1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi gazdasági intézmények

GATT, OEEC, EPU, Sterlingterület

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 12 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A békés együttélés elvének érvényesülése alapján egyre több és sokoldalúbb gazdasági kapcsolat épül ki Magyarország és a tőkés országok között. A napi- és szaksajtóban gyakran történik említés egyes nemzetközi jellegű tőkés gazdasági intézményekről, anélkül azonban, hogy azok keletkezését, szervezetét és működését eddig átfogóan feldolgozták volna. Ugyanekkor a külkereskedelmi elvi és gyakorlati munka során is szükségesnek mutatkozott, hogy az említett intézményekkel kapcsolatos legfontosabb tárgyi ismereteket tartalmazó összefüggő munka megjelenjék.
Ennek a célnak megfelelően jelen könyv megírásával arra törekedtünk, hogy a nemzetközi tőkés gazdasági intézmények sokaságából ismertessük azokat a fontosabb külkereskedelmi és devizális jellegű intézményeket, amelyek a világgazdaságban jelentős szerepet töltenek be. Ilyennek véltük az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, az ehhez kapcsolódó Európai Fizetési Uniót, A... Tovább

Fülszöveg

A békés együttélés elvének érvényesülése alapján egyre több és sokoldalúbb gazdasági kapcsolat épül ki Magyarország és a tőkés országok között. A napi- és szaksajtóban gyakran történik említés egyes nemzetközi jellegű tőkés gazdasági intézményekről, anélkül azonban, hogy azok keletkezését, szervezetét és működését eddig átfogóan feldolgozták volna. Ugyanekkor a külkereskedelmi elvi és gyakorlati munka során is szükségesnek mutatkozott, hogy az említett intézményekkel kapcsolatos legfontosabb tárgyi ismereteket tartalmazó összefüggő munka megjelenjék.
Ennek a célnak megfelelően jelen könyv megírásával arra törekedtünk, hogy a nemzetközi tőkés gazdasági intézmények sokaságából ismertessük azokat a fontosabb külkereskedelmi és devizális jellegű intézményeket, amelyek a világgazdaságban jelentős szerepet töltenek be. Ilyennek véltük az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, az ehhez kapcsolódó Európai Fizetési Uniót, A Nemzetközi Fizetések Bankját, valamint a sterlingterület fizetési rendszerét. Ezeknek az intézményeknek számos olyan ország a tagja, amelyekkel Magyarország jelentős külkereskedelmi kapcsolatokat tart fenn, illetőleg épít ki. Vissza

