Nevelési vizsgálatok a pedagógiai gyakorlatban

Előszó

Megismerni a megismerhetetlent?
A nyitófejezet rejtélyesnek tűnhető címe a pedagógus - hivatásából eredő - szándéka (minél jobban megismerni a gondjaira bízott gyerekeket, osztályokat) és a megvalósítás lehetőségei közötti feszültséget jelzi. A pedagógia elméleti és gyakorlati szakemberei ugyanis tisztában vannak avval, hogy értékelni, minősíteni csak megfelelő számú és minőségű információk alapján lehet. Ugyanakkor azonban az is nyilvánvaló, hogy az egyes ember, valamely csoport, intézmény teljes megismerése több okból lehetetlen. Gondoljunk például arra, hogy akár egyetlen tanulócsoport alakulásában mennyi, önmagában is bonyolult folyamat hatása érvényesül.
Tekintsük át ezeket a teljesség igénye nélkül:
az egyes tanulók személyiségének alakulása, élettörténetük, családjaik története,
a pedagógus személyiségének, életének, szakmai pályafutásának alakulása,
az osztály, a csoport fejlődése,
az iskola nevelőtestületének története,
az adott iskola múltja, jelene, perspektívái,
a szűkebb társadalmi környezet fejlődése stb.
A megismerés során a vizsgálódó mozaikdarabokat ragadhat meg csupán egy óriási többdimenziós kirakósjátékban, s ezeket kísérelheti meg - a maga módján - a megfelelő helyre illeszteni. Dolgát megnehezíti, hogy nem statikus és örökérvényű, hanem dinamikusan változó képet kell megragadnia, amelyen belül az egyes részleteknek eltérő ütemű és irányú a mozgása.
Az e kötetben ajánlott módszerek csupán az egyes, önmagukban is folytonosan változó mozaikok megismerésére adnak lehetőséget, az összeillesztés, az értelmezés az ezeket alkalmazó feladata. S ha a teljes megismerés nem is lehetséges, kellő felkészültséggel és pedagógiai-pszichológiai módszertani kultúrával van esély az értékeléshez elégséges alapot nyújtó, valósághű kép megrajzolására.
Ehhez a törekvéshez kívánunk a továbbiakban segítséget nyújtani a pedagógus pályára készülő hallgatóknak és a gyakorló pedagógusoknak. Vissza