Előszó az első kiadáshoz | 13 |
Előszó a második kiadáshoz | 17 |
Általános kémiai bevezetés (Dr. Moser Miklós) | 19 |
Halmazállapot, halmazállapot-változások | 19 |
A gázhalmazállapot törvényei | 20 |
Az oldatok törvényei | 22 |
A sztöchiometria alaptörvényei | 24 |
Az egyetemes gáztörvény | 25 |
Vegyjel, kémiai képletek és egyenletek | 25 |
Az elemek rendszerezése | 31 |
Az atommag szerkezete, rendszám, izotóp | 32 |
Az atom elektronhéj szerkezete | 33 |
A vegyületek szerkezete | 36 |
A kémiai kötés | 36 |
A kristályrács szerkezeti típusai | 37 |
A vegyületek rendszerezése | 38 |
Kolloidkémiai alapfogalmak | 38 |
Termokémia | 41 |
Energetikai alapfogalmak | 41 |
Reakcióhő, termokémiai egyenletek | 42 |
Elektrokémia | 46 |
Elektrokémiai alapfogalmak | 46 |
Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai | 49 |
Anyagi rendszerek (Dr. Keszthelyi Károly) | 53 |
Az elemek | 53 |
Az elemek gyakorisága a földkéregben | 54 |
Elemek felosztása | 54 |
Nemesgázok | 55 |
Hidrogén | 55 |
A legfontosabb nemfémes elemek | 55 |
A fémek | 59 |
Fémötvözetek | 65 |
Szilícium és germánium | 67 |
Vegyületek | 68 |
Szervetlen vegyületek | 68 |
Szerves vegyületek | 85 |
Elemek | 105 |
Az elemekről általában | 105 |
Gázelegyek | 105 |
Cseppfolyós elegyek | 107 |
Kolloid rendszerek | 112 |
Köd | 112 |
Füst | 112 |
Hab | 112 |
Emulzió | 113 |
Szuszpenzió | 113 |
Gél | 114 |
Keverékek | 114 |
Egyfázisú keverékek | 114 |
Többfázisú keverékek | 117 |
Energiahordozó és tüzeléstechnika (Dr. Szebényi Imre) | 117 |
Energiahordozók és fejlődésük | 117 |
Energiaforrások | 119 |
Energiagazdálkodás | 121 |
Tüzeléstechnika | 124 |
Tüzeléstechnikai alapfogalmak | 124 |
Az égési reakció termotechnikai paraméterei | 124 |
Az égés folyamata | 129 |
Égéstermékek, légfelesleg | 132 |
Tüzelési veszteségek | 135 |
Robbanó elgyek | 136 |
Tüzelőszerkezetek | 137 |
Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei | 138 |
Cseppfolyós tűz előanyagok tüzelőszerkezetei | 139 |
Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei | 141 |
Szenek kémiai technológiája (Dr. Szebényi Imre) | 143 |
A kőszén jelentősége és felhasználásának fejlődése | 143 |
A kőszén képződése | 144 |
A szenek alkotói | 146 |
Nedvességtartalom | 146 |
Széntartalmú alkotószerek | 146 |
A szén szöveti szerkezete és ennek technológiai jelentősége | 146 |
Kén- és nitrogéntartalom | 147 |
Szervetlen alkotórészek (hamu) | 147 |
Szenek felosztása | 148 |
Tőzeg | 148 |
Kőszenek | 148 |
Antracit | 149 |
Szénelőfordulások | 149 |
A szén tárolása | 151 |
Szénelőkészítés | 152 |
A szén feldolgozása | 153 |
Szénelgázosítás | 153 |
Szénlepárlás (kigázosítás) | 161 |
A szén cseppfolyósítása | 171 |
Kőolaj- és földgázipar, motorhajtó és kenőanyagok (Dr. Szebényi Imre) | 173 |
A kőolaj és földgáz jelentősége, keletkezése és előfordulása | 173 |
Földgázipar | 174 |
A szénhidrogénkutatás-, feltárás és termelés | 174 |
Kőolajkutatás és feltárás | 174 |
Szénhidrogének tárolása és szállítása | 177 |
Kőolaj és termékeinek tárolása és szállítása | 177 |
A földgáz szállítása | 178 |
Kőolaj és földgáz kémiája, összetétele és csoportosítása | 178 |
Kőolaj kémiája, összetétele és csoportosítása | 178 |
A földgáz összetétele és csoportosítása | 180 |
A világ legfontosabb kőolaj és földgáz előfordulásai | 181 |
Kőolaj feldolgozása és termékei | 183 |
Kőolaj feldolgozás | 183 |
Kőolajtermékek és korszerű kőolajipari technológiák | 184 |
Kőolajipari destruktív eljárások | 195 |
Korszerű motorhajtó anyagok gyártása | 198 |
Pakura vákuumdesztillációja | 201 |
Fűtő- és tüzelőolajok | 203 |
Kenőanyagok | 203 |
A kenéstechnika alapjai | 203 |
A kenőanyagok előállítása | 205 |
Kenőolajok tulajdonságai és beosztása | 210 |
Szigetelő és útépítési kötőanyag (bitumenek) (Dr. Szebényi Imre) | 221 |
A bitumenek összetétele | 221 |
A bitumenek tulajdonságai | 221 |
Bitumenek előállítása | 222 |
Bitumenek felhasználása | 223 |
Műanyagok (Dr. Szebényi Imre) | 225 |
A műanyagok jelentősége és felhasználásuk fejlődése | 225 |
Műanyagok nyersanyagai | 227 |
Makromolekulák előállításának reakciói | 228 |
Műanyagok csoportosítása | 230 |
A műanyagok tulajdonságai | 234 |
Fontosabb műanyagok | 236 |
Hőre lágyuló műanyagok | 236 |
Hőre keményedő (térhálós) műanyagok | 243 |
Újabb műanyagok | 246 |
Műanyagok feldolgozása | 247 |
Gumiipar | 248 |
A gumi jelentősége | 248 |
Gumiipar nyersanyagai | 249 |
Gumigyártás | 252 |
A víz kémiai technilógiája (Dr. Szebényi Imre) | 257 |
A víz mint nyersanyag | 257 |
A vízben levő szilárd és oldott anyagok | 259 |
A víz keménysége és lugossága | 263 |
Vízforrások | 265 |
Vízelőkészítés | 265 |
A víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítása | 266 |
A víz gáztalanítása | 268 |
A víz vastalanítása | 271 |
A víz mangántalanítása | 272 |
A víz szilikátmentesítése | 273 |
A víz olajtalanítása | 274 |
A víz fertőtlenítése | 274 |
Vízlágyítás | 276 |
Csapadékos vízlágyítás | 277 |
Ioncserélő vízlágyítás | 282 |
Kazánvíz | 285 |
Kazánkő eltávolítása | 285 |
Kazánok vízoldali korróziója | 285 |
Hűtővíz | 286 |
Szennyvíz és szennyvíztisztítás | 288 |
A kerámia (Dr. Moser Miklós) | 293 |
Az üveg | 296 |
Az üveg szerkezete | 297 |
Az üveg összetétele | 297 |
Az üvegek tulajdonságai | 298 |
Az üveggyártás nyersanyagai | 303 |
Az üveggyártás technológiája | 306 |
Zománcipar | 310 |
Építőipari kötőanyagok | 311 |
Nem hidraulikus kötőanyagok | 312 |
Hidraulikus kötőanyagok | 316 |
A beton és alapanyagai | 329 |
A habarcs | 333 |
Hagyományos és újabb kerámiai termékek | 333 |
Tégla és cserép | 341 |
Tűzálló anyagok | 342 |
Porcelán | 345 |
Fajansz | 345 |
Kőanyag | 346 |
Steatit-alapú kerámia anyagok | 347 |
Szintetikus kerámiai anyagok | 347 |
Fémkötésű kerámiai anyagok | 348 |
Atomreaktorok kerámiai anyagok | 348 |
Kerámiai kötésű köszörűszerszámok | 349 |
Korrózió és korrózióvédelem (Dr. Keszthelyi Károly) | 353 |
A korrózió fogalma és jelentősége | 353 |
Korróziós alapfogalmak | 353 |
Kémiai korrózió | 354 |
Agresszív (oldási) korrózió | 354 |
Elektrokémiai korrózió | 356 |
Mikrobiológiai korrózió | 358 |
A korrózió megjelenési formái | 358 |
A korrózió sebessége és mérése | 359 |
A korrózió mértékegysége | 360 |
A fémek korróziójának mértéke | 360 |
Nem fémes szerkezeti anyagok korrózióállósága | 361 |
A korrózió sebességét befolyásoló tényezők | 362 |
Korróziós vizsgálat | 362 |
Iparilag fontosabb anyagok korróziója | 365 |
Vas és acél korróziója | 365 |
Egyéb fémek korróziója | 366 |
Betonkorrózió | 367 |
Korrózióvédelem módszerei | 368 |
A korrózió megelőzése | 368 |
Korrózióvédelem elektromos árammal | 369 |
Korrózióvédelem bevonatokkal | 370 |
Fémtiszta felület előállítása | 370 |
Ideiglenesen védő bevonatok | 373 |
Fémes és nemfémes bevonatok | 373 |
Termikus fémbevonatok | 374 |
Galvanikus bevonatok | 374 |
Nemfémes szervetlen bevonatok | 376 |
Festékbevonatok | 376 |
A festékek összetevői | 376 |
Festékek csoportosítása, fajtái | 378 |
A festékbevonatok segédanyagai | 379 |
Festékbevonatok felviteli módszerei | 379 |
Festékfelviteli eljárások | 380 |
Fafelületek festése | 380 |
Vas- és ötvözeteinek festése | 380 |
Könnyűfémek felületvédelme | 382 |
Bevonati rendszerek hibái | 383 |
Bevonati rendszerek javítása | 384 |
Környezetvédelem (Dr. Moser Miklós) | 385 |
A viág népességének növekedése | 385 |
A világ gazdasági növekedése | 386 |
Élelmezési helyzet | 386 |
Újra nem termelhető források | 388 |
Szennyeződés | 389 |
Az ember biológiai egyensúlyának megbomlása | 391 |
Az anyagkezelés egyes kémiai vonatkozásai (Dr. Keszthelyi Károly) | 394 |
Anyagszállítás | 394 |
Anyagok, lefejtése, kirakása | 395 |
Raktározás | 395 |
Az anyagkészletezés kémiai oldalához tájékoztatást nyújtó irodalomjegyzék | 395 |
Felhasznált irodalom | 397 |