kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Egri Érsekség |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 1.137 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-216-603-5 |
I. kötet | |
Előszó | 4 |
Dogmatika | 4 |
A Szentháromságos egy Isten | 4 |
Jézus Krisztus és az ő Édesanyja | 4 |
A világ megszentelése és az üdvösség beteljesedése | 4 |
Bevezetés a dogmatikába | 5 |
A Keresztény vallás, mint jelenség | 7 |
A hittudomány = a teológia | 8 |
A hittudomány felosztása | 9 |
A történeti szempontok szerinti felosztás | 9 |
A keresztény ókor | 9 |
A középkori hittudomány, a skolasztika | 10 |
Az újkori hittudomány | 10 |
A hittudomány tartalom szerinti felosztása | 10 |
A történelmi szempont | 10 |
Az elméleti szempont | 10 |
A gyakorlati szempont | 11 |
A dogma és a dogmatika | 11 |
A dogmatika felosztása | 12 |
A hitvallások | 13 |
Az egyetemes zsinatok | 22 |
A Szentháromságos egy Isten | 23 |
Az Egy Istenről | 23 |
Isten megismerhető | 25 |
Isten természetes ismerete | 25 |
Az egy és igaz Isten, a mi Urunk és a világ teremtője, az emberi értelem természetes fényével, erejével és képességével a teremtett világból biztosan felismerhető | 27 |
Isten természetfeletti ismerete | 33 |
Istent megismerjük a kinyilatkoztatásból | 33 |
Ki az Isten? | 39 |
Isten a mi Mennyei Atyánk | 39 |
Isten atyasága és a világ népeinek testvérisége | 45 |
Az istengyermeki lelkület | 46 |
Izrael népe és az istengyermekség | 46 |
Isten szeretete egyesíti az apai és az anyai szeretet | 47 |
Isten a világmindenség ura | 47 |
Milyen az Isten? | 53 |
Istennek a lényegére vonatkozó tulajdonságai | 57 |
Az isteni lényeg önmagában | 57 |
Isten az önmagától való, szükségszerűen létező és önmagában álló lét | 58 |
Az Isten végtelen és abszolút tökéletes | 64 |
Csak egy Isten van | 72 |
Isten teljesen egyszerű, tiszta szellem | 77 |
Isten az önmagában boldog és másokat boldogító élet | 81 |
Isten mindenütt jelen van | 86 |
Az Isten örökkévaló | 92 |
Isten a világtól valóban és lényegében különöbzik | 96 |
Isten mindentudó és bölcs | 98 |
Az Isten mindenható | 105 |
Isten végtelenül szent | 112 |
Az Isten igazságos | 115 |
Isten jóságos, szeret minket és irgalmas hozzánk | 122 |
Isten igazmondó és hűséges | 126 |
A Szentháromságról | 129 |
A háromszemélyű egy Istenről | 130 |
Mit tanít a Szentírás a Szentháromságról? | 131 |
Az Újszövetségi Szentírás arra tanít bennünket, hogy az egy Istenben három különböző, Isteni személy van | 131 |
A szentháromság körüli tévedések | 148 |
Az őskeresztény hagyomány igazolja és bizonyítja, hogy az egyház kezdettől fogva tökéletesen felismerte, átvette a Szentháromság titkát és megvédte azt a tévtanításokkal szemben | 148 |
Az ősegyház tanúságtétele a Szentháromságról | 148 |
Tévtanítások a Szentháromság körül | 150 |
Az isteni lényeg egységét hangsúlyozzák ki | 150 |
Az isteni személyek háromságát hangsúlyozták ki | 151 |
Az unitáriusok | 152 |
Az egyház tanítása a Szentháromságról | 153 |
Az apostoli hitvallás | 153 |
A niceai-konstantinápolyi hitvallás | 153 |
Az Atanáziusz féle hitvallás | 153 |
A XI. Toledói zsinat 675-ben | 155 |
A Firenzei Zsinat (1438-1445) által készített határozat a Jakobita egyház számára | 159 |
A Szentmise prefációja | 161 |
A Szentháromság dogmájának kifejtése | 162 |
Az egység dogmája | 163 |
Csak egy Isten van | 163 |
Az isteni eredések dogmája | 165 |
Az egy Istenben két eredés van | 165 |
A Fiú születése | 167 |
A fiú az atyától született az idő kezdete előtt | 167 |
A fiú az atya értelmi tevékenysége révén születik | 170 |
A Szentlélek származása | 171 |
A Szentlélek származása nem születés | 171 |
A Szentlélek az atyától és a fiútól, mint egyetlen princípiumtól, egyetlen leheléssel származik | 172 |
A Szentlélek az atya és a fiú akarati tevékenysége révén, azaz kölcsönös szeretetéből származik | 176 |
Az isteni személyek dogmája | 176 |
Az egy Istenben három személy van | 176 |
Az isteni személyek egyenlők | 178 |
Az isteni személyek egymásnak vannak | 179 |
Vannak Szentháromsági küldetések: az atya küldi a fiút, az atya ésa fiú küldi a szentlelket | 180 |
Az isteni személyek külső cselekedetei mind a három személynek közös cselekedetei | 181 |
A legfontosabb hittételek a Szentháromság titkából | 184 |
Összefoglaló táblázat a Szentháromságról | 185 |
Az ember és a Szentháromság | 186 |
A Szentháromság titka a szó szoros értelmében hittitok | 186 |
Jézus Krisztus titka és a Szentháromság | 187 |
A világmindenség és a Szentháromság | 187 |
A keresztény élet és a Szentháromság | 187 |
A keresztény hivatás és a Szentháromság | 188 |
A keresztény magatartás és a Szentháromság | 188 |
A Szentháromság titka és az emberi egzisztencia | 189 |
A Teremtő Istenről - A teremtett világról | 190 |
Bevezetés | 191 |
I. rész | 195 |
A Teremtés általános szempontjai | 195 |
A világ teremtése | 196 |
A Teremtés isteni tevékenység | 198 |
Isten teremtette a világot | 198 |
Isten a világot egyedül, szabadon és örök eszméi szerint teremtette | 211 |
Isten teremtett világa | 216 |
Isten a világot saját dicsőségére teremtette | 217 |
Isten a világot jónak teremtette | 223 |
A teremtett világ időbeli, azaz nem örök | 225 |
A vilg fönntartása és kormányzása | 230 |
A Világ fönntartása | 230 |
Isten az egyszer megteremtett világot mindenható tevékenységével állandóan fenntartja | 230 |
Az isteni együttműködés | 234 |
A teremtmény minden tevékenységében Isten közvetlen együttműködésére szorul | 234 |
Az isteni gondviselés | 239 |
Isten a teremtett világot a maga egészében és részeiben is gondviselésével hatékonyan gondozza és kormányozza | 240 |
A teremtés tényéből fakadó következtetések | 254 |
