Ipargazdaságtan I.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Szabados Anna: Ipargazdaságtan I. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	401 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az ipargazdaság tárgya	5
Az ipar fogalma	7
A szocialista ipar	9
Az ipargazdaságtan tárgya és helye a gazdaságtudományok rendszerében	13
A gazdasági hatékonyság és gazdaságosság növelése	17
A gazdaságosság értelmezése	18
Gazdaságosság és arányosság	20
Az ipargazdaságtan kutatási módszere	21
A magyar ipar fejlődése és helye a népgazdaságban	23
A magyar ipar a felszabadulás előtt	25
A magyar ipar helyreállítása a felszabadulás után	32
A szocialista iparosítás. A magyar ipar fejlődése 1950-1960 között	35
A második ötéves terv iparfejlesztési előirányzatai	39
Az ipar szerkezete	41
Az ipar szerkezete tulajdonformák szerint	43
Az ipar szerkezete a központi irányítás szervezeti rendszere alapján	45
Az ipar területi szerkezete	46
Ipari szerkezet az A-B szektor szerint	47
Az ipar ágazati szerkezete	48
Az ipar ágazati szerkezetének kialakulása	49
A társadalmi munkamegosztás szerepe	49
Iparág, iparcsoport. Iparágak kialakulása	50
Az ipar ágazatainak rendszerezése	52
Az ágazati szerkezet mutatószámai	55
Az ipar ágazati szerkezete a teljes termelési érték alapján	56
Az ipar ágazati szerkezete a nettó (tiszta) termelési érték alapján	57
Az ipar ágazati szerkezete az extern termelési érték alapján	57
Az ipar ágazati szerkezete a foglalkoztatott munkások és összes dolgozók létszámarányai alapján	58
Az ipar ágazati szerkezete az állólapok nagysága alapján	59
Az ipar ágazati szerkezete az alkalmazott hajtóerő megoszlási viszonyszámai alapján	62
Az ipar gyártmányszerkezete	62
Az iparágak közöti termelési kapcsolatok	64
Az A és B szektor kapcsolatai	65
A kitermelő- és feldolgozóipar kapcsolatai	66
A gépipar kapcsolatai	68
A fogyasztási cikkeket termelő iparágak kapcsolatai	68
Az ipar és a termelés más ágai, valamint a külkereskedelem közötti kapcsolatok	70
Az ágazati kapcsolatok mérlege	71
Az ágazati szerkezet változására ható tényezők és a szerkezet fejlődésének törvényszerűségei	76
A termelési mód hatása az ipar ágazati szerkezetére	76
A természeti, földrajzi, adottságok hatása az ipar ágazati szerkezetére	79
A nemzetközi munkamegosztás hatása az ipar ágazati szerkezetére	81
A szerkezeti átalakulás általános törvényszerűségei	82
A munka társadalmasításának formái a szocialista iparban	85
Termelési koncentráció	88
A koncentráció mutatói	89
A vállalatok gazdasági jelentősége nagyságrendjük szerint	92
A nagyvállalatok gazdasági előnyeit előidéző tényezők	92
Műszaki-gazdasági tényezők	93
Politikai és kultúrális tényezők	93
Az optimális üzemnagyság	94
A termelés koncentrációja a magyar iparban	96
Kombináció	100
A kombináció formái és mutatói	102
Kombináció a magyar iparban	103
A termelés specializációja	105
A specializáció formái és mutatói	106
A specializáció formái	106
A specializáció mutatói	108
A specializáció gazdasági hatása	109
Szabványosítás	110
A szabványosítás hazai szervei	113
A szabványosítás nemzetközi szervei	113
A szabványosítás gazdasági hatása	113
Specializáció a magyar iparban	113
Termelési kooperáció	116
A termelési kooperáció formái és mutatói	117
A termelési kooperáció formái	118
A kooperáció mutatói	118
Kooperáció a magyar iparban	120
A szocialista ipar központi irányítása	123
Az ipar vezetése és szervezése	125
Az ipar vezetése és szervezése a tőkés gazdaságban	126
A szocialista ipar irányításának alapelvei	128
A gazdasági vezetés feladatai (funkciói)	132
A szocialista iparirányításának módszerei és eszközei	146
A szocialista ipar irányításának módszerei és eszközei	145
Az ipari terv, mint a központi irányítás módszere és eszköze	146
A gazdasági emelők, mint az irányítás eszközei	154
Az ellenőrzés, mint a központi irányítás eszköze	158
Az ipar irányításának szervezeti rendszere hazánkban	159
Az állami ipar irányításának szervezete	160
A szövetkezeti ipar irányítása	171