Tartalom

Általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény
Az egyezmény jellege5
A GATT létrejöttének előzményei7
Az új szabadkereskedelelm7
A Havannai Charta8
A GATT megkötése10
A GATT legfontosabb rendelkezései13
A GATT működésének fő területei23
A GATT-ülésszakok24
Vámengedmények25
A vámtárgyalások technikája25
Genf, Annecy, Torquay, Genf megállapodásai26
A brit birodalmi preferenciák29
Az amerikai vámkorlátok30
A vámszínvonal egyenlőtlensége31
A gazdaságilag elmaradt országok vámpolitikai helyzete32
Mennyiségi korlátozások33
A fizetési nehézségek miatt elrendelt korlátozások33
Az amerikai mezőgazdasági korlátozások34
Diszkrimináció Csehszlovákiával szemben35
A gazdasági fejlesztés a mezőgazdasági protekcionizmus36
Konzultációs és panaszeljárás37
A GATT általános felülvizsgálása és az OTC felállása38
A 7. és 8. ülésszak38
A preferenciális feszültség növelése39
A 9. ülésszak41
A módosított egyezmény42
Az OTC feladata és szervei47
Folyó ügyek49
A 10. ülésszak52
Japán felvétele a GATT-ba52
A nyersanyag-kérdés54
Folyó ügyek54
A negyedik vámtarifa-konferencia56
A 11. ülésszak62
Svájc felvétele63
A nyugat-európai gazdasági integráció és a GATT64
A GATT viszonya a Montánunióhoz és az OEEC-hez66
A Montánunióval való kapcsolat66
Az OEEC-hez való viszony67
Az amerikai külkereskedelmi politika és a GATT69
A Randall-bizottság működése70
Az RTAA meghosszabítása három évre70
Az OTC ratifikációjának elakadása a kongresszusban72
A kereskedelmi korlátozások alakulása 1954-ben és 1955-ben74
A mennyiségi korlátozások enyhítése74
A dollárimport újabb növekedésének hatása75
Európai gazdasági együttműködés szervezete (OEEC)
Az OEEC megalakításának előzményei79
A Marshall-terv80
Az OEEC megalakítása82
Az OEEC alapokmánya83
A tagállamok83
Elvi rendelkezések84
Az OEEC szervezete85
Az OEEC szerepe a Marshall-segélyek szétosztásában87
Az OEEC működése a külkereskedelem területén90
Koordinációs tevékenység a külkereskedelmen kívüli ágazatokban110
Atomenergia110
Villamosenergia-gazdálkodás111
Közlekedés, szállítás111
Mezőgazdaság113
Termelékenység114
Vázlatos áttekintés az OEEC-országok gazdasági helyzetéről115
Európai fizetési unió (EPU)
Az EPU megalakítása120
A Marshall-tervben alkalmazott intézvényezési jogok120
Az EPU-egyezmény aláírása122
A nyugat-európai államok forgalma az EPU megalakítása előtt122
Clearing-szerződések122
Fizetési megállapodások123
Clearing-egyenlegek kiegyenlítése aranyban124
Többoldalú elszámolások124
Az EPU és az Ensz hasonló célú intézményei125
Az EPU szervezete és elszámolási rendszere125
Szervezeti felépítés126
Az elszámolási rendszer alapelvei129
Az elszámolások gyakorlati lebonyolítása131
Elszámolási időszak131
Havi elszámolás132
Összesített elszámolás132
Kvóták133
Hitelezés - dollárfizetés134
A kamatozás mértéke136
Az elszámolás két része137
Az elszámolásokban bevonandó tételek137
Struktúrális adósok és hitelezők139
Az elszámolásról adott jelentés141
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS)146
A BIS alapításának előzményei147
A Young-terv148
A BIS alapítólevele148
A BIS szervezete149
A BIs működése a második világháborúig és az alatt151
A Bretton Woods-i zárónyilakozat után152
A BIS mint az EPU ügynöke154
A BIS szerepe a Monánunió kölcsönének lebonyolításában155
Az EPU és a konvertibilitási törekvések156
Az EMA létrehozatala159
Az EPU devizaarbitrage-köre160
A dél-amerikai országok és a multilateralitás161
Az EPU-országok EPU-n kívüli multilaterális törekvései162
Sterlingterület
A sterling szerepe az 1931. évi válság előtt168
A londoni City pénzpiaca168
Az angol font sterling169
A Brit Birodalom struktúrális változása170
A font sterling az első világháború után170
Letérés az aranylapról171
A sterlingterület fokozatos kialakulása 1945-ig172
A Valutakiegyenlítő Alap172
A leértékelés hatásai173
A sterlingterület a két világháború között175
A második világháború alatti deivzakorlátozások176
A sterlingterület rendszerének kialakulása177
A sterlingterület fejlődése az 1954. évi reformig178
Bilaterális szerződések178
Az 1947. évi konvertibilitási kísérlet179
A Transferabli Acccount-ok kezdetei179
Az 1949. évi leértékelés181
A pártatlan évek válságai181
A sterlingterület devizagazdálkodási rendszere183
A mai sterlingterület részei183
Resident Accounts185
Transferable Accounts185
American & Canadian Accounts186
Registered Accounts187
Blocked Accounts187
Devizaárfolyamok188
Az aranytőzsde189
Az arany tőzsdei árfolyama190
Az árutőzsdék191
Fejlődés a konvertibilitás felé191
A belső konvertibilitás kérdése193
Forrásmunkák199
Rövidítések jegyzéke201
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem