kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 554 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 75 fekete-fehér ábrával illusztrált. |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 13 |
Első rész | |
Általános kémia | |
Alapfogalmak | |
A kémia tárgya és feladata | 17 |
A tömeg megmaradásának elve | 19 |
Halmazállapotok | 20 |
Szilárd halmazállapot | 21 |
Cseppfolyós halmazállapot | 21 |
Gáznemű halmazállapot | 21 |
Heterogén és homogén testek | 22 |
Heterogén testek | 22 |
Homogén testek | 23 |
Vegyjelek | 24 |
Az állandó súlyviszonyok törvénye | 25 |
A többszörös súlyviszonyok törvénye | 25 |
Az anyag korpuszkuláris elmélete | 26 |
Atomsúly, molekulasúly | 27 |
Kémiai képletek | 29 |
A vegyérték fogalma | 31 |
Szerkezeti képletek | 33 |
Elemi és összetett gyökök | 34 |
A vegyülő gázok térfogati törvénye | 36 |
Avogadro tételei | 37 |
Gáztörvények | 39 |
Boyle-Mariotte törvénye | 40 |
Gay-Lussac törvényei | 41 |
Gay-Lussac és Boyle-Mariotte egyesített gáztörvénye | 44 |
A kinetikus gázelmélet elemei | |
Diffúzió | 47 |
A gázok molekulasúlyának meghatározása | 53 |
Az atomhő törvénye | 55 |
Az anyag szerkezete | |
Az atomok szerkezete | 56 |
Radioaktivitás | 65 |
A radioaktív sugárzás fizikai hatásai | 66 |
A radioaktív sugárzás kémiai hatásai | 68 |
A radioaktív sugárzás élettani hatásai | 68 |
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. Radioaktív bomlási sorozatok | 68 |
Az atomok finom szerkezetéről | |
Elektronpályák | 73 |
Az atommag szerkezete | 76 |
Az elemek periódusos rendszere | 77 |
A változó vegyérték értelmezése | 81 |
Eltolódási szabály | 81 |
Izotóp és izobár elemek | 85 |
Tömegdefektus | 92 |
Mesterséges radioaktivitás | 93 |
Atommagreakciók, mesterséges elemátalakítás | 93 |
Kémiai kötések | |
A kémiai kötésről általában | 95 |
Heteropoláris kötés | 96 |
Homeopoláris (kovalens) kötés | 101 |
Datív kötés | 103 |
Poláris molekulák | 105 |
Hidrogénkötés | 109 |
Komplex vegyületek | 112 |
A folyékony és kristályos halmazállapotú testek szerkezete | |
A folyadékok szerkezete | 117 |
Kritikus állapot | 120 |
Felületi feszültség. Eötvös törvénye | 121 |
A kristályos testek szerkezete | 123 |
Atomrács | 126 |
Fémrács | 127 |
Molekularács | 128 |
Ionrács | 129 |
Az izomorfia törvénye | 131 |
Polimorfia | 132 |
Oldatok | |
Bevezetés | 134 |
A szilárd testek oldatairól | 134 |
Szolvatáció | 135 |
Arrhenius hipotézise | 136 |
A kovalens kötésű vegyületek oldódása | 137 |
Diffúzió | 137 |
Telített oldatok | 138 |
Oldási hő | 138 |
Eutektikus pont | 140 |
Túltelített oldatok | 138 |
Az oldatok töménységéről | 141 |
A folyadékelegyekről | 141 |
A gázok oldódása folyadékokban | 142 |
Az ozmózis jelensége | 143 |
Az oldatok fagyáspont-csökkenése és forráspont-emelkedése | 147 |
A híg oldatok törvényei | 149 |
Az oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ozmózisos nyomás, a fagyáspont-csökkenés és a forráspont-emelkedés segítségével | 150 |
Az elemek és a szervetlen vegyületek felosztása | |
Az elemek felosztása | 152 |
A szervetlen vegyületek felosztása | 153 |
A negatív elemek oxidjai | 153 |
Savak | 154 |
A savak elektrolitos disszociációja | 155 |
Savmaradék | 157 |
A savgyök fogalma | 157 |
Bázisok | 161 |
A bázisok elektrolitos disszociációja | 162 |
Bázismaradék | 163 |
Kettős jellemű vegyületek | 163 |
Sók | 164 |
A sók osztályozása | 164 |
Egyszerű sók | 164 |
Összetett sók | 168 |
A sók elektrolitos disszociációja | 169 |
Tiovegyületek | 171 |
Nevezéktan (nómenklatura) | 172 |
Kémiai átalakulások és egyenletek | |
A kémiai átalakulások okairól | 177 |
Kémiai egyenletek | 177 |
A kémiai átalakulások osztályozása | |
Egyesülés | 179 |
Allotrop átalakulás | 179 |
Polimerizáció | 180 |
Összegeződés (addíció) | 180 |
Kondenzáció | 180 |
Szétbomlás | 181 |
Izomer átalakulás | 181 |
Cserebomlás | 182 |
Példák a leggyakrabban előforduló folyamatokra | 185 |
Oxidáció és redukció | 187 |
Az elemek és vegyületek egyenértéksúlya | |
Az elemi gyökök egyenértéksúlya | 192 |
A vegyületek egyenértéksúlya | 193 |
Normáloldatok | 196 |
Sztöchiometriai számítások | 197 |
Termokémia | |
A termodinamika elemei | 208 |
A termodinamika I. fő tétele | 208 |
A termodinamika II. fő tétele | 209 |
Fajhő | 211 |
A termodinamika III. fő tétele | 212 |
Termokémiai egyenletek | 212 |
Képződési hő | 213 |
Közömbösítési hő | 215 |
Égési hő | 215 |
A termokémiai egyenletek termodinamikai értelmezése | 215 |
Külső munka | 216 |
A termokémia fő tétele | 217 |
Példák a Hess-féle tétel alkalmazására | 218 |
Égés | 219 |
Az égés feltételei | 219 |
Az égés fajtái | 220 |
Robbanóanyagok | 221 |
Az égéshő technikai és biológiai jelentősége | 221 |
A kémiai kötések erőssége és a reakcióhő közötti összefüggésről | 222 |
Aktiválási energia | 223 |
Kémiai mechanika | |
A kémiai rendszerek fogalma | 225 |
Teljes és megfodítható reakciók | 225 |
A kémiai reakciók sebességéről | 226 |
A vegyi folyamatok időbeli lefolyásának elmélete | 227 |
A reakciósebesség törvénye | 229 |
A reakciók rendűsége | 231 |
A kémiai reakciók sebességének kísérleti megállapításáról | 232 |
Katalizátorok | 232 |
A tömeghatás törvénye | 235 |
A Le Chatelier - Braun-féle elv | 237 |
A tömeghatás törvényének alkalmazása homogén rendszerekre | |
A víz elektrolitos disszociációja | 240 |
A hidrogénion-koncentráció és a hidrogénkitevő fogalma és jelentősége | 242 |
A savak és bázisok erősségéről | 245 |
A sók és savak, valamint a sók és bázisok egymásrahatásának feltételei | 249 |
Egyes savak és bázisok disszociációjának visszaszorításáról | 251 |
Hidrolízis | 252 |
Indikátorok | 260 |
Kiegyenlítő (puffer-) hatás | 265 |
A heterogén rendszerek egyensúlya | |
Oldhatósági szorzat | 274 |
Hődisszociációs egyensúly | 277 |
Elektrokémia | |
Bevezetés | 279 |
Elektrolízis | 281 |
Faraday törvényei | 285 |
Az ionok vándorlási sebessége elektrolíziskor | 286 |
Elektrolitoldatok fajlagos és ekvivalens vezetőképességéről | 287 |
Elektromos feszültségi sorozat | 291 |
Nernst elmélete | 293 |
Galvánelemek | 294 |
Helyi elemek | 297 |
A gyakorlatban használatos galvánelemek | 298 |
Koncentrációs elemek | 300 |
Másodfajú elektródok | 301 |
A pH mérése | 302 |
Elektromos polarizáció | 303 |
Akkumulátorok | 304 |
Diffúziós potenciál | 306 |
Az oxidáció és a redukció elektrokémiai értelmezése | 307 |
Fotokémia | |
Bevezetés | 314 |
Fizikai jelenségek | 314 |
Fotokémiai reakciók | 315 |
A kolloidika elemei | |
Bevezetés | 318 |
A diszperz rendszerek felosztása | 320 |
A reverzibilis és az irreverzibilis kolloid rendszerekről | 320 |
A kolloid oldatok előállítása | 321 |
Az adszorpció jelensége | 322 |
Optikai tulajdonságok | 326 |
A kolloid oldatok szűrése | 327 |
Az oldatok törvényeinek alkalmazása kolloid oldatokra | 328 |
Elektroforézis | 328 |
Kocsonyák (gélek) | 329 |
Második rész | |
Szervetlen kémia | |
Bevezetés | 333 |
Nemfémes elemek | |
A nemfémes elemek általános jellemzése | 335 |
A hidrogén, az oxigén és vegyületeik | |
Hidrogén | 336 |
Deutérium | 337 |
Oxigén | 338 |
Az oxigén köforgalma a természetben | 339 |
Ózon | 339 |
Víz | 340 |
Deutérium-oxid (nehézvíz) | 343 |
Hidrogén-peroxid | 344 |
Halogénelemek | 345 |
Fluor | 346 |
Hidrogén-fluorid (folysav) | 346 |
Fluoridok | 347 |
Klór | 348 |
Hidrogén-klorid (sósav) | 349 |
A klór oxigénvegyületei | 350 |
Klórsavak | 351 |
Hipoklórsav | 351 |
Klórossav | 351 |
Klórsav | 351 |
Perklórsav | 352 |
Bróm | 352 |
Hidrogén-bromid | 352 |
Brómsavak | 352 |
Hipobrómossav | 353 |
Brómsav | 353 |
Jód | 353 |
Hidrogén-jodid | 354 |
Jód-pentoxid | 355 |
Hipojódossav | 355 |
Jódsav | 355 |
Perjódsav | 356 |
Asztácium | 356 |
A halogének egymással alkotott vegyületeiről | 356 |
Az oxigéncsoport elemei | 356 |
Kén | 357 |
A kén körforgalma a természetben | 358 |
Kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) | 359 |
Hidrogén-poliszulfid | 360 |
A kén halogénvegyületei | 360 |
Kén-dioxid | 360 |
Kénessav | 362 |
Kén-trioxid | 362 |
Kénsav | 362 |
Pirokénsav | 363 |
Caro-féle sav (peroxo-kénsav) | 364 |
Perkénsav | 364 |
Tiokénsav | 364 |
Politionsavak | 365 |
Ditionossav | 365 |
Tionil-klrorid | 366 |
Szulfuil-klorid | 366 |
Kloro-kénsav | 366 |
Szelén és tellur | 367 |
A szelén és a tellur oxigénvegyületei és származékaik | 367 |
A nitrogéncsoport elemei | 367 |
Nitrogén | 368 |
A nitrogén körforgalma a természetben | 369 |
Levegő | 370 |
Ammónia | 370 |
Hidrazin | 372 |
Nitrogén-hidrogénsav (azoimid) | 373 |
Hidroxil-amin | 373 |
A nitrgén halogénvegyületeiről | 373 |
A nitrogén oxidjai | 373 |
Dinitrogén-oxid | 373 |
Nitrogén-monoxid | 374 |
Nitrogén-trioxid | 375 |
Nitrogén-dioxid és dinitrogén-tetroxid | 375 |
Nitrogén-pentoxid | 375 |
Hiposalétromossav | 375 |
Salétromossav | 375 |
Salétromsav | 376 |
Foszfor | 378 |
A foszfor körforgása a természetben | 379 |
Foszfor-hidrogén | 379 |
A foszfor oxigénvegyületei | 380 |
Foszfor-trioxid | 380 |
Foszfor-pentoxid | 380 |
Foszforsavak | 380 |
(Orto-) foszforossav | 380 |
(Orto-) foszforsav | 381 |
Pirofoszforsav | 382 |
Metafoszforsav | 382 |
Hipofoszforossav | 383 |
Hipofoszforsav | 383 |
A foszfor halogén vegyületei | 383 |
Foszfor-triklorid | 383 |
Foszfor-pentaklorid | 383 |
Foszfor-oxid-klorid | 384 |
Arzén | 384 |
Arzén-hidrogén | 384 |
Az arzén oxidjai | 385 |
Arzén-trioxid | 385 |
Arzénessav | 385 |
Arzén-pentoxid | 386 |
Arzénsav | 386 |
Arzén-triszulfid | 386 |
Arzén-pentaszulfid | 387 |
Antimon | 387 |
Az antinom oxidjai | 388 |
Antinom-trioxid | 388 |
Antinom-pentoxid | 388 |
Antinomsavak | 388 |
Bizmut | 389 |
A bizmut oxidjai | 389 |
Bizmut-trioxid | 389 |
Bizmut-hidroxid | 389 |
Bizmut-pentoxid | 389 |
Bizmut-nitrát | 390 |
A széncsoport elemei | 390 |
Szén | 390 |
Szénféleségek | 391 |
A szén körforgalma a természetben | 392 |
A szén hidrogénvegyületei | 393 |
Metán | 395 |
Etilén | 396 |
Acetilén | 396 |
A szén halogénvegyületei | 396 |
A szén oxigénnel képzett vegyületei | 397 |
Szén-monoxid | 397 |
Szén-dioxid | 399 |
Szénsav | 400 |
Karbonil-klorid | 400 |
Karbamid | 401 |
Szén-diszulfid | 401 |
Karbonil-szulfid | 402 |
Dicián | 402 |
Hidrogén-cianid | 403 |
Ciánsav | 404 |
Fulminsav | 404 |
Rodánsav | 404 |
Cián-amid | 405 |
Szilícium-karbid | 405 |
Szilícium | 405 |
A szilícium hidrogénvegyületei | 406 |
Szilícium-dioxid | 406 |
Kovasavak | 407 |
Bór | 408 |
Ortobórsav | 409 |
Fémek | |
A fémek általános jellemzése | 410 |
Alkálifémek | 411 |
Lítium | 412 |
Nátrium | 412 |
Nátrium-hidrid | 412 |
Nátrium-oxid | 412 |
Nátrium-hidroxid | 413 |
Nátrium-klorid | 414 |
Nátrium-bromid | 414 |
Nátrium-jodid | 414 |
Nátrium-cianid | 414 |
Nátrium-hipoklorit | 415 |
Nátrium-szulfid | 415 |
