Külkereskedelmi alapismeretek

Tartalom

ELŐSZÓ 9
1. FEJEZET
NEMZETGAZDASÁG ÉS KÜLKERESKEDELEM
1.1. A nemzetközi munkamegosztás előnyel 13
1.1.1. A közvetlen előnyök meghatározói és realizálásuk 14
1.1.2. A közvetett előnyök típusai 18
1.1.3. A komparatív előnyök dinamikája 19
1.1.4. A külkereskedelmi cserearány alakulása 21
1.2. Külkereskedelem és gazdasági struktúra 23
1.2.1. Az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével történő elemzések 23
1.2.1.1. Elemzés "hagyományos" közelítéssel 23
1.2.1.2. Szerkezeti nyitottság, exportstruktúra, komparatív előnyök, cserearányok - hozzáadott érték-szemlélet alapján 25
1.2.2. A nem kompetitív szféra és a külkereskedelem 28
2. FEJEZET
VÁMOK, NEM TARIFÁLIS KORLÁTOZÁSOK ÉS SZEREPÜK
A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN
2.1. A protekcionizmus mint kereskedelempolitikai irányzat 31
2.1.1. Néhány megjegyzés a protekcionizmus fogalmához 35
2.2. A vám, mint a kereskedelempolitika klasszikus eszköze 37
2.2.1. Vámtípusok 39
2.3. A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei 42
2.3.1. Szubvenciók 43
2.3.2. Mennyiségi korlátozások, engedélyezési rendszer 44
2.3.3. Devizális eszközök a kereskedelempolitika szolgálatában 47
2.3.4. Adminisztratív protekcionizmus 48
2.4. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 49
2.4.1. Néhány általános megjegyzés a GATT-ról 50
2.4.2. A GATT legfontosabb céljai és elvei 51
2.4.3. A GATT és a vámllberallzálás 54
2.4.4. A nem tarifális korlátozások GATT kódexei 55
3. FEJEZET
A NEMZETKÖZI VALUTÁÉ IS RENDSZER
3.1. A nemzetközi valutáris rendszer fogalma 59
3.1.1. Nemzetközi valutáris rendszer a fémpénzrendszerek időszakában 60
3.1.2. Nemzetközi valutáris rendszer a hitelpénzrendszer időszakában 60
3.1.3. A nemzetközi valutáris rendszer Bretton-Woods-i modellje 62
3.2. A Nemzetközi Valutaalap szabályozó rendszerének működése 64
3.2.1. Az IMF árfolyampolitikai alapelvei 64
3.2.2. Az árfolyam működésének legfontosabb jellemzői 67
3.2.3. Az IMF hitelmechanizmusa 71
3.2.4. A valuták nemzetközi forgalomképességének szabályozása 73
3.2.5. Az IMF fizetésimérleg- és tartalékpolitikája 75
3.3. A mai nemzetközi valutáris rendszer főbb jellemzői 78
3.4. A KGST tagországok valutáris kapcsolatai 81
4. FEJEZET
A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMKÖZI KERETEI
4.1. A kereskedelmi szerződés 88
4.2. Az árucsereforgalmi megállapodás 90
4.3. A fizetési megállapodás 93
4.4. Az államközi kooperációs megállapodások 95
4.5. A nemzetközi áruegyezmények 96
4.6. A KGST-tagországok szervezetei közötti kapcsolatokat szabályozó egyéb államközi szerződések 97
4.6.1. Általános Szállítási Feltételek (ÁSzF) 97
4.6.2. Műszaki Szolgálat Általános Feltételei (MSzÁF) 98
4.6.3. Általános Szerelési Feltételek (ÁSzerF) 99
4.6.4. A termelésszakosítás és kooperáció Általános Feltételei (TKÁF) 99
5. FEJEZET
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME
5.1. A nyitottság fogalmáról 101
5.2. A magyar külkereskedelem szerkezeti kérdései 102
5.2.1. A forgalom árustrukturája 103
5.2.2. A forgalom földrajzi (viszonylati) struktúrája 105
