A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elméleti gazdaságtan I. - Mikroökonómia

Tankönyv a középiskolák 11. osztálya számára

Szerző
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Novoprint Öltevényi
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 232 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-86662-1-8
Megjegyzés: Negyedik kiadás. Néhány ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: NP-KGD-1204.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Miért tanulunk közgazdaságtant?
"Egy közgazdász olyan ember, aki nem tudja, miről beszél, de úgy tesz, mintha a Te hibád volna."
Biztosan sokan érezték már igaznak ezt a... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Miért tanulunk közgazdaságtant?
"Egy közgazdász olyan ember, aki nem tudja, miről beszél, de úgy tesz, mintha a Te hibád volna."
Biztosan sokan érezték már igaznak ezt a mondást, amikor okos szakemberek gazdasági elemzéseit hallgatták, vagy egyes pártok gazdaságpolitikai vitáit figyelték. Pedig a közgazdaságok többsége nem "okoskodik" vagy "ködösít", hanem csak használja a saját tudománya kifejezéseit, hivatkozik a közgazdaságtan által feltárt törvényszerűségekre. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy ezeket a "szövegeket" csak bizonyos ismeretek birtokában érthetjük meg. A ködös, első hallásra érthetetlen magyarázatok csak megfelelő képzettség birtokában válnak világos beszédé.
Kell-e nekünk, - Önöknek - értenünk ezeket a szövegeket? Jobb lesz-e az életünk attól, ha legalább a gazdaságpolitikusok érvelését nyomon tudjuk követni? Nyilván minden kedves olvasónk tudja, hogy igennel fogunk válaszolni erre a kérdésre, hiszen ha nem így gondolnánk, akkor nem fogtunk volna hozzá egy közgazdaságtan tankönyv megírásához. Szeretnénk azonban Önöket is meggyőzni igazunkról!
Egy demokratikus államban végső soron az állampolgárok döntenek szavazataikkal a gazdaságpolitikáról. Bár parlamenti választások csak négyévenként vannak, szavazatunkról nem abban a néhány percben döntünk, amikor a szavazófülkében tartózkodunk, hanem a két választás közötti események alapján. A megfontolt döntéshez szükségünk lehet arra, hogy követni tudjuk a gazdasági eseményeket, választani tudjuk a pártok által kínált gazdasági megoldások közül. Ehhez pedig fontosak a közgazdaságtani ismeretek is." Vissza