Isten és a világ különbözősége | 254 |
A teremtett világ önálló léte és tevékenysége | 254 |
A Teremtett világ hasonlít az Istenre | 254 |
Teremtés vagy fejlődés? | 255 |
Isten immanenciája és transzcendenciája | 255 |
A teremtés és a vallásosság | 255 |
II. rész | 257 |
Az emberről szóló keresztény tanítás | 257 |
Az ember lényegéről | 260 |
A test és a lélek | 261 |
Az ember testből és lélekből áll | 261 |
Az emberi lélek | 265 |
Az emberi lélek szellemi valóság | 266 |
Az emberi lélek egyetlen egyedi egyéni szellemi valóság | 270 |
Az emberi lélek halhatatlan | 275 |
Az emberi lélek szabad | 283 |
A test és a lélek kapcsolata | 288 |
Az emberi lélek közvetlenül és egész mivoltánál fogva az emberi test formája | 288 |
Az emberi személy | 291 |
Az ember társas lény | 294 |
Az ember eredete | 297 |
Az ember teremtése | 297 |
Isten teremtette az embert a föld porából, az éltető lelket úgy lehelte bele. Így lett az ember élőlénnyé | 297 |
A teremtett ember | 312 |
Isten az embert a saját képére alkotta | 313 |
Isten az embert férfinak és nőnek teremtette | 315 |
Isten az embert megáldotta és rábízta a világot | 316 |
Az emberi lélek eredete | 317 |
Mindenegyes ember lelkét az Isten teremti | 318 |
Isten akkor teremti az ember lelkét amikro a testtel egyesíti | 319 |
Az ember üdvtörténete | 323 |
Az embernek a természetfeletti célra való felemeltetése | 324 |
Isten az embert a természetfeletti létbe emelte és természetfeletti célra rendelte | 324 |
Ősszüleink megkapták Istentől a kegyelmi életet | 327 |
Az ősszülők élete boldog volt és mentesek voltak a bűnre hajló kívánságoktól | 327 |
Az ősszülők megkapták Istentől a halhatatlanság ajándékát | 328 |
Az őszsülők mentesek voltak a szenvedéstől | 329 |
Az első ember tapasztalatlanságát Isten megfelelő tudással pótolta | 329 |
Az első bűn | 330 |
Az első emberek vétkeztek és elveszítették az Isten természetfeletti és természeten kívüli ajándékait, az eredeti szentséget és az eredeti épséget | 330 |
Az áteredő bűn | 334 |
Van áteredő bűn | 334 |
Az első emberek nemcsak a bűn büntetését, hanem magát a bűnt is átszármaztatták utódaikra | 334 |
Az áteredő bűn lényege | 342 |
Az áteredő bűn nem a bűnre aló hajlandóság bennünk hanem az eredeti igazság és szentség, azaz a megszentelő kegyelem hiánya, amely kapcsolatban áll Ádám bűnével | 342 |
Az áteredő bűn átszármaztatás | 345 |
Az áteredő bűn eredeténél fogva egy, nem utánzással, hanem születéssel száll át az utódokra | 345 |
Az áteredő bűn következményei | 347 |
Az áteredő bűn Isten természetfeletti és természeten kívüli adományaitól megfosztotta az embert. A természetes képességekben pedig megsebesítette | 347 |
Megjegyzések az áteredő bűnről szóló tanításhoz | 349 |
Az ember a teremtésről szóló tanítás tükrében | 350 |
Az ember Isten képmása | 350 |
Az ember és a bűn | 350 |
Az ember és Jézus Krisztus | 351 |
III. rész | 353 |
Az angyalokról szóló keresztény tanítás | 353 |
Az angyalok létezése | 353 |
Vannak angyalok | 353 |
Az angyalok természete | 355 |
Az angyalok Isten teremtményei | 355 |
Az angyalok teremtése az időben, illetve az idővel történt | 355 |
Az angyalok tiszta szellemek | 355 |
Az angyalok egymásközt nem egyenlők | 357 |
Az angyalok természetfeletti hivatása | 357 |
Isten az angyalokat természetfeletti létbe emelte és természetfeletti célra rendelte | 357 |
Az angyalok közül sokan vétkeztek | 358 |
Azok az angyalok, akik hűségesek maradtak Isten mellett, azon nyomban Isten boldogító színelátására jutottak | 358 |
Azok az angyalok, akik vétkeztek, örökre elfordultak az Istentől és visszavonhatatlanul a kárhozatra jutottak | 359 |
Az angyalok szerepe az emberi üdvtörténetben | 359 |
A jó angyalok isten akaratából részt veszenk a világ kormányzásában és az isteni gondvisels tervének megvalósításában | 360 |
Minden embernek van őrzőangyala | 360 |
Az ősbűn és az áteredő bűn következtében a sátánnak és angyalinak bizonyos hatalma van az emberek felett | 360 |
Irodalomjegyzék | 363 |
Tartalomjegyzék | 365 |
II. kötet | |
Jézus Krisztus és az ő Édesanyja | |
Előszó a Dogmatika II-höz | 5 |
Bevezető | 6 |
Jézus Krisztus az Ószövetségben | 8 |
A messiási eszme kifejlődése az ószövetségben | 10 |
Az Ivadék | 10 |
Isten kiválasztja Ábrahámot | 10 |
A Messiás Juda törzséből származik | 11 |
Csillag tűnik fel Jákob törzséből | 12 |
A Messiás próféta lesz | 12 |
Dávid Király | 13 |
A Messisá a Zsoltárokban | 14 |
Király a Messiás | 14 |
Király és Pap Messiás (110. (109.) zsoltár | 15 |
Keresztrefeszített Messiás (22(21 ) zsoltár | 16 |
Romlást nem látó Messiás (16(15.) Zsoltár | 17 |
A próféták a Messiási eszme szolgálatában | 19 |
Izaiás (6-12 fejezet: Emmanuel könyve) | 20 |
Szűztől születik | 20 |
Betlehembe születik | 21 |
Jeremiás hirdeti az újszövetséget | 22 |
A Messiás a jó Pásztor | 22 |
A Messiásban jön el az Isten országa | 23 |
Isten szolgája | 24 |
A fogság utáni próféták | 26 |
Aggeus | 26 |
Zakariás | 27 |
Malakiás | 27 |
Mit értettek meg a jövendölésekből? | 29 |
A Messiási eszme eltorzulása | 30 |
Jézus Krisztus mint történelmi jelenség | 33 |
Jézus mint történelmi jelenség | 34 |
Tanításának sarkalatos pontjai | 35 |
Jézus földi életének vége és az ő egyháza | 36 |
Jézus Krisztus dogmatikai vizsgálata | 38 |
Jézus Krisztus nevei | 40 |
Názáreti Jézus | 40 |
Jézus a Krisztus | 40 |
Jézus Krisztus az Emberfia | 40 |
Jézus Krisztus az Isten Fia | 42 |
Jézus Krisztusaz Úr | 43 |
Jézus Krisztus az Isten Báránya | 44 |
Jézus Krisztus személye | 46 |
Jézus Krisztus valóságos ember | 48 |
Jézus Krisztus történeti személy | 50 |
Jézus születése | 50 |
Jézus nyilvános működése | 54 |
Jézus halálának éve | 56 |
Jézus Krisztusnak valóságos teste volt, a miénkhez hasonló | 56 |
Jézus Krisztusnak valóságos emberi lelke volt | 57 |
Milyen volt Jézus külsőleg | 58 |
Jézus Krisztus valóságos Isten | 61 |
Jézus isteni jogokat tulajdonított magának | 62 |
Jézus nagyobb minden teremtménynél | 63 |
Saját maga iránt hitet, engedelmességet és szeretet követelt | 63 |
Jézus a legfőbb törvényhozó | 63 |
Jézus megbocsátja a bűnöket | 64 |
Jézsu mindenkit megítél | 64 |
Jézsu feltámasztja a halottakat | 65 |
Jézus megígéri és elküldi az atyától a Szentlelket | 65 |
Jézus Krisztus kifejezetten Istennek, Isten Fiának vallja magát | 66 |
A Nikodémusszal folytatott beszélgetés | 66 |
Péter apostol hitvallása | 66 |
A gonosz szőlőmunkásokról szóló példabeszéd | 66 |
Jézusa Főtanács előtt | 66 |
Jézus istenfiúsága és a miénk | 67 |
Jézus Krisztus Isten és ember egy személyben | 67 |
A Fiú Isten megtestesült | 68 |
A megtestesülés azt jelenti, hogy becsül, szeret minket az Isten és üdvözíteni akar bennünket | 68 |
Istenbe vetett bizodalmunk és reménységünk nem hiú ábránd, hanem kikezdhetetlen bizonyosság | 70 |
Az isteni és az emberi természet Jézus Krisztusban személyes egységben van, ezért Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, de csak egy isteni személy | 71 |
Jézus Krisztus a két természetben | 76 |
A két természet, az isteni és az emberi természet változás nélkül összevegyülés nélkül, -tulajdonságaik megtartásával és elválaszthatatlanul egyesülnek a második isteni személyben | 77 |
A személyi egység kezdete | 78 |
A személyi egység nem szakadt meg sohasem | 78 |
A személyi egység sohasem szűnik meg | 79 |
A kalcedoni dogma következményei | 79 |
Két akarat Krisztusban | 79 |
Jézus emberi akaratának szabadsága | 81 |
Jézus Krisztus istenfiúságárál | 82 |
A Názáreti Jézust imádás illeti meg | 85 |
A Jézus Szíve tiszteletről | 87 |
Jézus Krisztus személyéről az isteni természet és az emberi természet tulajdonságai állíthatják | 88 |
Jézus Krisztusban a két természet egymást kölcsönösen áthatják és egymásban léteznek | 88 |
Jézus Krisztus felfoghatatlan és kimeríthetetlen gazdagsága | 88 |
Krisztus kegyelmi teljessége | 90 |
Krisztus mentes volt a bűntől | 90 |
Krisztus mentes volt az áteredő bűntől és minden személyes bűntől | 90 |
Jézus mentes volt a bűnre való hajlandóságtól is | 91 |
Jézus Krisztus vétkezhetetlen volt | 92 |
Jézusban a kegyelem teljessége volt | 93 |
Jézus Krisztus lényegileg szent a személyes egység révén | 93 |
Jézus Krisztusban megvolt a kegyelem teljessége: a megszentelő kegyelem, az isteni és az erkölcsi erények, amennyiben nincsenek ellentétben Krisztus tökéletességével, és a Szentlélek ajándékai | 95 |
Krisztusban a megszenteleő kegyelem teremtett kegyelem volt, egy bizonyos szempontból végtelen, azaz olyan tökéletességben volt, hogy növelni már nem lehetett | 96 |
Krisztusban a kegyelem teljessége úgy van, mint az Egyház Fejének kegyelmi teljessége | 97 |
Jézus Krisztus tudása | 97 |
Jézus Krisztus földi életében Isten boldogító színelátásában élt | 97 |
Jézus Krisztusban az isteni mindentudás mellett megtaláljuk az emberi tudás minden fajtáját, amelyek nincsenek ellentétben a megtestesülés tökéletességével | 99 |
Krisztusban nem volt tévedés | 100 |
Jézus Krisztus emberi hatalma és ereje | 102 |
A megváltás műve | 105 |
Jézus Krisztus a mi Megváltónk | 107 |
Jézus Krisztus azért lett emberré, hogy szenvedésével és halálával megváltson minket | 109 |
Jézus Krisztus az egyetlen és első Közvetítő Isten és emer között | 111 |
Jézus Krisztus az emberiség egyetlen tanítója prófétája | 113 |
Krisztus az emberiség örök Főpapja | 133 |
Krisztus az emberiség Királya (Pásztora) | 114 |
A megváltás műve | 115 |
Jézus Krisztus, min az emberiség Főpapja, szenvedésével és halálával a kereszten, azaz keresztáldozatával váltott meg minket | 115 |
Jézus Krisztus a mennyei Atya iránti engedelmességből, önként és irántunk való szeretetből vállalta a kereszthalált | 119 |
Jézus szenvedésének története | 120 |
Jézus szenvedésének és kereszthalálának kiértékelése és magyarázata | 124 |
Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával elégtételt adott az emberiség bűneiért | 124 |
Jézus és a szenvedés | 127 |
Jézus Krisztus által adott elégtétel belső értéke szerint minden bűnt felülmúló és végtelen értékű | 127 |
Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával nemcsak elégtételt adott a bűnökért, hanem kiérdemelte számunkra a természetfeletti rend visszaállítását, önmagának pedig a megdicsőülést | 127 |
Jézus Krisztus megdicsőülése | 131 |
Jézus Krisztus halála után lelkével az alvilágba szállt alá | 131 |
Jézus krisztus harmadnapra dicsőségesen feltámadt | 132 |
A föltámadt Üdvözítő testével és lelkével fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján | 133 |
Jézus az idők végén újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtaka | 133 |
Megfontolások Jézus szenvedésével és halálával kapcsolatban | 134 |
Krisztus kereszthalála és feltámadása | 134 |
A Kereszt | 135 |
Krisztus és a kereszt | 135 |
Krisztus nyitott Szíve | 136 |
Jézus Krisztus keresztje a győzelem jele | 136 |
A megváltás tárgyi és alanyi értelemben | 137 |
A zsidó nép felelőssége Jézus halálával kapcsolatban | 138 |
Meglátszik-e a megváltás hatása a világon? | 138 |
A megváltó édesanyja | 140 |
A Názáreti Mária az Isten Anyja | 143 |
Az anyaság | 143 |
A. B. Szűz Mária valóban az Isten Anyja | 143 |
Isten Anyjának sértetlen szűzessége | 146 |
Márai szűz a szülés előtt, a szülésben és a szülés után | 146 |
Jézus testvérei | 148 |
József és Mária házassága | 150 |
A Szeplőtelen Fogantatás | 152 |
A Szeplőtelen Fogantatás hittételének kifejlődése | 156 |
