Előszó | 9 |
A kromoszómák felépítése és a sejtciklus | 11 |
Bevezetés | 11 |
A citogenetikai módszerek és a szövettenyésztési eljárások fejlődése | 13 |
Preparátum készítése kromoszóma-vizsgálatra | 13 |
A szövettenyésztés | 15 |
A kromoszómák sávozási módszere | 15 |
Az emberi kromoszómák azonosítása | 16 |
A szomatikus sejthibridizáció és a protoplaszt-fúzió | 19 |
A kromoszómák morfológiája és szerkezete | 22 |
Az eukromatin és a heterokromatin | 28 |
A sejtciklus és a kromoszóma megkettőződése | 31 |
A meiózis | 37 |
A meiózis fázisai | 37 |
A szinaptonémás komplex | 41 |
A mendeli szabályok citológiai értelmezése | 43 |
Kiazma, crossing-over és rekombináció | 45 |
Szomatikus crossing-over | 53 |
A kiazmaképződést és a crossing-overt befolyásoló tényezők | 56 |
A kromoszóma-párosodás genetikai kontrollja | 58 |
A meiotikus mutánsok kontrollja | 58 |
Szomatikus asszociáció | 59 |
Homeológ kromoszóma-párosodás | 60 |
Gametogenezis és megtermékenyítés az állatvilágban | 61 |
Sporogenezis és kettős megtermékenyítés a zárvatermő növényeknél | 64 |
Speciális kromoszómák | 67 |
Politén kromoszómák | 67 |
Lámpakefe kromoszómák | 68 |
Hím heterogamétás ivarmeghatározás | 70 |
Női heterogamétás ivarmeghatározás | 72 |
Az ivari kromoszómák és autoszómák aránya | 73 |
Ivari kromoszómák | 69 |
B-kromoszómák | 74 |
Jellemzők | 74 |
Előfordulás | 75 |
Öröklődés | 76 |
Struktúra és organizáció | 78 |
Fenotípusos hatás | 79 |
Kromoszómapárosodás és rekombináció | 81 |
Gyűrűkromoszómák | 83 |
Telocentrikus és izokromoszómák | 85 |
Di- és holocentrikus kromoszómák | 88 |
A kromoszómák szerkezeti megváltozásai | 89 |
Deléció | 89 |
Duplikáció | 92 |
Inverzió | 95 |
Paracentrikus inverzió | 96 |
Pericentrikus inverzió | 98 |
Transzlokáció | 98 |
Mutagének hatása a kromoszómákra | 106 |
A kromoszóma-aberrációk keletkezésének hipotézisei | 106 |
A mutagének csoportosítása | 109 |
Az élettani és a genetikai tényezők szerepe | 110 |
Környezetünk citogenetikai kockázata | 112 |
Környezeti mutagénforrások | 112 |
A környezeti mutagének kimutatásának módszerei | 118 |
A környezeti mutagének hatásának citogenetikai következményei az élővilágban | 122 |
A poliploidia | 124 |
Poliploid sorozatok | 125 |
A poliploidok keletkezése | 126 |
Az autopoliploidok | 127 |
Az autotriploidok | 129 |
Az autotetraploidok | 130 |
Az autopoliploidok genetikája | 132 |
Az allopoliploidok | 133 |
A genomelemzés | 136 |
A haploidia | 140 |
Az aneuploidia | 146 |
A triszómák | 147 |
Elsődleges triszómák | 148 |
Másodlagos triszómák | 153 |
Triszómák az embernél | 154 |
A monoszómák | 158 |
Monoszómás sorozat előállítása | 160 |
Monoszómás analízis | 163 |
Kromoszóma-térképezés | 166 |
A nulliszómák | 166 |
A tetraszómák | 168 |
Kromoszóma-szubsztitúció | 169 |
Fajta-szubsztitúciók | 169 |
Idegen fajú addíciók és szubsztitúciók | 172 |
Evolúciós citogenetika | 179 |
Kromoszóma-variációk a természetes populációkban | 179 |
Kromoszóma-szerkezeti változások | 179 |
Poliploidia | 182 |
B-kromoszómák | 184 |
Fúziós és disszociációs rendszerek | 185 |
A kromoszómák és a fajképződés | 188 |
Kromoszómák és nagyobb evolúciós irányok a növényvilágban | 195 |
Az ember és a főemlősök törzsfejlődéstani rokonsága | 197 |
A citogenetika és a növénynemesítés | 199 |
Poliploidok felhasználása a növénynemesítésben | 199 |
Autopoliploidok | 200 |
Allopoliploidok | 205 |
Haploid nemesítés | 210 |
Fajta-szubsztitúciók | 213 |
Kromoszóma-engineering | 215 |
Növényi protoplasztok és szomatikus hibridek | 224 |
Fontosabb irodalmi forrásmunkák | 227 |
Tárgymutató | 229 |