1.067.104

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A munkás és a munkatermelékenység az építőiparban

Tanulmányok az építőipari munkaszervezés köréből

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves terve nagy jelentőségű célkitűzéseket tartalmaz. Ipari termelésünket mintegy 50%- kal, mezőgazdasági termelésünket pedig (5 év átlagában) 23%-kal kell... Tovább

Előszó

Népgazdaságunk fejlesztésének második ötéves terve nagy jelentőségű célkitűzéseket tartalmaz. Ipari termelésünket mintegy 50%- kal, mezőgazdasági termelésünket pedig (5 év átlagában) 23%-kal kell növelni a tervidőszak folyamán. A terv célkitűzéseinek megvalósítása nagy lépéssel viszi előre hazánkat a szocialista fejlődés útján, megteremti a szocializmus teljes felépítésének anyagi-műszaki bázisát.
Különösen nagy feladatok hárulnak az építőiparra. Az építőipar jelentősége a népgazdaság fejlesztésében az eddiginél is nagyobbra növekszik. Mintegy 300 000 lakást, több fontos ipari üzemet, erőművet, mezőgazdasági létesítményt, népünk életkörülményeinek állandó javítását célzó kommunális létesítményt, iskolákat, kórházakat stb. kell felépíteni.
Az építőipar ezeket a feladatokat csak a munkatermelékenység jelentős növelésével képes végrehajtani. A tervtörvény a munka termelékenységének mintegy 40%-os növekedését írja elő a tervidőszak végéig.
A munkatermelékenység általános elvi kérdéseivel és ipari gyakorlati problémáival kapcsolatban bőséges irodalom áll rendelkezésre. A megjelent könyvek, tanulmányok részletesen foglalkoznak a munkatermelékenység fogalmának értelmezésével, mutatóival, mérésével és alakulásának vizsgálatával. Korlátozottabb mértékben, de találhatók a munkatermelékenység növelésének módszereivel foglalkozó munkák is. Ezekben vagy egész általánosan, vagy egy-egy iparág tekintetében vizsgálják, milyen módszerekkel lehet a munka termelékenységét növelni.
A munkatermelékenység építőipari problémáinak feldolgozása még hiányzik.
Nem áll a dolgozók rendelkezésére olyan ismeretterjesztő anyag, amely az építőipari sajátosságoknak megfelelően foglalná össze a munkatermelékenység elvi és gyakorlati kérdéseit, valamint a növelésének módszereire vonatkozó legfontosabb ismereteket. Vissza

Tartalom

Bevezető 3
I. A MUNKATERMELÉKENYSÉG AZ ÉPÍTŐIPARBAN (DR. NÉMETH LORÁND ÉS DR. SZABADOS PÁL)
1. A munkatermelékenység fogalma 11
Mi a termelékenység? 11
A termelékenység emelkedésének elemzése 12
A termelékenység méréséhez használt mutatószámok 16
2. A munkatermelékenységre ható tényezők 21
Szervezési tényezők 22
A termelőfolyamatban részt vevő munkások 25
Anyagi, technikai tényezők 28
Természeti viszonyok 31
II. A TERMELÉKENYSÉG TARTALÉKAINAK FELTÁRÁSA AZ ÉPÍTŐIPARBAN (KOCSIS FERENC)
1. A termelékenység tartalékai 35
2. Az irányító és együttműködő szervek szerepe az építőipari termelékenység növelésében 38
Az irányító szervek feladatai 38
A kivitelező szervezetek kooperációs kapcsolatai 41
A termelésszervezés szerepe a munkatermelékenység növelésében 44
3. Az építőipari vállalatok termelést vezető dolgozóinak feladatai a termelékenység emelésében 46
A vállalatvezetés feladatai 46
A vállalati tervezés és programozás feladatai 47
A termeléselőkészítés és az anyagellátás szerepe a tartalékok feltárásában 51
A munkásokkal való foglalkozás jelentősége 53
A munkatermelékenység növelésének fontos eszköze a korszerű munkahelyi termelésszervezés 55
A brigádszervezés szerepe a termelékenység növelésében 57
4. A munkások szerepe a tartalékok feltárásában 60
A munkások és a műszaki fejlesztés kapcsolata 60
A gépesítés előnyeinek érvényre juttatása 62
A technológiai és munkafegyelem 65
III. AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS FOLYAMATOS SZERVEZÉSE (DR. DUKÁSZ GYÖRGY)
1. Az építőipar iparosítása 73
2. A termelési folyamat szervezése az építőiparban 76
3. A folyamatos termelésszervezés alapelvei 78
A szalagszerű építési mód 78
4. A folyamatos termelésszervezés előkészítése és szervezése 82
Az ütem száma és méretei 82
A brigádok létszámának megállapítása, a vezérütem 83
Az üzemszervezési dokumentáció kidolgozása 85
A munka megszervezése az építési üzemben 87
Az építési üzem munkaidő-mérlege 90
Gazdasági ösztönzés 94
5. A folyamatos termelésszervezés néhány vállalati problémája és eddigi tapasztalatai 96
A.folyamatos termelésszervezés előnyei 96
A folyamatos termelésszervezés néhány vállalati és munkahelyi problémája 97
A vállalati programozás és a folyamatos építésszervezés kapcsolata 98
A folyamatos termelésszervezés vállalaton kívüli feltételei 99
Külföldi tapasztalatok 100
IV. ÚJ ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN (DR. SEBESTYÉN GYULA)
Az új technika az építőiparban 111
Az épületek súlyának csökkentése 113
A tudományos kutatás szerepe 113
Az elemek méretének a megnövelése 114
Műanyagok az építőiparban 117
Kazánsalak és porszénhamu 118
Könnyűbetonok 119
Öntött falak 121
Nagyelemes lakóházak 121
Áttérés a nagypaneles lakóházépítésre 123
A szakipari munkák korszerűsítése 124
Az épületgépészeti munkák 125
Mezőgazdasági építkezések 127
Az ipari építészet 128
Az előregyártás 130
V. AZ ÉPÍTŐIPAR FEJLESZTÉSE ÉS A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS (DÉVÉNYI SÁNDOR ÉS KERESZTESI FERENC)
1. A munkásállomány minőségi összetétele 136
2. Az új anyagok és szerkezetek alkalmazásának, továbbá a gépesítés növelésének hatása a munkásállomány minőségi összetételére 140
Új anyagok és szerkezetek alkalmazása 140
A gépesítés színvonalának növelése 146
3. Az új építési módok, anyagok és szerkezetek alkalmazásának hatása a dolgozók szakképzettségére 148
4. A munkaerő-gazdálkodás jelenlegi gyakorlatának hiányosságai 151
5. A munkaerő-szükséglet megállapítása 154
A munkaerőszükségleti és fedezeti mérleg 154
A munkaerőszükséglet programozása és a lekötött munkaerőkapacitás nyilvántartása 156
Szakmunkás-képzés, szakmai továbbképzés 157
6. A munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének növelése 163
VI. AZ ÉPÍTŐIPARI MUNKANORMÁK FEJLESZTÉSÉNEK KÉRDÉSEI (KARSAY SÁNDOR)
1. A munkanormák fejlődése, célja és feladata 169
Az építőipari munkanormák fejlődése 169
A munka termelékenységének emelése a korszerű munkanormák alkalmazásával 170
A műszakilag megalapozott munkanorma-készítés célja és feladata 172
2. A műszakilag megalapozott munkanormák készítése 176
A műszakilag megalapozott munkanormák felépítése 176
Normaalapok 179
3. A munkanormák fejlesztésének iránya 182
Az építőiparban jelenleg alkalmazott munkanormák és alkalmazási területük 182
Az építőipari munkanormák fejlesztésének iránya 185
Az építőipari munkanorma-készítés sajátos megoldásai 186
Országos érvényű műszakilag megalapozott alapnormák 188
Alapakkordok 190
Normaalapok 191
Vállalati (helyi) munkanormák 192
A munkanormák állandó ellenőrzése és megváltoztatása 192
VII. BÉREZÉSI FORMÁK ÉPÍTŐIPARI ALKALMAZÁSA (DR. PATAKI LAJOS)
1. Bérezési formák építőipari alkalmazása 197
2. Bérrendszerek 200
3. Az építőiparban alkalmazott bérformák 202
Az időbér 202
A teljesítménybér 204
A darabbér 204
4. Szempontok a bérforma kiválasztásához 220
5. Feladatközlés és munkaátvétel 223
A feladatközlés 223
Munkautalványozás 224
Prémiumfeladatok közlése 228
Mennyiségi követelmény (szint) kiadása 229
A munkaátvétel 230
6. A bérezés néhány megoldatlan kérdése az építőiparban 231
VIII. MUNKAVÉDELMI FELADATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN (GASZNER JÓZSEF)
1. A munkavédelem jelentősége, hatása a termelésre 235
A munkavédelem fogalma és területei 236
Az építőipari termelés és a munkavédelem kapcsolata 237
2. A munkavédelem feladatai 241
A munkavédelem biztonságtechnikai feladatai 241
Üzemegészségügyi és munkahigiéniai feladatok 249
Munkavédelmi szolgáltatások balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén 252
IX. AZ ÉPÍTŐIPARI MUNKÁSOK JOGAINAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEINEK SZABÁLYOZÁSA
(DR. MÓRY LÁSZLÓ ÉS DÉVÉNYI SÁNDOR) 255
1. A vállalati ügyrend és munkarend 258
2. A munkafegyelem, a dolgozók fegyelmi és anyagi felelőssége 261
A munkafegyelem 261
A társadalmi bíróságok 262
A munkafegyelmet és tervfegyelmet sértő cselekmények 263
A munkafegyelem és tervfegyelem megsértésének leggyakoribb esetei 265
A munkafegyelmet és tervfegyelmet sértő cselekmények munkajogi következményei 268
A fegyelmi és a kártérítési eljárások főbb szabályai 271
3. A munkaügyi viták keletkezése és elintézése 275
A munkaügyi viták keletkezésének és elintézésének módja 275
Az egyeztető bizottságok megalakítása és szervezete 276
Munkaügyi viták elintézése bírói úton 280
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem