A belterjes mezőgazdaság területi kérdései Magyarországon

Előszó

Magyarország nemzeti jövedelmének termeléséből 1960-ban egy ipari keresőre nettó értékben kereken 50 200 Ft, egy mezőgazdasági keresőre pedig kereken 17 300 Ft jutott. Vagyis hazánkban egy mezőgazdasági munkavállaló ma még csupán egyharmadát termeli annak, amennyivel egy ipari dolgozó járul hozzá a nemzeti jövedelem gyarapításához. Mindaddig, amíg a mezőgazdasági munka termelékenysége is lényegesen nem emelkedik, egyrészt nem szűnhet meg az a folyamatos áldozathozatal, amit ipari munkásosztályunk és értelmiségünk hoz mezőgazdaságunk fejlesztéséért és parasztságunkért, másrészt nem beszélhetünk falu és város közti lényeges különbség felszámolásáról, ill. e téren csak munkásosztályunk újabb és újabb áldozatvállalásai árán érhetünk el eredményeket. Természetesen az iparéval azonos produktivitást általában nem, csak kivételes termelési ágakban érhet el a mezőgazdasági munka. De ma még egészen másról van szó, arról, hogy még napjainkban is az elmaradott nagybirtokos, majd kisárutermelő mezőgazdaság nehéz örökségét hordozzuk a mezőgazdasági termelés viszonylag igen alacsony színvonalában. A szocialista mezőgazdaság alapjainak lerakásával már megteremtettük a legfontosabb feltételét annak, hogy mezőgazdaságunk termelési színvonalában is végbemenjen a mélyreható fejlődés. A szükséges színvonal-emelkedés természetesen csak fokozatos lehet; nem egy, nem két ötéves terv, hanem a húszéves távlati terv perspektívájában képzelhető el reálisan. Az eredmény :azonban mindenképpen a mai termelési színvonal megtöbbszörözése kell legyen. Erre nemcsak a kommunizmus vonzó perspektívája ösztönöz, hanem szükségszerűen fel kell számolni azt az ellentmondást, amely a termelés két főága között fennáll. Amikor a színvonal mélyreható fejlődéséről beszélünk, természetesen nem egyszerű mennyiségi változásra kell gondolnunk. Mezőgazdaságunk egész mai szerkezetének, technikájának kell mélyrehatóan megváltoznia. Szakosodnia kell területileg és üzemileg. Ezért a mai példák annak bizonyítására, hogy lehetséges-e ilyen megtöbbszöröződés, fölötte korlátozott értékűek. A példákat is messze túl kell haladnunk. Mégis meg kell említenünk egy-két példát, nem is annyira a távlati szint elérhetőségének alátámasztására, hanem főleg azért, mert a példák csírájukban már magukban hordják az általánossá teendő gazdasági, szervezeti jellemvonásokat is. Sajátos módon - okaira még visszatérünk - a példákat éppenséggel nem az ország kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező tájairól vehetjük. Vissza