Növénytermesztés I.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A növények a talaj ásványi anyagaiból és a levegő széndioxidjából a nap sugárzó energiája segítségével szerves vegyületeket készítenek. így építik fel saját testüket. A növények szerves anyagát az...
Tovább
Előszó
A növények a talaj ásványi anyagaiból és a levegő széndioxidjából a nap sugárzó energiája segítségével szerves vegyületeket készítenek. így építik fel saját testüket. A növények szerves anyagát az emberek és az állatok használják fel életük fenntartásához. Ebből következik a növénytermesztés sokirányú feladata. Növényi termékeket szolgáltat a lakosság élelmiszerellátásához. Takarmányt ad az állattenyésztés számára. Nyersanyagot nyújt egyes közfogyasztási cikkek termeléséhez a könnyűiparnak.
A növénytermesztő feladata - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a minél nagyobb termések elérése. A termések mennyiségét két fontos tényező határozza meg. Egyik a növényben rejlő termőképesség, a másik a növényen kívül álló különféle környezeti tényezők együttese.
Az ember a termések kialakulásának mindkét tényezőjét befolyásolhatja. Egyrészt nagyobb termőképességű fajtákat állít elő, másrészt a növények környezetét igyekszik kedvezőbbé tenni. Arra törekszik, hogy azok minden igényét kielégítse, és a káros hatásoktól megvédje. A növénytermesztő e feladatának csak akkor tud eleget tenni, ha ismeri a növények és környezetük kapcsolatát.
Az általános növénytermesztéstanban megismerkedünk azzal, hogy miképpen tudja az ember a környezetet a növények számára kedvezőbbé tenni. Foglalkozunk olyan alapvető tényezőkkel, mint az éghajlat és a talaj. Megismerkedünk a talaj termőképességének fenntartásával és fokozásával, így a trágyázással, talajműveléssel, talajhasználattal, talajvédelemmel, talajjavítással.
Általánosságban foglalkozunk az egyes termesztéstechnikai eljárásokkal. Ilyenek a vetőmag és vetés, növényápolás, öntözés, betakarítás és a termények tárolása, tartósítása.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 3
Mezőgazdasági növényeink növekedésének és fejlődésének feltételei 5
Éghajlattan
Általános meteorológiai alapismeretek 11
Alapfogalmak. A légkör anyaga és rétegeződése 11
A napsugárzás 16
A levegő hőmérséklete 20
A talaj hőmérséklete 25
A légnyomás és a szél 27
A levegő páratartalma 30
Felhő- és ködképződés. Felhőfajták 33
Csapadékképződés 38
Bevonatok. A csapadék jelentősége és mérése 43
Éghajlattani alapismeretek 48
Az éghajlat tényezői 48
Az éghajlatok osztályozása 52
Az éghajlatot jellemző fontosabb számértékek 55
Magyarország éghajlata 56
Magyarország éghajlati körzetei 62
Agrometeorológia 64
Az agrometeorológia feladata. A légkör anyagának szerepe a növények életében 64
A napsugárzás és a hőmérséklet szerepe a növények életében 66
A csapadék és a szél szerepe a növények életében 69
Növényfenológia 71
Az őszi búza, tavaszi árpa, rizs és a kukorica éghajlatigénye 73
A burgonya, cukorrépa, lucerna és vöröshere éghajlatigénye 75
A borsó, napraforgó, kender és len éghajlatigénye 77
Általános talajtan
Bevezetés
A talaj fontosabb alapkőzetei és ásványai 85
A talaj kialakulása. A mállás 87
A talaj fizikai tulajdonságai 91
A talaj mechanikai összetétele 91
A talaj kötöttsége, hidroszkópossága és kapilláris vízemelése 94
A talaj szerkezete 97
A talajok duzzadó és zsugorodó képessége, hézagtérfogata 101
A talaj vízgazdálkodása. Kötöttvíz, szabadvíz, vízáteresztőképesség 103
A talaj vízkapacitása. Hervadáspont, holtvíz, hasznosvíz 107
A talaj levegő és hőgazdálkodása 110
A talaj kémiai tulajdonságai 113
A talaj kolloidjai és tulajdonságaik 113
A kolloidok viselkedése és szerkezete. Ionadszorpció és báziskicserélődés 114
Az adszorpciós komplexus 118
A talaj kémhatása és hidrolitos savanyúsága 121
A talaj biológiai tulajdonságai 125
A talaj élőlényei és csoportosításuk 125
A talaj mikroorganizmusai 127
A humusz 130
A morzsás talajszerkezet kialakulásának feltételei 132
A talaj érettsége és termékenysége 136
A fontosabb növényi tápanyagok és azok forgalma 138
Talajrendszertan
A talajképző tényezők szerepe a talajok kialakulásában 147
A genetikus talajosztályozás 150
A váztalajok 153
A sötétszínű lithomorf erdőtalajok 155
A közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok típusai 159
A csernozjom talajok 164
A szikes talajok kialakulása 167
A szikes talajok típusai 169
A réti talajok 173
A láptalajok 175
A mocsári és ártéri erdők talajai 177
A folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai 178
Üzemi talajtérképezés 181
Fontosabb termesztett növényeink talajigénye 184
Az őszi búza, árpa, rizs és kukorica talajigénye 184
A burgonya, cukorrépa, lucerna és vöröshere talajigénye 186
A borsó, napraforgó, kender és len talajigénye 189
Talajjavítás, talajvédelem
A talajjavítás jelentősége, módjai 193
A savanyú talajok javítása 195
A szikes talajok javításának elvei. A szolonyec talajok javítása 199
A szoloncsák-szolonyec és szoloncsák talajok javítása 200
A homok talajok javítása 204
A láptalajok javítása 206
Az erózió pusztítása és formái 209
Az erózió és a belvizek elleni védekezés 213
A defláció elleni védekezés 217
A növényzet és állatvilág hatása gazdasági növényeinkre
A növényeket károsító élő környezeti tényezők csoportosítása.
A vírusok és kártételük 223
A baktériumok és gombák kártétele 225
A gyomnövények sajátosságai 228
A gyomnövények kártétele 230
A gyomnövények csoportosítása 233
Kultúrnövényeink gyomtársulásai 237
A férgek és kér tételük. A rovarok sajátosságai 240
A rovarok kártétele 244
A puhatestűek és gerincesek kártétele 246
A kártevők előrejelzése (prognózis) 247