A magánkisipar jelentősége és szervezete	172
A helyi ipar irányításának szervezete	173
Az iparirányítás fejlődésének tendenciái	173
Az ipar irányításának fejlődése a szocialista tábor országaiban	173
Az iparirányítás fejlődésének tendenciái és a vezetés színvonalának emelése hazánkban	177
Műszaki fejlődés a szocialista iparban	181
A műszaki fejlődés jelentősége a társadalmi haladásban	183
Technika	184
Technológia	175
Műszaki és természettudományok	185
Műszaki fejlődés, műszaki színvonal, műszaki fejlesztés	186
Az új tehcnikai forradalom fő vonásai	188
A műszaki fejlődés fő útjai	197
Gépesítés és automatizálás	198
A népgazdaság villamosítása	202
Kemizálás	204
Az atomenergia békés célú felhasználása	206
A technikai haladás és a gyártási eljárások fejlődése	207
A technikai haladás és a tudományok fejlődése	209
Műszaki haladás és a termelési viszonyok	211
Műszaki fejlődés a magyar iparban	212
A műszaki fejlesztésben elért eredmények a magyar iparban	212
A műszaki fejlesztés tervezése a népgazdasági tervezés rendszerében	214
Az új technika bevezetése és alkalmazása a termelésben	219
A műszaki színvonal mutatói	224
A műszaki fejlesztés gazdasági emelői	230
A nemzetközi munkamegosztás szerepe hazánk iparának műszaki fejlesztésében	237
Az ipar termelési terve	239
Az ipar termelési tervének jelentősége, feladatai, összefüggései	241
A termelési terv kidolgozásának alapjai	242
A termelési terv részei és mutatói	242
A termelési terv kidolgozásának segédletei	251
A normák	252
A termelés tartalékai	258
Az ipari termelés távlati tervezése	260
Az ipari termelés ötéves terve	269
Az ötéves terv kidolgozásának módszerei	270
Az igények felmérése az ötéves tervben	271
A lehetőségek számbavétele az ötéves tervben	274
Szükségletek és lehetőségek egyeztetése	276
Az ötéves terv ütemezése	277
Az ipar éves termelési terve	278
Az ötéves tervek éves bontása és az éves terv	278
A várható teljesítés elemzése	279
Az éves terv megalapozása	283
Az éves terv kidolgozása	284
Az iparági tervek felbontása	285
A termelési kapacitás és kihasználása	289
A termelési kapacitás	291
A termelési kapacitás meghatározó tényezők	292
A termelési kapacitás meghatározása és a gyártmányválaszték	294
Termelési kapacitás meghatározása és a berendezéscsoportok	294
A termelési kapacitás dinamikus jellege	295
A termelési kapacitás meghatározásának sajátosságai egyes iparágakban	296
A termelési kapacitás kihasználása és az átbocsátóképesség	299
A kapacitás kihasználása	299
Az állóalapok újratermelése a szocialista iparban	311
Az állóalap fogalma, osztályozása és szerkezete	313
Az állóalap fogalmi meghatározása	313
Az állóalapok osztályozása	315
Az állóalapok szerkezete	316
A beruházások szerepe az állóalapok újratermelésében	319
A beruházások fogalma, jellege és osztályozásuk	319
A beruházási politika célja és megvalósításának alapelvei	321
Beruházási politikánk és eredményeinek áttekintése	323
A beruházások gazdasági hatékonysága	330
A beruházások gazdasági hatékonyságának fogalma	330
A hatékonyságvizsgálat elvi és módszertani alapjai	332
A beruházás-gazdaságossági számítások	337
Az idő szerepe a gazdasági hatékonysági vizsgálatoknál	345
A beruházások matematikai programozása	347
Az ipari beruházások tervezése és lebonyolítása	350
A beruházások tervezésének előkészítő szakasza	350
Az állóeszköz-fejlesztési terv tartalma	354
A beruházások műszaki tervezése	356
Tervezési feladat	356
A beruházások lebonyolítása	358
Gazdasági emelők szerepe a beruházások hatékonyságának fokozásában	361
A beruházások finanszírozása	361
A beruházások finanszírozásának elvi kérdései	361
Az anyagi érdekeltség szerepe a beruházásoknál	365
A tervező és a kivitelező szerepe a kivitelezés gazdaságosságának fokozásában	366
Az állóalapok fenntartása és felújítása	367
Az állóalapok elhasználódása	369
Az állóalapok értékelése	375
Az amortizáció	376
Az állóalapok javítása	386
A korszerűség és a gazdaságosság figyelembevétele az állóeszközök felújításánál	389
Melléklet	393