Tartalom

1. Alapkategóriák és összefüggések 7
1.1. A közgazdaságtan tárgya és feladata 7
1.2. A közgazdaságtan módszerei és eszközei 9
1.3. A gazdaság alapelemei 12
1.3.1. A gazdasági tevékenység 12
1.3.2. A termelési tényezők 14
1.3.3. A gazdasági körforgás 16
1.4. A termelési lehetőségek, a szűkösség és a választás 18
1.5. A munkamegosztás és a komparatív előnyök 23
1.6. Gazdasági rendszerek 24
1.6.1. A gazdasági szereplők 24
1.6.2. A termelés és a szükségletek összehangolása 25
1.6.3. A termelési eszközök tulajdona és a gazdálkodási döntések 25
1.6.4. A gazdasági rendszerek típusai 26
2. A piaci alapfogalmak 29
2.1. Piac, kereslet, kínálat, ár 30
2.2. A kereslet 31
2.3. A kínálat 35
2.4. A kereslet és a kínálat egyensúlya 37
2.5. A piaci egyensúly kialakulása - a piaci mechanizmus 38
3. A fogyasztói magatartás és a kereslet 41
3.1. A fogyasztói döntés tényezői 41
3.1.1. A belső igények 43
3.1.2. A külső feltételek 44
3.1.3. Fizetőképes szükséglet és a kereslet 45
3.2. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján 46
3.2.1. A hasznosság megítélése egy termék fogyasztása esetén 47
3.2.2. Haszonmaximalizálás a határhaszon és a külső korlátok alapján 50
3.3. A fogyasztó optimális választása és a kereslet 53
3.3.1. A közömbösségi görbék rendszere 53
3.3.2. A költségvetési egyenes 56
3.3.3. Haszonmaximalizálás, avagy az optimális választás 59
3.4. A piaci kereslet 61
3.4.1. A keresleti függvény 61
3.4.2. Az egyéni és a piaci kereslet 62
3.4.3. A fogyasztói többlet 63
3.5. A keresleti függvény jellemzői 64
3.5.1. A kereslet árrugalmassága 64
3.5.2. A kereslet jövedelemrugalmassága 69
3.5.3. A kereslet kereszt-árrugalmassága 70
4. A termelés és a költségek 73
4.1. A vállalat 73
4.1.1. A vállalat és piaci kapcsolatai 73
4.1.2. A vállalat célja 74
4.1.3. Vállalkozási mozzanatok 75
4.1.4. A vállalatok szervezeti formái 76
4.2. A termelés technikai-gazdasági összefüggései 77
4.2.1. Termelékenység-jövedelmezőség - gazdaságosság 78
4.2.2. A technológiai választás 80
4.2.3. A gazdasági időtávok 83
4.2.4. A termelési függvény 85
4.3. A termelés költségei 89
4.4. A döntési lehetőség és a költségek 90
4.5. A költségek változatlan termelési mennyiség mellett 91
4.5.1. Befektetés és költség 91
4.5.2. Pénzmozgás és elszámolhatóság 94
4.5.3. Költségek és profitok 97
4.6. A termelés és a költségek a költségfüggvények 98
4.6.1. A termelés összesített költségei 99
4.6.2. A termékegységre jutó költségek 103
4.6.3. A határköltség 105
4.6.4. A hosszú távú költségek 107
5. A piac formái és a kínálat 110
5.1. A versenyző vállalat piaci magatartása rövidtávon 111
5.1.1. A tökéletes verseny jellemzői 111
5.1.2. Profitmaximalizálás adott árak mellett 113
5.1.3. Profitmaximalizálás az egységköltségek alapján 115
5.1.4. A rövidtávú kínálati függvény US
5.1.5. A gazdasági profit és a veszteség nagysága 121
5.2. Az iparági és a vállalati kínálat tökéletes versenyben 124
5.3. A monopolisztikus verseny 128
5.4. A vállalati kínálat monopólium esetén 129
5.4.1. A monopólium profitmaximalizálása 130
5.4.2. A monopólium kínálata rövid és hosszú távon 133
5.4.3. A piacra való belépés korlátozása 136
5.5. A monopólium és a tökéletes verseny összehasonlítása 137
5.6. Az oligopólium 140
5.6.1. Az oligopóliumok általános jellemzése 140
5.6.2. A kartellek 141
5.6.3. A nagyvállalatok uralma napjainkban 142
5.7. A piaci szerkezetjellemzői és formái 143
5.8. A piac és a verseny szabályozása 145
5.8.1. A piaci verseny feltételeinek biztosítása - a piacépítés 146
5.8.2. A piac működésének szabályozása - a reguláció 148
5.8.3. A természetes monopóliumok és állami szabályozásuk 149
5.8.4. A verseny szabályozása Magyarországon 152
6. A termelési tényezők piaca 154
6.1. A tényezőpiac sajátosságai 154
6.2. A termelési tényezők kereslete 157
6.2.1. A származékos kereslet 157
6.2.2. A munkabér és a profitmaximum 159
6.2.3. A vállalat egyéni munkakeresleti függvénye 162
6.2.4. A termelési tényezők keresletének jellemzői 164
6.3. A munka kínálata 165
6.3.1. A munka-kínálat sajátosságai 165
6.3.2. Az egyéni munkakínálat 166
6.3.3. Piaci munkakínálat 170
6.3.4. A munkapiac egyensúlya 171
6.4. A tőkepiac 173
6.5. A tőkejavak piaca rövidtávon 174
6.5.1. A tőkejavak kereslete rövidtávon 174
6.5.2. A tőkejavak kínálata rövidtávon 177
6.5.3. A tőkepiac egyensúlya rövidtávon 177
6.6. A tőkejavak kereslete hosszú távon 178
6.6.1. A tőkejavak értékelése hosszú távon 178
6.6.2. Kamat, kamatláb 179
6.6.3. Jövőérték 181
6.6.4. Jelenérték és diszkontálás 182
6.6.5. Nettó jelenérték, tőkésített érték, belső kamatláb 183
6.6.6. A tőkejavak kereslete - összegzés 185
6.7. A pénztőke piaca 185
6.7.1. A pénztőke kínálata 187
6.7.2. Hitelkereslet, mint pénztőke-kereslet 189
6.7.3. Az értékpapírok 191
A kötvény 192
A részvény 194
6.8. A természeti tényezők piaca 196
6.8.1. A természeti tényezők sajátosságai 196
6.8.2. A föld bérleti díja 197
6.8.3. A földjáradék 199
6.8.4. A föld ára 200
6.9. A vállalkozás, a vállalkozó és jövedelme 201
6.10. Jövedelem-elosztás 204
7. A piac hatékonysága és a piaci elégtelenségek 207
7.1. A tökéletes verseny hatékonysága 207
12. Az externáliák 210
7.3. Az extern hatások szabályozási lehetőségei 215
7.4. A közjavak 219
7.5. Az állami beavatkozás eredményei 222
A tankönyvben használt rövidítések 224
Fogalomtár 225
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem