Bevezetés az iparvállalati piackutatásba

V. éves esti és levelező iparszakos hallgatók és a II. éves esti és levelező mérnökközgazdász hallgatók számára/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Szabó László: Bevezetés az iparvállalati piackutatásba ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	427 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi száma: J 10-1459. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Megjelent 553 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a műből:
"I. Fejezet
A piac jellemzői

1. A piac fogalma
A piackutatás tárgya; a piac sokféleképpen értelmezhető. Piacnak nevezzük elsősorban azokat a helyeket, ahol az eladók és a... Tovább

Tartalom

I. fejezet - A piac jellemzői	11
A piac fogalma	11
A piac dinamizmusa	12
A piac földrajzi megoszlása	14
A szükségletek	15
A kereslet	16
Az adás-vételi ügyletek típusai	23
Az áruelosztás rendszere	26
Az értékesítés formái	32
A piac szabályozása	33
A tőkés piac és a szocialista piac	35
Ellenőrző kérdések	35
Vitakérdések	35
Felhasznált irodalom	36
II. fejezet - A piac szervezése	37
A termeléscentrikus vállalati üzletpolitika	38
Preferált színek, színkompozíciók alkalmazása	40
A "good will" felhasználása	41
Uj szokások meghonosítása	41
Ajándékhatás	42
Impulzus hatás	43
Az egészségre hivatkozás	43
A csomagküldő szolgálat	44
A piaccentrikus üzletpolitka kialakulása	44
A marketing alapkérdései	48
A marketing tevékenységi körei	50
Marketing koncepci, stratégia, taktika	52
A marketing definíciója	56
Marketing a tervgazdálkodásban	57
Ellenőrző kérdéek	58
Vitakérdések	59
Felhasznált irodalom	59
III. fejezet - A piac szegmentálása	61
Az alap-szegmentációs eljárások	63
Szegmentálás jövedelmi kategórák alapján	63
Szegmentálás foglalkozási kategórák alapján	66
Az iskolai végzettség alapján képzett szegmensek	68
A családnagyság és a háztartás sturktúrája alapján való szegmentálás	69
A lakóhely (terület) szerinti szegmentálás	70
Az életkor szerinti szegmentálás	71
Az ellátottság szerinti szegmentálás	73
A háztartástípusok szerinti szegmentálás	74
A nemek szerinti szegmentálás	74
A különböző szegmensek együttes alkalmazása	74
A korszerű szegmentáció lehetőségei	75
Ellenőrző kérdések	77
Vitakérdések	78
Felhasznált irodalom	78
IV. fejezet - A piackutatás fogalma és feladatai	79
Fogalommmeghatározások a nemzetközi irodalomban	80
Miként jelentkeznek ezek a problémák?	80
A makroökonómiai piackutatás	84
A népgazdasági tervezést megalapozó piackutatás	85
Piackutatás a fogyasztásra vonatkozó távlati tervek megalapozására	86
Piackutatás a népgazdasági célprogramok kidolgozásához	86
Piackutatás a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének elősegítésére	87
Piackutatás a gazdaságpolitikai intézkedések szolgálatában	87
Makroökonómiai piackutatás a vállalati tevékenység célszerű irányításához	88
A vállalati piackutatás	89
A vállalati piackutatással szemben támasztott követelmények	90
Belföldi és külföldi (külkereskedelmi) piackutatás	94
Fogyasztási cikkek és termelőeszközök piackutatása	95
Kooperációkutatás	96
Beszerzési és értékesítési piackutatás	96
Különböző időtávú piackutatás	97
Egyszeri és folyamatos piackutatás	98
A termelő és a kereskedelem piackutatása	99
Vertikális és horizontális piackutatás	102
Vállalati és intézeti piackutatás	103
A piackutatás módszertani kapcsolatai	104
A piackutatás és a statisztika kapcsolata	105
A piackutatás és konjukturakutatás kapcsolata	106
A piackutatás és a közvéleménykutatás kapcsolata	107
A piackutatás és a lélektan kapcsolata	108
A piackutatás és a reklám kapcsolata	110
Ellenőrző kérdések	110
Vitakérdések	111
Felhasznált irodalom	111
V. fejezet - A piackutatás információs forrásai	113
Az információ források fajtái	117
Ellenőrző kérdések	120
Vitakérdések	120
Felhasznált irodalom	121
VI. fejezet - A szekunder információ források	122
A szekunder információk típusai	123
A vállalaton belüli információk	124
A hazai intézmények információs kiadványai	125
A külföldi intézmények Magyarországon beszerzehető információi	130
A csupán külföldön megszerezhető szekunder információk	133
A szekunder forrásokból származó információk felhasználásának előfeltételei	134
Ellenőrző kérdések	135
Vitakérdések	135
Felhasznált irodalom	135
VII. fejezet - Primér adatfelvételek	136
A megnövekedett idegenforgalom hatása az áruvásárlásokra	136
A nagy és kiskereskedelmi árukinálat összehasonlító vizsgálata	138
Az áruforgalom tendenciájának meghatározása	139
Ellenőrző kérdések	139
Felhasznált irodalom	141
VIII. fejezet - A megkérdezés módszerei	142
A megkérdezés alkalmazásának feltétele	142
A megkérdezés eredményével szemben támasztott követelmények	149
A megkérdezés vizsgálati körei	153
A megkérdezés fajtái	154
A postai megkérdezés	154
Közvetlen írásbeli megkérdezés	157
Kérdezőkkel való megkérdezés	159
Szakértői csoportos megkérdezés	163
Telefonmegkérdezés	167
Szavazással történő megkérdezés	168
Egyéb módon történő megkérdezés	168
OMNIBUSZ-megkérdezés	169
A megkérdezés köre és a mintakiválasztás gyakorlati módszerei	170
A véletlen kiválasztás	172
A kvóta szerinti kiválasztás	182
Ellenőrző kérdések	185
Vitakérdések	185
Felhasznált irodalom	186
IX. fejezet - A kérdőívek szerkesztése	187
A kérőívszerkesztés általános szabályai	188
A kérdések fajtái	190
Alternatív kérdések	191
Nyitott kérdések	193
Szűrő kérdések (többlépcsős kérdések)	193
Limitáló kérdések	197
Direkt kérdések	198
Indirekt kérdések	199
Emlékeztető kérdések	200
Ismétlődő kérdések	203
Csoportképző kérdések	204
A kérdések feltevési módja	209
A kérdőívek kiküldésének feltételei	213
A kérdőívek kipróbálása és véglegesítése	217
Ellenőrző kérdések	218
Vitakérdések	219
Felhasznált irodalom	219
X. fejezet - A kérdőívek feldolgozása	220
A kérdőívek visszaérkezésének lezárása	220
A feldolgozásra kerülő kérdőívek ellenőrzése	222
A kérdőívek feldolgozásának fázisai	224
Az adatok statisztikai feldolgozása	227
A feldolgozandó adatok csoportosítása	228
A homogén csoportosítás	229
A "miért" kérdések problematikája	230
A kettős dimenziójú válaszok	232
A "nem tudom" válaszok értékelése	234
Ha a megoszlás összege meghaladja a száz százalékot	242
Az előfordulások megoszlásának megállapítása	243
Az előfordulások sorrendjének megállapítása	245
Rangsorolás osztályozás révén	249
A feldolgozás eredményeinek ellenőrzése	251
Tendencia ellenőrzés	256
Összefüggés-vizsgálati ellenőrzés	257
A feldolgozott adatok értékelésének néhány problémája	259
Ellenőrző kérdések	262
Vitakérdések	262
Felhasznált irodalom	263
XI. fejezet - A panel vizsgálatok	264
Lakossági panelek	265
A háztartás statisztika	265
Specializált lakossági panelek	269
Kereskedői panelek	272
Ipari panelek	278
Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok	282
A panelek szervezési-módszertani problémái	283
A résztvevők elsődleges kiválasztása	284
A résztvevők felkérése	287
A válaszok értékelése	288
A második kérdőív kiküldése és kiértékelése	289
A panel végleges beállítása	290
A mintavételi adatok pontossága	292
A résztvevők munkája	292
A résztvevők begyakoroltatása	293
A válaszok ellenőrzése	293
A munka díjazása	293
A panel fluktuáció	294
Párhuzamos panel-vizsgálatok	297
Információs panel szimulációs modell révén	297
A panel nyilvántartása	298
Ellenőrző kérdések	299
Vitakérdések	299
Felhasznált irodalom	299
XII. fejezet - Piackutató megfigyelések és kísérletek	300
A piackutató megfigyelés	301
Résztvevő megfigyelés	301
A kereskedelmi alkalmazottak magatartásának vizsgálata	301
A boltvezetők magatartásának vizsgálata rendeléskor	302
A vásárlók árubeszerzéssel kapcsolatos emlékezetének vizsgálata	304
Nem résztvevő megfigyelés	305
A vevők vásárlás közbeni magatartásának megfigyelése	306
A reklámeszközök hatékonyságának vizsgálata nem-résztvevő megfigyeléssel	310
A boltvezetők beszerzés közbeni magatartásának vizsgálata	311
A megfigyelés módszertani problémái	312
A megfigyelés eredményes végrehajtásának feltételei	312
A piackutató kísérletek	313
Ellenőrző kérdések	317
Felhasznált irodalom	317
XIII. fejezet - A piackutatás számítási és elemző módszerei	318
A piackutatás módszereiről általában	319
Mennyiségi, gyakorisági és dinamikus sorok	321
A kombinációs táblák alkalmazása	325
A grafikus ábrázolás szerepe a piackutatásban	325
Matematikai-statisztikai módszerek	326
Rugalmassági (elaszticitási) számítások	327
A kereslet jövedelemrugalmassága	327
A kereslet árurugalmassága	335
A helyettesítés rugalmassága	337
A kiegészítő cikkek rugalmassága	337
A trendszámítás felhasználása	338
Lineáris trend	338
Logaritmikus trend	343
Hiberbolikus trend	344
Logisztikus trend	346
Korrelációs számítások felhasználása	349
Az előjel-korreláció	351
Rangkorreláció	352
A legkisebb négyzetek elvén alapuló korrelációszámítás	353
Egyéb matematikai módszerek alkalmazása	356
Becslési eljárások	356
A tesztszalag-szemléltetés	358
Az arányos pontértékes számítás	366
A megközelítő számítások	368
A piaci jelenségek vizsgálata tényező-analízissel	369
Tendenciavizsgálat	376
Helyzetmegállapítás következtetés alapján	381
A tények és vélemények egybevetése	383
Ellenőrző kérdések	386
Vitakérdések	387
Felhasznált irodalom	388
XIV. fejezet - A piackutató tevékenység szervezése és tervezése	389
A vizsgálati metodika kialakítása	389
A piackutatás programja, a vizsgálat folyamatának megtervezése	393
A hálótervezés alkalmazása	396
A vizsgálati tanulmány elkészítése	407
A vállalati piackutatás szervezése	412
Mi a feladata a vállalati piackutatásnak?	413
A vállalati piackutató szervezet	419
Kinek irányítása alá tartozik a piackutatás?	423
A piackutató intézmények tevékenységéről	425
Ellenőrző kérdések	427
Vitakérdések	427
Felhasznált irodalom	428