Előszó | 5 |
A gyepgazdálkodás értékelése | 7 |
A felszabadulás előtti gyepgazdálkodás | 9 |
A felszabadulás utáni gyepgazdálkodás | 9 |
A Zöldmező Szövetség | 10 |
Legeltetési Társulatok és bizottságok | 11 |
A gyepgazdálkodás állami támogatása | 12 |
A gyepgazdálkodás helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei | 14 |
A kutatás és a gyakorlat kapcsolata | 17 |
A kombinátok | 18 |
A jelenlegi helyzet | 19 |
Meteorológiai tényezők | 22 |
A legelő termése és a csapadék | 22 |
A fény | 25 |
A napsütés | 25 |
A teljes besugárzás | 25 |
A hó | 27 |
Középhőmérséklet | 27 |
Határnapok | 27 |
Talajhőmérséklet | 28 |
A víz | 29 |
A csapadék | 29 |
A levegő párologtatóképessége | 29 |
Talajnedvesség | 32 |
Tényleges párolgás | 32 |
Talaj | 36 |
A gyep fekvése | 36 |
A talajképző kőzet | 36 |
A gyep talaja | 37 |
A hidrológiai viszonyok és a növény vízfelvétele | 37 |
Talajkémiai vizsgálatok | 38 |
Kémhatás (pH) | 38 |
Talajsavanyúság | 38 |
Vízben oldható sótartalom. A kicserélhető kationok szerepe a talajban | 40 |
A kísérleti terület talajának fizikai jellemzése | 42 |
A főbb fizikai jellemzők | 42 |
A vízgazdálkodási tulajdonságok | 42 |
A talaj tápanyagállapota | 44 |
A nitrogén | 44 |
A foszfor | 44 |
A kálium | 44 |
Gyepnemezvizsgálatok öntözött ősgyepen | 46 |
A gyepnemezvizsgálatok 1970. évi eredményei | 46 |
A feltört gyepnemez mineralizációja | 47 |
A legeltetett gyep nemezének mineralizációja | 49 |
A gyep növényei (Kovács András) | 51 |
A rét-legelő-növényzet fogalma | 51 |
A rét-legelő-növények fejlődési ritmusa | 52 |
A rét-legelő-növények áttelelése | 52 |
A rét-legelő-növények ökológiai sajátosságai | 53 |
Általános megállapítások | 53 |
Az ökológiai tényezők osztályozása | 55 |
Klimatikus tényezők | 56 |
A hőmérséklet mint ökológiai tényező | 58 |
A fény minti ökológiai tényező | 60 |
A gyepnövények biológiai sajátosságai | 60 |
A gyepnövények élettartama | 61 |
A gyepnövények szaporodása | 62 |
A gyepnövények gyökkérrendszere | 62 |
Növekedési formák | 63 |
A növények bokrosodása | 63 |
A pázsitfűfélék szerkezete | 65 |
A gyepnövények sarjadzása | 66 |
A gyepnövények növekedése és fejlődése | 67 |
Tarackos aljfüvek | 67 |
Tarckos szálfüvek | 74 |
Bokros aljfüvek | 81 |
Bokros szálfüvek | 84 |
Másodrendű füvek | 98 |
A gyep növényei | 108 |
Mérgező gyomnövények | 108 |
Szúrós gyomnövények | 110 |
Ízrontó gyomok | 116 |
Zsombék képző növények | 119 |
Közömbös gyomok | 121 |
Mohák | 129 |
Fák és cserjék | 129 |
A gyep (Dr. Szabó János) | 133 |
Állattartás gyepen | 134 |
A szarvasmarha | 134 |
A juh | 138 |
A ló | 139 |
A lúd | 140 |
A gyepek trágyázása | 140 |
A műtrágyázási eljárások | 141 |
A műtrágyázás alkalmazásának alapjai | 143 |
A táplálóanyag-mérleg | 145 |
A műtrágyázási módok | 146 |
A nitrogéntrágyázás | 154 |
A folyékony trágyák | 157 |
A gyep beltartalmi értékei | 159 |
A nitrogéntrágyák alkalmazása | 169 |
A foszfortrágyázás | 173 |
A káliumtrágyázás | 176 |
A mésztrágyázás | 178 |
A mikroelem-trágyázás | 180 |
A különféle műtrágyák kombinációi | 181 |
A szerves trágyázás | 183 |
A gyepek öntözése | 183 |
A talaj és a növény vízháztartása | 183 |
A talaj vízháztartása | 185 |
A gyep vízigénye, vízfogyasztása | 186 |
A gyep öntözővíz-szükségletének megállapítása és az öntözés ideje | 187 |
Az összes vízmennyiség megállapítása | 189 |
A gyepöntözés agrotechnikai céljai | 193 |
A gyepek öntözési módjai | 196 |
Az öntözés és a tápanyagok kölcsönhatása a természetes gyepeken | 205 |
Az öntözés és a műtrágyahatások összefüggései | 213 |
Az öntözés gazdaságossága. A gyepöntözés munkaszervezése | 217 |
Öntözés istállótrágyázással egybekötve | 218 |
A gyepek ápolása és művelése | 221 |
Ápolás | 221 |
A gyomirtás | 224 |
Művelés | 227 |
A gyepek meliorációs munkái | 229 |
Fűmagtermesztés | 236 |
A "Szarvasi" Nagylevelű fehérhere (lódi here) magtermesztése | 247 |
Öntözött gyepvetőmagtermesztés gazdaságossága | 255 |
A gyepek felülvetése | 257 |
Magfogás természetes gyepen | 270 |
Gramoxone és a gyepek felújítása | 270 |
A gyepek törése és telepítése | 272 |
A gyepgazdálkodás gépei | 289 |
A gyepek hasznosítása | 303 |
A legeltetés eredményére ható tényezők | 304 |
A szoktatás | 306 |
A növényi mérgezések és a mérgező növények | 309 |
Megelőző állategészségügyi intézkedések | 309 |
A tenyésztés | 310 |
A juh | 312 |
A juhtartásra alkalmas gyeptípusok | 312 |
A gyepgazdálkodásra alapozott juhtartás | 313 |
Folyamatos ellésre alapozott termelésszervezés | 317 |
A szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei | 326 |
A gulyalétszám | 329 |
Legelőközpontok és berendezései | 332 |
A karám | 335 |
Az itatás és berendezései | 337 |
Egyéb felszerelések | 338 |
A legeltetés | 339 |
A fűlépcső | 340 |
Tavaszi kihatjás | 341 |
Takarmányozási előirányzat | 341 |
A legeltetés napirendje | 343 |
Legeltetési eljárások | 345 |
Legeltetési módok | 347 |
A sávosan adagolt legeltetés | 348 |
A villanypásztor | 350 |
Beteleltetés | 360 |
A fűszilázs készítése | 361 |
A fűsilózás módjai | 363 |
A silózás ideje | 365 |
Szénakészítés | 370 |
Szállítás | 384 |
Gyepágazat | 385 |
A gyephasználat | 386 |
A legelőterhelés | 389 |
Az ágazat tervezése | 390 |
Gyephasználati terv | 397 |
A gyepek teljesítménye | 399 |
A gyepgazdálkodás jövedelmezőségi kérdései | 401 |
A gyep- (legelő) törzskönyv | 402 |
Irodalomjegyzék | 403 |