Szabad idejében, kirándulásai kapcsán szívesen kereste fel az ország román kori falusi templomait. Egy ilyen kiránduláson, 1971-ben, véletlenszerűen ismerte meg a karcsai rotundát, melynek varázslatos térhatása különösen felkeltette érdeklődését. Ettől kezdve fokozatosan szenvedélyévé vált a rotundák és centrális templomok kérdésköre, nemcsak hazánk területén, hanem szerte Európában és a Közel-Keleten is. Az eltelt néhány évtized alatt módszeresen tanulmányozta e tárgykörben a szakirodalmat. Az így összegyűlt ismereteket adja most közre könyv formájában.
Célkitűzése bemutatni a Kárpát-medence összes eddig feltárt, illetve fennálló Árpád-kori, azaz román stílusú rotundáját és centrális szerkesztésű templomát. E tárgykörben 1972-ben jelent meg az első és egyben az utolsó monográfia, mely manapság már antikváriumokban sem lelhető fel. Ezt a papírkötéses, fekete-fehér fényképekkel illusztrált füzetet túlhaladta az idő, azóta e templomok közül számosat műemlékként helyreállítottak, s több tucat rotunda került azóta felszínre.
Szilágyi András összefoglalja a rotundákra vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, és azt úgy igyekszik tálalni, hogy ne csak a szakemberek forgassák szívesen, hanem kifejezetten az érdeklődő széleskörű olvasó közönség is.
Saját kezűleg rajzolt ábrák és maga készítette fényképfelvételei illusztrálják a könyvet, mely kiterjed a jelentősebb ókori és középkori szíriai, örmény, anatóliai, görög-római-bizánci, moszlim és európai rotundára is. A Kárpát-medencei rotundák és centrális templomok egyenkénti tárgyalásánál az építészeti, művészettörténeti információk mellett - ahol lehetséges és szükséges - művelődéstörténeti, történelmi és családtörténeti ismeretek is színesítik a kiadványt. A bőséges irodalomjegyzék további tájékozódáshoz ad segítséget. Szerző szívesen adta volna könyve címéül Domokos Pál Péter egyik munkájának címét: „Édes hazámnak akartam szolgálni".
Vissza