5.3. Az export-import összefüggései és gazdaságpolitikai háttere a 70-es években 110
5.4. Az új gazdaságpolitikai szakasz külgazdasági vonatkozásai 114
6. FEJEZET
A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
6.1. A külkereskedelem Irányításának hatósági (adminisztratív) eszközei 119
6.1.1. Engedélyezési rendszer 119
6.1.2. Kontingensek 120
6.1.3. Vállalati tervezés 121
6.1.4. Valutáris intézkedések 121
6.1.5. Termékforgalmazás, készletgazdálkodás 122
6.1.6. Árhatósági intézkedések 122
6.2. Az állami irányítás közgazdasági szabályzó eszközei 122
6.2.1. Az exportra és importra egyaránt ható általános közgazdasági szabályzók 122
6.2.1.1. Árfolyamok 122
6.2.1.2. Árak 123
6.2.2. Az exportra ható közgazdasági szabályozók 126
6.2.3. Az import közgazdasági szabályozása 131
6.2.4. A speciális közgazdasági szabályzók 132
7. FEJEZET
A KÜLSŐ PIACOK SAJÁTOSSÁGAI, A KONJUNKTURA- ÉS PIACKUTATÁS
7.1. Alapfogalmak 135
7.2. A külső piac sajátosságai 136
7.2.1. Partnerkapcsolatok 138
7.2.2. Termékstruktúra 140
7.2.3. Piaci kapcsolatrendszer 143
7.2.4. Versenyviszonyok, versenyformák 145
7.3. Konjunktúrakutatás 152
7.3.1. A konjunktúrakutatás módszerei 152
7.3.2. Az információk forrásai és felhasználásuk 156
7.4. Külkereskedelmi piackutatás 158
7.4.1. A piackutatás fajtái, alapvető módszerei 158
7.4.2. A külkereskedelmi piackutatás sajátosságai 160
7.4.3. A külkereskedelmi piackutatás területei 163
7.4.4. A piackutató munka szervezése 169
8. FEJEZET
KÜLPIACI CÉLOK A VÁLLALATI CÉLRENDSZERBEN
8.1. Vállalati célok döntési szabadság 171
8.2. A termelővállalat és a külső piac 173
8.3. A termelővállalati értékesítési politika gyakorlatunkban 176
8.4. A szakosított külkereskedelmi vállalat sajátosságai 179
8.5. A külkereskedelmi vállalati üzletpolitika értelmezése 182
8.6. Marketingstratégia 184
8.7. A marketing elemei külkereskedelmünkben 188
9. FEJEZET
AZ EXPORTÁRU UTJA A HAZAI TERMELŐTŐL A KÜLFÖLDI FOGYASZTÓIG/FELHASZNÁLÓIG
9.1. Alapfogalmak: értékesítési csatorna - értékesítési szervezet 193
9.2. Értékesítési szervezet - mint az értékesítési csatorna első szakasza 196
9.2.1. A direkt és indirekt export 196
9.2.2. A külpiaci szervezet résztvevői 198
9.3. Viszonteladók a külkereskedelemben 199
9.3.1. Jelentőségük, funkcióik 199
9.3.2. Kereskedőtípusok 202
9.4. A hazai szabályozás és gyakorlat 206
9.4.1. Direkt vagy indirekt export - az önálló külkereskedelmi jog 206
9.4.2. Termelővállalati döntések közvetett exporttevékenységnél 207
9.4.3. Vállalataink lehetséges és szükséges döntései az értékesítési útra vonatkozóan 218
10. FEJEZET
A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK
10.1. A külkereskedelmi ügylet fogalma 219
10.2. A külkereskedelmi ügyletek típusai 220
10.2.1. Egyszerű áruügyletek 221
10.2.1.1. A külkereskedelmi ügylet legfontosabb feltételei 221
10.2.1.2. A külkereskedelmi ügylet előkészítése és lebonyolítása 232
10.2.2. A különleges áruügyletek 241
10.2.3. A különleges külkereskedelmi ügyletek 249
10.2.4. Szolgáltatásra kötött ügyletek 253
10.2.5. Különleges ügyletkötési módok (koncentrált piacok) 254

Témakörök