A Szűzanya mentes volt minden személyes bűntől, a halálos és a bocsánatos bűntől is | 158 |
A B. Szűzanya mentes volt a bűnre való hajlandóságtól és a bűnös vágyakat ébresztő kísértésektől is | 159 |
A mennybe fölvett Szűzanya | 159 |
A mennybevétel hittételének fejlődése | 161 |
A Szűzanya mennybevétele: jutalom és hatalom | 162 |
A Szűzanya a Világmindenség Királynője | 163 |
A Szűzanya szerepe az üdvösség történetében és az egyház életében | 164 |
Részesedésünk a megváltásban | 169 |
A megigazulásról | 174 |
A megigazulás belső tartalma | 177 |
A megigazulásban elnyerjük Isten természetfeletti ajándékát, a megszentelő kegyelmet, amely nemcsak eltörli bűneinket, hanem belsőleg megújít és megszentel minket, így a megigazult ember az isteni természet részese, az isten fogadott fia és örököse lett | 178 |
Elnyerjük a kegyelmet | 180 |
A kegyelem fogalma | 182 |
A megszentelő kegyelem és annak kísérete | 182 |
A kegyelem hatása bennünk | 182 |
A negatív oldal: Isten valóban eltörli bűneinket | 183 |
Ószövetség | 184 |
Újszövetség | 184 |
Pozitív oldal: Isten a megigazulásban valóban megújít, megszentel minket | 188 |
A megigazulás újjászületés | 188 |
A megigazult ember új teremtmény | 190 |
Krisztusban meghaltunk és föltámadtunk | 190 |
A megigazulásban Isten a bűnből saját országába helyez át minket | 191 |
A megigazuláskor részesedünk az isteni természetben | 191 |
A megigazulásban történő megújulás tökéletessége | 193 |
Istn fiai lettünk | 193 |
Krisztus testvérei | 194 |
Örökösei Istennek, Krisztusnak társörökösei | 194 |
A megigazulásban elnyerjük Isten teremtetlen kegyelmét, magát a Szentlelket, aki a lelkünkben lakik | 195 |
A Szentlélek bennünk lakik (Inhabitáció) | 196 |
A bennünk lakó Szentlélek megtisztítja lelkünket | 197 |
A bennünk lakó Szentlélek megjelöl és lefoglal minket | 197 |
A bennünk lakó Szentlélek az Isten képét és hasonlatosságát megújítja | 197 |
A bennünk lakó Szentlélek éltünket és jövőnket Krisztushoz köti | 197 |
A bennünk lakó Szentlélek kegyelmi segítsége | 197 |
A bennünk-lakásnak néhány fontosabb jele | 199 |
Éljünk mindig a megszentelő kegyelem állapotában | 199 |
Szívesen imádkozzunk | 199 |
Szeressük és szívesen olvassuk a Szentírást | 199 |
A Szűzanya tisztelete és szeretete | 200 |
A kölcsönös szeretet | 200 |
Előkészület a megigazulásra | 202 |
A pelagiánusok | 202 |
A hitújítók | 202 |
A szemipelágiánusok | 203 |
Mire képes az ember a megigazulás előtt? | 204 |
A bűnben élő ember akaratának természetes erejével, a kegyelem segítsége nélkül is képes arra, hogy erkölcsileg jót cselekedjék ezért a bűnös embernek nem minden cselekedete bűn | 204 |
Mi az ember feladata a megigazulás előtt? | 206 |
A felnőtt ember isten kegyelmétől indíttatva és azzal együttműködve köteles hittel és más jócselekedetekkel előkészülni a megigazulásra | 206 |
Milyen hit kell a megigazuláshoz? | 210 |
A dogmatikai hit önmagában nem elég | 210 |
Nem elégséges a bizakodó hit sem | 210 |
A hitnek, amellyel felkészítjük magunkat a megigazulásra | 211 |
Erőnek és szilárdnak | 211 |
Általánosnak | 211 |
Élő hitnek kell lennie | 211 |
Mondhatjuk-e, hogy az ember egyedül a hit által igazul meg? | 211 |
Hogyan igazult meg Ábrahám? | 211 |
A megigazulás ingyenessége | 212 |
A megigazulás előtti előkészítő cselekedetekhez, sőt a hithez való első lépéshez is, isten kegyelme elengedhetetlenül szükséges | 212 |
A megigazulást előkészítő jócselekedetek nem érdemszerzők, azaz a megigazulás az irgalmas Isten ingyenes ajándéka | 215 |
A kegyelem állapotában | 217 |
Külön kinyilatkoztatás nélkül senki sem lehet biztos a hitnek a bizonyosságával a felől, hogy valóban kegyelmi állapotban van | 220 |
A kegyelmi állapot jelei | 222 |
A megigazult emberekben a megszentelő kegyelem állapota nem egyenlő | 222 |
A kegyelmi élet elveszíthető, a halálos bűn által el is veszítjük | 224 |
A megszentelő kegyelem isten kegyelmétől indíttatva, krisztus érdeméből a bűnbánat szentsége által újra elnyerhető | 228 |
Isten a megigazult embernek mindig megadja a szükséges segítséget, hogy a kegyelem állapotában ki tudjon tartani, azaz hogy isten parancsait minidg teljesíteni tudja | 229 |
A megigazult ember egész életén át Isten különleges kiváltsága nélkül a bocsánatos bűnöket nem tudja elkerülni | 233 |
A kegyelem állapotában élő ember köteles megtartani Isten törvényét | 235 |
Isten nagy ajándéka a mindvégig való kitartás a kegyelem állapotában | 237 |
A megigazult ember Jézus Krisztus érdemei által Isten kegyelmének segítségével jócselekedeteivel valóban érdemeket szerez | 239 |
Az érdemszerzés feltételei | 242 |
Személyi feltételek | 242 |
Csak itt a földön | 242 |
Kegyelem állapotában | 242 |
A cselekedet feltételei | 242 |
Pozitív cselekedet | 242 |
Erkölcsileg tisztességes | 242 |
Szabad cselekedet | 242 |
Természetfeletti | 242 |
Az érdem tárgya | 243 |
A megigazult ember kiérdemli magának | 243 |
A kegyelem növekedését | 243 |
Az örök életet | 243 |
A mennyei dicsőség növekedését | 243 |
Anyagi javakat az üdvösség szempontja szerint | 243 |
A megigazult ember nem tudja kiérdemelni | 243 |
Az első hatékony kegyelmet | 243 |
A többi hatékony kegyelmet | 243 |
A végső kitartást | 243 |
A bűnbeesés után a megtérést | 243 |
A megigazult ember másoknak nem tud érdemeket szerezni | 243 |
A bűnös ember sem magának, sem másnak nem tud érdmeket szerezni | 243 |
Érdemeink, amelyek a halálos bűn miatt elhaltak, a megigazuláskor visszaélednek | 244 |
Isten üdvözítő akarata | 248 |
Isten Jézus Krisztus érdemei által minden embert üdvözíteni akar | 250 |
A megigazult embernek Isten mindig megadja a kegyelmet ahhoz, hogy isten parancsait mindig megtartsa és megmaradjon a kegyelem állapotában | 253 |