Nátrium-szulfit | 415 |
Nátrium-szulfát | 416 |
Nátrium-tioszulfát | 416 |
Nátrium-nitrit | 417 |
Nátrium-nitrát | 417 |
Trinátrium-foszfát | 417 |
Dinátrium-hidrogén-foszfát | 418 |
Nátrium-dihidrogén-foszfát | 418 |
Nátrium-karbonát | 418 |
Nátrium-hidrogén-karbonát | 419 |
Nátrium-szilikát | 420 |
Nátrium-tetraborát | 420 |
Kálium | 420 |
Kálium-hidroxid | 420 |
Kálium-klorid | 421 |
Kálium-bromid | 421 |
Kálium-jodid | 421 |
Kálium-cianid | 422 |
Kálium- (hexaciano-ferrát (II)) | 422 |
Kálium- (hexaciano-ferrát (III)) | 423 |
Kálium-klorát | 423 |
Kálium-perklorát | 424 |
Kálium-bromát | 424 |
Kálium-jodát | 424 |
Kálium-piroszulfit | 424 |
Kálium-szulfát | 425 |
Kálium-nitrát | 425 |
Kálium-karbonát | 425 |
Kálium-hidrogén-karbonát | 426 |
Ammóniumion | 426 |
Ammónium-klorid | 426 |
Ammónium-szulfát | 426 |
Ammónium-szulfid | 427 |
Ammónium-poliszulfidok | 427 |
Ammónium-rodanid | 427 |
Ammónium-nitrát | 428 |
Ammónium-karbonát | 428 |
Az alkáliföldfém-csoport elemei | 429 |
Magnézium | 430 |
Magnézium-oxid | 430 |
Magnézium-peroxid | 430 |
Magnézium-hidroxid | 430 |
Magnézium-klorid | 431 |
Magnézium-szulfát | 431 |
Magnézium-karbonát | 431 |
Kalcium | 432 |
Kalcium-hidrid | 432 |
Kalcium-oxid | 433 |
Kalcium-hidroxid | 433 |
Kalcium-szulfid | 433 |
Kalcium-poliszulfidok | 434 |
Kalcium-klorid | 434 |
Klórmész | 434 |
Kalcium-szulfát | 435 |
Kalcium-nitrát | 435 |
Trikalcium-foszfát | 436 |
Kalcium-hidrogén-foszfát | 436 |
Kalcium-dihidrogén-foszfát | 436 |
Kalcium-karbonát | 436 |
Kalcium-karbid | 437 |
Kalcium-cián-amid | 437 |
Bárium | 437 |
Bárium-oxid | 438 |
Bárium-hidroxid | 438 |
Bárium-klorid | 438 |
Bárium-nitrát | 438 |
Bárium-szulfát | 438 |
Bárium-karbonát | 439 |
Műtrágyák | 439 |
Foszforműtrágyák | 440 |
Csontliszt | 440 |
Nyersfoszfátműtrágyák | 440 |
Szuperfoszfát | 440 |
Kettős szuperfoszfát | 440 |
Ammofosz | 441 |
Nitrofoszka | 441 |
Thomas-salak | 441 |
Rhenánia-foszfát | 441 |
Nitrgénműtrágyák | 442 |
Ammónium-szulfát | 442 |
Chilei salétrom | 442 |
Ammónium-nitrát | 442 |
Leuna-salétrom | 442 |
Mésznitrogén | 442 |
Káliumműtrágyák | 443 |
Az alumíniumcsoport elemei | 443 |
Alumínium | 444 |
Alumínium-hidrid | 446 |
Alumínium-oxid | 446 |
Alumínium-hidroxid | 446 |
Nátrium- (hexafluoro-aluminát) | 447 |
Alumínium-klorid | 447 |
Alumínium-szulfát | 447 |
Kálium-alumínium-szulfát | 448 |
Üveg-, kerámia- és cementipar | 448 |
A germániumcsoport elemei | 450 |
Ón | 451 |
Ón (II)-hidroxid | 451 |
Ón-dioxid | 452 |
Ón (II)-klorid | 452 |
Ón (IV)-klorid | 452 |
Ólom | 453 |
Ólom (II)-oxid | 453 |
Ólom (II)-hidroxid | 454 |
Ólom-dioxid | 454 |
Mínium | 454 |
Ólom (II)-klorid | 454 |
