Bevezetés | 7 |
A vulkanizálás hatóanyagai | 9 |
A vulkanizálás fogalma | 9 |
A vulkanizálási folyamat lefutása | 10 |
A tulajdonságok változása a vulkanizálási folyamat során | 12 |
A vulkanizálási folyamat hőmérsékletfüggése | 13 |
A keverék hőtörténete | 15 |
A vulkanizálás szerkezeti kérdései, kötéstípusok | 16 |
A vulkanizálás típusai | 19 |
Kénes vulkanizálás | 19 |
Gyorsított kénes vulkanizálás | 22 |
Kénmentes vulkanizálás kéndonorok alkalmazásával | 25 |
Félhatásos és hatásos vulkanizáló rendszerek | 27 |
Gyantás vulkanizálás | 30 |
Fémoxidos vulkanizálás | 33 |
Térhálósítás bifunkciós vegyületekkel | 35 |
Peroxidos vulkanizálás | 38 |
Vulkanizálás nagyenergiájú sugárzással és termikus energiával | 38 |
Vulkanizálószerek | 40 |
Kén | 40 |
Gyorsítók | 42 |
Ditiokarbamátok | 44 |
Xantátok | 46 |
Tiurámok | 47 |
Tiazolok, szulfénamidok | 48 |
Quanidinek | 51 |
Aldehid-amin típusú gyorsítók | 52 |
Karbamidok, tiokarbamidok | 53 |
Keverékgyorsítók | 54 |
Aktivátorok | 54 |
Késleltetők | 56 |
Promotorok | 57 |
Öregedésgátlók | 59 |
A gumi öregedését befolyásoló tényezők | 59 |
A degradációs folyamatok iránya és mechanizmusa | 59 |
Az öregedési folyamatok csoportosítása | 61 |
Tisztán termikus öregedés | 61 |
Hővel aktivált oxidatív öregedés | 61 |
Kémiailag (gumimérgekkel) aktivált oxidatív öregedés | 66 |
Mechanikai feszültségekkel aktivált oxidatív öregedés | 66 |
Fotooxidatív öregedés | 68 |
Ózonöregedés | 70 |
Öregedésgátlókkal szemben támasztott követelmények | 71 |
Öregedésgátlók hatásának értékelési módjai | 71 |
Öregedésgátlók osztályozásának hatásmechanizmusuk szerint | 73 |
Preventív antioxidánsok | 74 |
Láncmegszakító antioxidánsok | 75 |
Ózonvédőszerek | 76 |
Fungicid hatású anyagok | 77 |
Öregedésgátlók osztályozása kémiai összetételük szerint | 77 |
Amin típusú öregedésgátlók | 78 |
Fenol típusú öregedésgátlók | 81 |
Egyéb öregedésgátlók | 82 |
Töltőanyagok | 85 |
Töltőanyagok definíciója és rendeltetése | 85 |
A töltőanyag-felhasználás történetének rövid áttekintése | 85 |
A töltőanyag-felhasználás mennyiségi alakulása | 87 |
A töltőanyag erősítő hatása | 88 |
A töltőanyag tulajdonságai | 89 |
Primer szerkezet | 89 |
Töltőanyagok másodlagos szerkezete | 98 |
A primer és szekunder szerkezet hatása a keverék tulajdonságaira | 101 |
A töltőanyag felületének kémiai jellege | 101 |
Töltőanyagok egyéb tulajdonságai | 104 |
Az elasztomer szerkezetének hatása az erősítésre | 105 |
A töltőanyag koncentrációjának hatása | 106 |
Az igénybevétel hatása | 108 |
Az erősítő hatás elmélete | 108 |
A modulusz elméletének összefoglalása | 108 |
A modulusz elmélettel kapcsolatos jelenségek | 111 |
Szilárdsági elméletek | 114 |
A töltőanyagok osztályozása | 115 |
Kormok | 116 |
Szervetlen (fehér) töltőanyagok | 129 |
Színezékek (pigmentek) | 140 |
Szerves töltőanyagok | 143 |
Lágyítók | 145 |
Polimer-lágyító rendszer összeférhetősége | 146 |
A lágyítók összetétele | 147 |
A lágyítók összetételének meghatározási módszerrel | 148 |
Lágyítók jellemző tulajdonságai | 153 |
Lágyítók hatása a technológiai és műszaki tulajdonságokra | 154 |
Technológiai tulajdonságok | 154 |
Műszaki tulajdonságok | 155 |
A lágyítók osztályozási lehetőségei | 157 |
Általános rendeltetésű lágyítók | 157 |
Hidegállóságot növelő lágyítók | 161 |
Egyéb különleges hatású lágyítók | 163 |
Kémiai lebontószerek | 166 |
Kaucsukból, töltőanyagból és lágyítóból álló hármas rendszerek | 169 |
A hármas rendszerek jellemzése | 169 |
A tulajdonságok változása az extendálás fokával | 172 |
Az extendálás néhány alapfeltétele | 174 |
Egyéb adalék- és segédanyagok | 175 |
Lángvédő (égésgátló) anyagok | 175 |
Illatosító-anyagok | 176 |
Hajtóanyagok | 176 |
Ragadásgátló anyagok | 178 |
Formakenő anyagok | 179 |
Oldószerek | 180 |
Felhasznált irodalom | 181 |