Isten a bűnösöknek, még a megátalkodott bűnösöknek is megadja a szükséges és elégséges kegyelmet, hogy megtérjenek | 253 |
Isten a hitetleneknek is megadja az elégséges és szükséges kegyelmet, hogy eljussanak a hitre és a megigazulásra | 254 |
Hogyan üdvözíti Isten a keresztség nélkül elhunyt kisdedeket? | 255 |
A gondviselés jelen rendjében van valóban és merőben elégséges kegyelem | 257 |
A gondviselés jelen rendjében van hatékony kegyelem is | 258 |
A hatékony kegyelem nem teszi fölöslegessé és nem szünteti meg a szabad akaratot | 259 |
Az isteni előrerendelés titka | 261 |
Valljuk az örök, csalhatatlan és változhatatlan isteni előrerendelést | 263 |
Megjegyzések az előrerendeléssel kapcsolatban | 266 |
Nem szünteti meg a szabadakaratot | 266 |
Elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez | 2166 |
Egyetlen oka: Isten irgalmas jósága | 266 |
A gondviselés egészen különleges esete | 266 |
A végső cél: az üdvösség | 266 |
Hányan vannak, akik üdvözülnek? | 266 |
Nincs hitbeli bizonyosságunk | 266 |
A kiválasztottság jelei | 268 |
Isten eleve senkit sem kárhoztat el, csak utólag, azaz bűnei miatt | 269 |
Az üdvösség beteljesedése | 275 |
Az ember sorsa | 276 |
Az ember halála | 277 |
Miért kell meghalni? A halál eredete | 278 |
A gondviselés jelen rendjében a halál a bűn büntetése | 278 |
A halál egyetemes érvénye | 279 |
Az áteredő bűn következtében minden embernek meg kell halnia | 280 |
A halál jelentősége | 281 |
A halálban véget ér számunkra az üdvösség zarándokútja, az ember érdemeket többé már nem szerezhet | 281 |
A keresztény ember halála Jézus Krisztus halálában való részesedés | 283 |
A különítélet | 284 |
Közvetlenül a halál után történik a különítélet, amelyben JÉzus Krisztus megítél bennünket és dönt az ember örök sorsáról az ítéletet azonnal követi a végrehajtás | 284 |
A mennyország | 289 |
Az igazak lelkei, akik minden bűntől egészen tiszták és minden büntetsétől mentesek, a mennyországba jutnak | 289 |
Az ember számára lényeges és valódi boldogság az Isten | 291 |
Az üdvözültek a mennyben látják az Isten színről színre, úgy, amint van | 292 |
Isten színről színre való látása teljesen természetfeletti cselekedet | 293 |
Az istenlátás nem egyforma az üdvözültekben | 294 |
Az istenlátás az üdvözültekben tökéletes szeretet fakaszt és kimondhatatlan boldogságot és örömet eredményez | 295 |
Az üdvözültek lényegi, alanyi boldogsága abban áll, hogy látják az Istent, vele a tökéletes szeretetben egyesültek és kimondhatatlan boldogságban és örömben részesednek | 295 |
Az üdvözültek boldogsága örök: soha meg nem szűnik és eleszíteni sem tudják | 295 |
A kárhozat | 297 |
Akik halálos bűnben halnak meg, az örök kárhozatra jutnak | 297 |
A pokolban kettős szenevdés van maga a kárhozat és a kárhozat kínjai | 297 |
A pokol kínjai és szenvedései nem egyformák a kárhozottakban | 300 |
A pokol kínjai és szenvedései örökké tartanak | 300 |
A halál utáni tisztulás | 302 |
Azoknak lelkei, akik bocsánatos bűnben halnak meg, vag ybűneikért még büntetést érdemelnek, a tisztítóhelyre jutnak, hogy ideig tartó büntetésekkel megtisztuljanak | 302 |
A világ sorsa | 305 |
Jézus Krisztus, a mi Urunk, Megváltónk és Üdvözítőnk az idők végén dicsőségében újra eljön erre a világra, hogy beteljesítse és tökéletessé tegye a megváltást | 309 |
Mikor jön el? | 310 |
Miért jön el Jézus? | 311 |
A megváltás győzelem | 311 |
Jézus második eljövetelének előjelei | 311 |
Az evangélium hirdetése az egész világon | 312 |
Az Antikrisztus eljövetele | 313 |
A nagy elpártolás a hittől | 313 |
Illés és Hénok eljövetele | 314 |
Üldözések, természeti csapások és kozmikus katasztrófák | 314 |
A zsidók megtérése | 315 |
Az Úr Jézus Krisztus második eljövetele alkalmával hatalmas erejével minden embert feltámaszt | 315 |
A földi test és a föltámadott test azonossága | 317 |
Jézus Krisztus második eljövetele alkalmával a holtak föltámasztása után ünnepélyesen megítél minden embert, ez lesz az utolsó, vagy világítélet | 318 |
Az utolsó ítélet célja | 320 |
Azért lesz tehát utolsó ítélet | 320 |
A jelen világ az utolsó ítélet után megszűnik, de nem semmisül meg, hanem átalakul | 321 |
III. kötet | |
Dogmatika III. rész: A megszentelődés eszközei 1. rész | 5 |
Bevezető | 6 |
A szentségekről általában | 7 |
Jézus Krisztus tevékeny jelenléte a liturgiában | 10 |
Melyek a liturgikus tevékenységek | 10 |
A liturgia kerete az egyházi év | 10 |
A liturgia az egyház tevékenységének csúcsa és forrása | 10 |
A szenségek | 11 |
Jézus az egyházra bízta a szentségeket | 12 |
A szentségek a Szentlélekben, a Szentlélek a szentségekben | 12 |
A lelki élet forrásai a szentségek | 12 |
Krisztus Urunk hét szentséget rendelt | 14 |
A szentségek a szentírásban | 15 |
Jézus Krisztus szenvedésének előestéjén adta nekünk az Oltáriszentséget, azaz az Eucharisztiát és papszentelés szentségét | 15 |
A föltámadt Üdvözítő első húsvéti ajándéka a bűnbocsánat | 17 |
Jézus mennybemenetele előtt rendelte a keresztséget | 18 |
A házasság szentsége | 18 |
A bérmálás | 19 |
Betegek kenete | 19 |
Az egyház atyák nem sorolják fel a hétszentséget | 20 |
A szentségek belső összefüggése | 21 |
A szentségek tárgyi és személyi hatékonysága | 22 |
A szentségi jelek belső tartalma | 23 |
A szentségek anyaga és formája | 24 |
A szentségek kiszolgáltatója | 25 |
Ki veheti fel a szentségeket | 26 |
Csak élő ember | 26 |
Felvételi szándék | 26 |
A keresztség szükséges | 26 |
A szentségek hatása bennünk | 30 |
A megszentelő kegyelem, a kegyelmi élet | 31 |
A szentségi kegyelem | 32 |
A szentségi jegy (a karakter) | 36 |
A szentségi jelek horizontális távlatai | 38 |