Ólom (II)-szulfid | 454 |
Ólom-szulfát | 455 |
Ólom(II)-nitrát | 455 |
Ólom(II)-karbonát | 455 |
A szkandiumcsoport elemei | 455 |
A titáncsoport elemei | 456 |
A vanádiumcsoport elemei | 456 |
A krómcsoport elemei | 456 |
Króm | 457 |
Króm(III)-oxid | 457 |
Króm(III)-hidroxid | 457 |
Króm(III)-szulfát | 457 |
Króm-trioxid | 457 |
Krómsavak | 458 |
Kromil-klorid | 458 |
Molibdén | 459 |
Volfrám | 459 |
A mangáncsoport elemei | 459 |
Mangán | 460 |
Mangán(II)-hidroxid | 460 |
Mangán(II)-klorid | 460 |
Mangán(II)-szulfid | 460 |
Mangán(II)-szulfát | 461 |
Mangán(II)-karbonát | 461 |
Mangán(III)-hidroxid | 461 |
Mangán-dioxid | 461 |
Trimangán-tetroxid | 462 |
Kálium-manganát | 462 |
Kálium-permanganát | 463 |
A vascsoport elemei | 463 |
Vas | 463 |
Vas(II)-oxid | 466 |
Vas(II)-hidroxid | 466 |
Vas(II)-szulfid | 467 |
Vas(II)-szulfát | 467 |
Vas(II)-ammónium-szulfát | 467 |
Vas(III)-oxid | 467 |
Vas(III)-hidroxid | 468 |
Vas(II,III)-oxid | 468 |
Vas(III)-klorid | 468 |
Vas-diszulfid | 468 |
Vas(III)-foszfát | 468 |
Vas(III)-rodanid | 469 |
Vas-pentakarbonil | 469 |
Kobalt | 469 |
Kobalt(II)-hidroxid | 469 |
Kobalt(II)-szulfid | 470 |
Kobalt(II)-klorid | 470 |
Kobalt(II)-szulfát | 470 |
Kálium-(hexanitrio-kobaltát (III)) | 470 |
Nikkel | 470 |
Nikkel (II)-oxid | 471 |
Nikkel (II)-hidroxid | 471 |
Nikkel (II)-szulfid | 474 |
Nikkel (II)-szulfát | 471 |
Nikkel (III)-oxid | 474 |
Nikkel (III)-hidroxid | 471 |
Nikkel-tetrakarbonil | 472 |
A platinacsoport elemei | 472 |
A rézcsoport elemei | 473 |
Réz | 473 |
Réz (I)-oxid | 474 |
Réz (I)-klorid | 474 |
Réz (I)-jodid | 474 |
Réz (I)-cianid | 474 |
Réz (II)-oxid | 475 |
Réz (II)-hidroxid | 475 |
Réz (II)-klorid | 475 |
Réz (II)-szulfát | 476 |
Schweinfurti zöld | 476 |
Ezüst | 477 |
Ezüst-oxid | 477 |
Ezüst-klorid | 478 |
Ezüst-bromid | 478 |
Ezüst-jodid | 478 |
Ezüst-nitrát | 478 |
A fényképezés kémiája | 479 |
Arany | 480 |
A cinkcsoport elemei | 480 |
Cink | 481 |
Cink-oxid | 481 |
Cink-hidroxid | 481 |
Cink-klorid | 482 |
Cink-szulfid | 482 |
Cink-szulfát | 482 |
Cink-karbonát | 483 |
Kadmium | 483 |
Kadmium-hidroxid | 483 |
Kadmium-cianid | 483 |
Kadmium-szulfid és kadmium-szulfát | 484 |
Higany | 484 |
Higany (II)-oxid | 484 |
Higany (I)-klorid | 485 |
Higany (II)-klorid | 485 |
Higany (I)-jodid | 485 |
Higany (II)-jodid | 485 |
Higany (II)-szulfid | 486 |
Higany (I)-nitrát | 486 |
A lantanidák csoportja | 486 |
Az aktinidák csoportja | 487 |
Nemesgázok | 487 |
Függelék | |
A kémia történetének áttekintése | 489 |
Nómenklatúra | 497 |
Nómenklatúra-táblázat | 499 |
Név- és tárgymutató | 525 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.