A szentségi jel emlékeztet a múltra | 38 |
A szentségi jelnek jelenbe mutató értelme | 39 |
A szentségi jelnek a jövőbe mutató jelentése | 39 |
A szentségek és a mi halálunk viszonya | 40 |
A szentségek vertikális távlatai | 41 |
A szentségek Isten üdvözítő szeretetének jelei | 43 |
Eljött hozzánk | 44 |
Megbocsátotta bűneinket | 44 |
Munkatársaivá fogadott | 44 |
Önmagát adta nekünk | 45 |
Az Eucharisztiáról | 47 |
Az Eucharisztia rendelése | 49 |
Ószövetségi vonatkozás | 50 |
Újszövetségi vonatkozás | 54 |
Megjegyzés a szentírási dokumentumokhoz | 54 |
Mi az Eucharisztia | 57 |
Az Eucharisztia valódi és sajátos áldozat | 58 |
Az Eucharisztia tehát valóban áldozat | 59 |
A keresztáldozat és a szentmise | 60 |
A keresztáldozat és a szentmise egy áldozat | 60 |
Mi történik a szentmisében | 62 |
Mi történ az utolsó vacsorán? | 62 |
Mi történt a keresztfán? | 62 |
Milyen lelkülettel vegyünk részt a szentmisén? | 63 |
A szentmise kellékei | 65 |
A szentmise áldozatot a felszentelt pap mutatja be | 65 |
Az Eucharisztia anyag a búzakenyér és szőlőbor | 69 |
A kenyeret és a bort átváltoztató szavak | 70 |
Az Eucharisztikus áldozat liturgiája | 74 |
Az igeliturgia | 74 |
Az áldozati liturgia | 74 |
Az átlényegülés | 76 |
A szentmisében a kenyér és a bor lényege Krisztus testévé és vérévé változik át | 76 |
Az átlényegülés csodálatos és egyedülálló változás | 78 |
Az átlényegülés a szentírás szerint | 79 |
Az első három század szentatyái tanítják és hirdetik | 79 |
Jézus jelenléte az Eucharisztiában | 81 |
Az Eucharisztiábn Jézus Krisztus valóban, valóságosan és lényegileg minda két szín alatt a kenyér és a bor színében testével és vérével, testével és lelkével, istenségével és emberségével, a teljes Krisztus egészen és osztatlanul jelen van | 81 |
A szentáldozás | 84 |
A szentáldozás Jézussal egyesít bennünket | 86 |
A szentáldozás a lélek tápláléka | 87 |
A szentáldozás a bűnök ellenmérge | 88 |
A szentáldozás megvalósítja köztünk a lelki egységet | 88 |
A szentáldozás az örök élet és a dicsőséges feltámadás záloga | 89 |
Előkészület a szentáldozásra | 89 |
Szentségi böjt | 89 |
Lelki előkészület | 90 |
Hálaadás a szentmise és szentáldozás után | 91 |
Mikor és hányszor kell áldozni | 91 |
A gyakori szentáldozás | 93 |
A szentáldozás története | 93 |
Az Eucharisztia tisztelete | 96 |
Hogyan alakult ki az Eucharisztia őrzése | 97 |
Az Eucharisztikus körmenetek | 98 |
Szentségkivétel, szentségi áldás és szentségimádás | 99 |
Jézus Szíve nagykilenced | 101 |
Az Eucharisztikus világkongresszusok | 102 |
Az igeliturgia, azaz a pap távollétében végzett istentisztelet | 104 |
A szentmise áldozat célja | 106 |
A szentmise Istent dicsérő imádás | 106 |
A szentmise hálaáldozat | 107 |
A szentmise engesztelő áldozat | 108 |
A szentmise kérő áldozat | 110 |
A szentmise gyümölcsei | 111 |
Az egyház javára | 111 |
Azoknak akik részt vesznek benne | 111 |
Akiért a miséző pap felajánlja | 112 |
A szentmise gyümölcse annak aki a szentmisét bemutatja | 113 |
A szentmise értéke és a keresztény élet | 115 |
Csúcspont és forrás. Az egyház életének középpontja | 115 |
A Jézussal való találkozás elővételezése | 115 |
A keresztségről | 116 |
Bevezetés | 118 |
A keresztség alapítása | 119 |
A keresztség szentségét Jézus Krisztus alapította | 119 |
A keresztség szentségének kellékei | 123 |
A keresztség szentségének anyaga | 123 |
A keresztség szentségének formája | 124 |
A keresztelés hármas módja | 125 |
A keresztség kiszolgáltatói | 125 |
Ki veheti föl a keresztséget | 126 |
Felnőtt keresztség | 126 |
Gyermek keresztség | 126 |
Keresztség kegyelmi hatásai | 131 |
A keresztség újjászületés - részesedés az isteni természetben | 131 |
A keresztségben meghaltunk a bűnnek és föltámadunk az örök életre | 131 |
A keresztségben Jézus Krisztusba öltözködtünk | 132 |
A keresztség szentségében részesülünk a megváltásban, megkapjuk a megszentelő kegyelmet | 133 |
A keresztség valóban eltörli bűneinket | 134 |
A keresztség eltörli a bűnökért járó büntetést is | 134 |
A keresztség nem csak a bűnt és a bűnökért járó büntetést törli el, hanem a keresztségben valóban újjászületünk és új teremtmények leszünk | 134 |
Megkaptuk a megszentelő kegyelem kíséretét | 135 |
A keresztség-által az isteni élet az isteni természet részesei lettünk. Hasonlók lettünk az Istenhez | 135 |
A keresztségben Isten fiai, Krisztus testvérei, örökösei Istennek, Krisztusnak pedig társörökösei lettünk | 136 |
A keresztségben Isten földi országának Jézus Krisztus titokzatos testének, Isten népének, az egyháznak lettünk a tagjai | 137 |
A keresztség szentségébn Isten eltörölhetetlen szentségi jegyet vésett a lelkünkbe | 138 |
A keresztség óta Isten áll mellettünk kegyelmével | 140 |
A keresztség szükségessége | 142 |
A bérmálásról | 144 |
Bevezetés | 146 |
Bérmálás szentségének rendelése | 149 |
A bérmálás a keresztségtől különböző, Jézus Krisztus által alapított, valódi szentség | 149 |
Bérmálás a szentírásban | 150 |
A bérmálás az egyházi hagyományban | 155 |
A bérmálás szentsége | 157 |
A bérmálás anyaga | 157 |
A bérmálás formája | 158 |
A bérmálás kiszolgáltaja | 159 |
Ki veheti föl a bérmálás szentségét | 161 |
A bérmálás szentségének hatása | 163 |
A Szentlélek növeli bennünk a kegyelmi életet és a kegyelem kíséretét | 165 |
A Szentlélek lelkünkbe vési a bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétjét | 166 |
A megbérmált ember Krisztus prófétája és tanítója lesz | 167 |
A bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétje részesít minket Krisztus papságában | 168 |
A bérmálás szentségének eltörölhetetlen pecsétje részesít minket Krisztus királyságában és uralmában | 170 |
A bérmálás szentségi kegyelme | 171 |
A bérmálás szükségessége | 174 |
A keresztség és a bérmálás összefüggése | 176 |
A lelki élet alapvető kérdései | 179 |
A lelki élet életszentség | 181 |
Életszentség: kegyelemben élni | 183 |
Életszentség lényege a szeretet | 183 |
Az életszentség: a parancsolatok teljesítése | 184 |
Életszentség: kötelességeink teljesítése | 185 |
A lelki élet feltételei | 186 |
Érdeklődés az Isten és az Isten ügye iránt | 186 |
Álhatatosság, kitartás és hűség | 186 |
Függetlenség az anyagi javaktól | 187 |
Áldozat az Isten ügyéért | 188 |
Lelki élet irányítója | 189 |
Helyes | 189 |
Bizts | 189 |
Érzékeny | 189 |
Istenre hangolt lelkiismeret | 189 |
A lelki élet tápláló gyökerei | 190 |
A lelki élet mindnenapi gyakorlatai | 191 |
A jószándék | 191 |
Imádság | 193 |
Imádság fajtái | 193 |
Tartalom szerint | 193 |
Imádás | 193 |
Kérés | 193 |
Hálaadás | 193 |
Engesztelés | 194 |
Forma szerint | 194 |
Szóbeli forma | 194 |
Elmélkedés | 194 |
Egyéni és közös ima | 194 |
Idő szerint | 194 |
Reggeli és esti ima | 194 |
Imádság kellékei | 195 |
Az úr Jézus nevében | 195 |
Tisztelettel és összeszedetten | 195 |
Bizalommal | 195 |
Állhatatosan | 196 |
Az imádság kegyelmi hatásai | 196 |
Isten a jól végzett imádságot mindig meghallgatja | 196 |
Az imádság az Istenhez emeli a lelket és átalakítja | 196 |
Az imádságból fakad az igazi vallásosság | 196 |
Az Istentől való teljes függés elismerése és átélése | 197 |
Az Isten jelenlétében való élet | 197 |
Az Isten mindekefelett szeretete | 197 |
A leggyakoribb imádságok | 198 |
Miatyánk | 198 |
Az Üdvözlégy Mária és az Úr angyala | 198 |
Az apostoli hitvallás | 198 |
Zsoltárok, himnuszok | 198 |
Szentmise, szentáldozás, szentgyónás | 199 |
Szentségimádás | 199 |
Rózsafüzér | 199 |
Keresztúti ájtatosság | 199 |
Litániák | 199 |
Röpimák, fohászok | 199 |
Néhány gyakorlati szempont az imádsághoz | 200 |
Legyen az imádságunk személyes jellegű | 200 |
Ne legyen az imádság teljesítmény | 200 |
Az egyéni imádságból nagyon könnyen kimarad a dicsőítés és a hálaadás | 200 |
Időt az imádságra | 200 |
Isten válaszol is az imádságra | 200 |
Szentírás olvasás, lelki olvasmány | 201 |
Vallásos érzülettel | 201 |
Elmélkedve | 201 |
Hűségesen | 201 |
Mindennapi bűnbánat és engesztelés | 201 |
Bűnbánat szentsége | 202 |
Szigorú böjti napok | 203 |
Hústilalmi napok | 203 |
Bűnbánati napok minden péntek | 203 |
A megszentelődés eszközei II. rész | 205 |
Bevezetés | 209 |
Célunk az örök élet | 211 |
A bűn | 212 |
A bűnbánat szentsége | 215 |
A bűnbocsánat szentségének elnevezései | 215 |
Jézus bűnbocsátó hatalmat adott az egyháznak, az apostoloknak és az ő utódaiknak a keresztség után elkövetett bűnök bocsánatára | 216 |
Nagy Szent Leó pápa (440-461) levele | 217 |
A szentségekről szóló tanítás tudományos megfogalmazása a XII. sz. közepén történik | 219 |
A trentói zsinat (1545-1563) | 220 |
A bűnbocsánat szentsége a szentírásban | 222 |
Hogyan nyerhetjük el Istentől bűneink bocsánatát? | 223 |
A bánatról és az erős fogadásról | 224 |
Mi a bánat? | 224 |
A bánat kellékei, tulajdonságai | 227 |
Valódi belső meggyőződésből való | 227 |
Természetfeletti | 228 |
Minden más érzületnél nagyobb | 228 |
Egyetemes | 228 |
Az erős fogadásról | 229 |
Az erős fogadás kellékei | 229 |
Erősakarat | 229 |
Hatékony | 230 |
Egyetemes | 230 |
A bűnök bevallása: a gyónás | 231 |
A trentói zsinat rendelkezései | 231 |
Teljes | 233 |
Őszinte | 233 |
Titkos | 233 |
A gyónásteljességét elősegítő eszköz | 234 |
A lelkiismeretvizsgálat | 234 |
Az egyetemes gyónás | 235 |
Az elégtétel | 238 |
A gyóntató kötelessége: feladni az elégtételt | 238 |
A gyónó kötelessége: elfogadni és elvégezni | 238 |
A bűnök megbocsátása | 239 |
A gyóntató pap | 241 |
A föloldozás: bírói tevékenység | 242 |
A gyóntató kötelezettsége: a gyónási titok | 242 |
A bűnbocsánat szertartása | 243 |
A bűnbocsánat szentségének kegyelmi hatása | 244 |
A bűnbocsánat szentsége visszaadja a kegyelmi életet | 245 |
A bűnbocsánat szentsége úgy eltörli bűneinket, hogy azok többé nincsenek és sohasem élednek vissza | 247 |
A bűnbocsánat szentsége jócselekedeteinket, érdemeink értékét visszaállítja | 247 |
A bűnbocsánat szentsége szentségi kegyelmet, erőt segítséget ad | 248 |
A bűnbocsánat szentsége hatása az a boldogító tudat, hogy az Isten megbocsátott | 248 |
A bűnbocsánat szentségével való kapcsolatunk | 250 |
Mire figyelmeztet minket a bűnbocsánat szentsége | 250 |
Mit kíván tőlünk a bűnbocsánat szentsége? | 251 |
Mikor kell gyónni? | 251 |
Hogyan gyónunk? | 253 |
A bűnbánati liturgia | 255 |
A búcsúkról | 256 |
Fogalomtisztázás | 256 |
Mi a búcsú? | 257 |
Ki adhatja meg a búcsút? | 257 |
Kik részesülhetnek a búcsúban? | 260 |
A Szentkenet szentsége | 263 |
A szentkenet szentsége Krisztus Urunk által rendelt szentség a betegek számára, testi-lelki javunkra | 266 |
A szentkenet tagadói | 268 |
Egyházi megnyilatkozások a szentkenet szentségével kapcsolatban | 269 |
I. Ince pápa (401-417) levele | 269 |
A skolasztika által kidolgozott szentségtan a firenzei zsinatban | 271 |
A hitújítókkal szemben a trentói zsinat (1545-1563) | 272 |
A II. vatikáni zsinat | 276 |
A betegek kenete a szentírásban | 276 |
A betegek kenetének szentségi jelei | 278 |
A betegek szentségének kegyelmi hatásai | 280 |
Növeli a megszentelő kegyelmet | 281 |
Szentségi kegyelem gyógyít | 281 |
Eltörli a bűn maradványait | 281 |
Eltörli az ideigtartó büntetéseket | 282 |
Részesít Jézus halálában | 282 |
Ki adhatja fel és ki veheti fel a betegek kenetét? | 285 |
A betegek kenetének kiszolgáltatója | 285 |
Ki eheti föl a betegek kenetét? | |
A szentkenet szükségessége | 285 |
A betegek kenetének kiszolgáltatása | 286 |
A betegellátás | 287 |
A szentkenet egyéni kiszolgáltatása | 287 |
A betegek kenetének közösségi kiszolgáltatása | 288 |
A pápai áldás teljes búcsúval | 289 |
A szent Útravaló | 289 |
A papszentelés szentsége | 290 |
Bevezetés | 296 |
A papszentelés szentsége Jézus Krisztus által alapított szentség, amely papi hatalmat és kegyelmet ad azoknak, akiket Krisztus saját küldetésének folytatására kiválasztott | 297 |
Történeti áttekintés | 299 |
Trentói zsinat (1545-1563) | 299 |
A II. vatikáni zsinat (1962-65) | 300 |
Papszentelés a szentírásban | 303 |
Hogyan alapította Jézus? | 304 |
A Krisztustól kapott lelki hatalom kézrátétellel történő átadása | 306 |
A papszentelés kegyelmi hatásai | 310 |
Eltörölhetetlen szentségi jegy (Papi karakter) | 311 |
A papszentelésben kapott kegyelem | 312 |
Az egyházi rend fokozatai | 313 |
A római pápa | 313 |
A püspökök az apostolok utódai | 313 |
A papok | 314 |
A diakónusok | 315 |
Az egyházi rend kiszolgáltatása | 315 |
Ki szentelhet? | 315 |
Hogyan történik a papszentelés? | 316 |
Kit tehet felszentelni? | 317 |
Csak férfit, a római egyház nőket nem szentelhet | 317 |
Akinek van hivatása | 318 |
Aki megfelel a kánoni előírásoknak | 319 |
Különleges követelmények a papi életben | 320 |
Életszentségre való elkötelezettség | 320 |
A papi élethez szükséges erények | 320 |
A papi engedelmesség | 321 |
A papi celibátus | 321 |
Az anyagi javakkal szembeni papi magatartás | 322 |
A keresztény hívő magatartása a papsággal szemben | 323 |
Ima a papi hivatásokért | 324 |
A házasság szentsége | 325 |
Bevezetés | 326 |
A házasság szentsége a szentírásban | 327 |
Az egyház tanítása a házasság szentségéről | 329 |
II. lateráni zsinat 1139 | 329 |
II. Lyoni zsinat 1274 | 330 |
Exultate Deo 1439 (Örmények) | 330 |
III. Ince pápa IV. Lateráni zsinat: hirdetések | 331 |
Trentói zsinat (1545-1563) | 331 |
X. Piusz pápa (1903-1914) Netemere dekrétum | 334 |
A katolikus házasság fogalma | 335 |
A házasság lényegi tulajdonságai | 336 |
A házasság egysége | 336 |
A házasság felbonthatatlansága | 337 |
Mit mond a szentírás a felbonthatatlanságról, ill. a válásról | 339 |
Lehetséges-es a válás? | 341 |
A házasság szentségének kegyelmi hatása | 342 |
A felbonthatatlan kötelék | 342 |
A kegyelmi élet | 343 |
A házasságkötés célja és feladata | 344 |
A házastársak boldogsága | 344 |
A gyermek | 345 |
A házasságkötés szertartása | 347 |
Az egyház joghatósága a házasság szentsége felett | 347 |
A polgári házasság | 349 |
Hogyan alakult ki a házasságkötés szertartása | 350 |
A jeleleg érvényes házasságkötés szertartása | 351 |
A házasságkötés templomban történjék | 352 |
A házasság szentségének kiszolgáltatói maguk a házasulandók | 352 |
A lelki élet tökéletessége | 355 |
Bevezetés | 357 |
Minden ember meghívást kap az életszentségre | 358 |
Minden ember | 358 |
Miért kell szenteknek lennünk? | 358 |
Mi az életszentség? | 358 |
Hogyna valósítjuk meg és hogyan törekszünk az életszentségre? | 359 |
Az életszentség feltétele: a tökéletesség utáni vágy | 361 |
A tökéletesség különböző fokozoatai | 362 |
Az első út | 363 |
A Kezdők, a küzdők, a tisztulás útja | 363 |
Kik tartoznak a tökéletesség első fokozatába? | 363 |
A tökéletesség utáni vágy | 363 |
Milyennek kell lennie? | 364 |
Mik a teendők a lelki élet első szakaszán? | 367 |
A szükséges ismeretek megszerzése | 367 |
Ismerni a lelki élet alaptörvényét | 367 |
Ismerjük meg saját magunkat | 367 |
A jellem kialakítása | 369 |
A hit | 370 |
A hit az értelem hódolata | 370 |
Az akarat engedelmessége | 370 |
Erős és állhatatos | 371 |
Általános | 371 |
Élő, eleven hit | 372 |
Kötelességeink a hittel szemben | 372 |
Saját hitünkkel szemben | 372 |
Mások hitével szemben | 373 |
Hitünk válasza a mai kor problémáival | 373 |
A remény | 375 |
Vágyakozás az Isten után | 375 |
A remény bizalom | 375 |
Szerepe a kötelesség útján | 376 |
Megóv az üdvösség veszélyeitől | 376 |
Hathatóssá tenni imánkat | 376 |
Erőforrás | 376 |
A szeretet | 377 |
Az akarat magatartása | 377 |
A szeretet Istennel egyesít | 378 |
Teljes azonosulás Isten akaratával | 378 |
Isten jelenlétében való élet | 378 |
Öröm és békesség | 379 |
Buzgóság Isten ügyéért | 379 |
Áldozatvállalás | 379 |
Az istenszeretet mindenekfelettisgée | 379 |
Az istenszeretet tevékeny | 380 |
A többi erényeket értékessé tevő hatása | 380 |
A szeretet nem szűnik meg sohasem | 380 |
A felebaráti szeretet | 380 |
Önzetlen | 381 |
Ellenségszeretet | 381 |
A szerethimnusz | 381 |
Az emberszeretet gyakorlása | 383 |
A szeretet jelentősége a lelki életben | 384 |
Az okosság | 385 |
Az igazságosság | 385 |
Az alázatosság | 385 |
A lelki erősség | 386 |
A mértéktartás | 386 |
A szív megtisztítása | 387 |
Az engesztelés | 387 |
A jövőt biztosító önmegtagadás | 387 |
Küzdelem a kísértések ellen | 389 |
Küzdleem a szenvedélyek ellen | 390 |
Harc a hét főbűn ellen | 391 |
Hogyan viselkedjünk? | 394 |
A lelki szárazság idején | 394 |
Az aggyálok esetén | 394 |
A második út | 395 |
A haladás vagy a megvilágosodás útja | 395 |
Kik tartoznak a második szakaszba? | 395 |
Mik a teendők? | 396 |
Megerősödjenek a kegyelemben | 396 |
Kövessék Jézust | 396 |
Az imaélet átalakulása | 396 |
A harmadik út | 397 |
A tökéletesség vagy az egyesülés útja | 397 |
Kik vannak ebben a szakaszban? | 397 |
Itt már nem beszélünk tennivalókról | 397 |
A legjellemzőbb a szemlélődés | 397 |
A nyugvó ima | 398 |
A teljes egyesülés Istennel | 398 |
Az önkívületi egyesülés | 398 |
Az átalakító egyesülés | 398 |
Rendkívüli misztikusjelenség | 399 |
Irodalomjegyzék | 400 |
Tartalomjegyzék | 407 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.