A regösök

Tartalom

A nép regösei
Tájékoztatás 5
I. A dunántúli és erdélyi regös-területek földrajzi meghatározása 6 A regölés ideje ma karácsonyra esik 7 A középkori újévi regölés nyoma 8 A regösök este jelennek meg; régebben reggel, eredetileg pedig éjfélkor jelentek meg 9. A regösök neme, életkora és csoportosulása 10. A regös-készség 11. A lánczos bot szerepe 12. A regös-dob emléke 13. A regösök jelmezei 14. Különféle szerepeik 14. Az állat-szerepek 15. A rétt ökör és csodafiúszarvas 16. A regölés és betlehemezés kölcsönhatása 19. A regösök előkészülete és jelentkezése 21. Szent István király ördögöknek tartott, üldözés elől bujdosó szolgáinak vallják magukat 22. A beköszöntő szövegének feleződése és elkallódása 25. A karácsonyi Szent István-nap zavaró hatása 27. Az ének ajánlása 28.
II. A regös-énekek csoportosulása tartalmuk szerint 31. A bucsúi regös-mysterium és dozmati regös-ének felsődunántúli typusa 32. Az erdélyi székely ének 35. A két typus rokoni kapcsolata 36. A székely regös-ének hiányzó részei egy székely balladában és a székely didergő népszokásban találhatók meg 38. A göcseji regös-énekek alsó-dunántúli typusa 39. A három typus rokoni kapcsolata 40. Eredetük egy ős-szövegre vezethető vissza 41. Mi volt e szöveg tartalma? 42. A keresztyén jellegű járulékok különfélesége és keletkezésük sorrendje 44. Az ördögök emlegetése 48. István- és János-köszöntő rigmusok 50. Korbácsolás és nyárshordozás 51. Bucsúzó mondókák 52. Áldomás és legénykeresztelés 54.
III. A refrainek alkalmazása 58. Typusaik az ének-szöveg typusaival együtt alakultak ki 60. A kialakulás sejthető sorrendje 66. A refrainek alapszövegének értelme 69. A legrégibb szöveg varázsige volt 73. A dallam szláv elemei 74. Kuhac véleménye 75. A régi keresztyén rituális zene befolyása 76. A szöveg recitáló jellege 77. Állandó versforma csak a refrainekben található 79.
Második könyv.
A regösök történeti emlékei
I. Tájékoztatás követendő módszerünkről 83. A XVII. századi kalendáriumok regelő hétfője 85. A Gergely-féle új-naptár behozatalával járó zavarok 87. Heltai Gáspár 1552-iki följegyzése az erdélyi regelő hétről 88. Az ó- és új-naptár regelő hétfőjének időpontja 90. Üldözés nyoma a reformáczió korában 91. A középkori újév megváltoztatása 93. A dunántúli karácsonyi regölés naptári elhelyezkedése középkori eredetű 99. Nagy Lajos király 1347-iki itéletlevele a Pest melleti királyi regösök földbirtokáról 103. Szabó Károly magyarázata 105. Az oklevéltári adatok hiányának oka 108. Egy 1219-ki Regös nevű erdélyi udvarnok emléke 112.
II. Hol keressük a királyi és népi regösök történetének érintkezési pontjait? 116. A néphagyomány megtartó ereje 119. Mik a pogánykorig visszanyuló nyomok és a bizonyítékul szolgáló krónikás adatok? 121. A Nemzeti Krónika keletkezése és a hét magyar vitás szerepe 122. Az 1221-ki Hunkrónika névtelen szerzőjének betoldása a 955-ki hét augsburgi menekültről 124. Helyreigazítható földrajzi és időszámítási tévedések 127. Az énekszerzőkre vonatkozó szöveg kétértelműsége 130. Mügeln Henrik a hét honfoglaló magyart tartja énekszerzőnek 131. Az énekesek Lázár, hétmagyar és gyák (diák) neve 132. A Pozsonyi Krónika keletkezése 134. A hét énekszerző menekültről és a szent István-kori énekmondó utódok megrendszabályozásáról szóló XIV. századi betoldás és magyarázata 135. A Szent Lázárrendnek és Szent Lázár szegényeinek téves szerepe 141. Szent István király emlékének hitele 143. Az Árpádkori regösök és a mai népi regölés közös eredetének nyomai 148.
III. A népi regölés a XI. századi regösök pogány eredetű újévi köszöntőjének utánzása révén keletkezett 152.Az időpont igazolására a székelyek legrégibb története szolgáltat adatokat 156. A dnántúli és az erdélyi regös-énekek közös eredetében rejlő bizonyítékok 157. Az erdélyi székelyek magyarországi tartózkodásának nyelvi nyomai 158. Az erdélyi székelyek a keleten csatlakozó kozár-kabarokkal azonosak 15. III. Béla jegyzőjének Körös-melletti székelyei 160. A Nemzeti Krónikai erdélyi székelyei 161. A Csaba-monda törmelékei III. Béla jegyzőjénél 162. A keleti és nyugoti csatlakozók összezavarása 163. A határőrt jelentő székely név s a keleti és nyugati székelység határőrzési rendszere 164. A nyugoti székelység itt talált hun-avar néptöredékből keletkezett 167. A hun-magyar kapcsolat ötlete avar emlékek félreértésén alapúlt 170. A dunántúli regölés avar területen jött létre s avar-székely emlékeket őriz 172. A regölő kabar eredetű erdélyi székelység XI. századi áttelepülése a népi regösök területi megoszlásának korát jelöli 173.
Harmadik könyv.
A regölés összehasonlító és történeti néprajza.
I. A történeti és összehasonlító néprajzi emlékek szoros kapcsolata 181. Az összehasonlító művelet irányelvei 182. A regölés összehasonlításra alkalmas elemei. 184. A magyarok, hun-törökök és keleti ugorok csodaszarvasai a magyar, gót és byzanczi krónikásoknál 186. Aburját, vogul, lapp és osztják csillag-mondák szarvasa 190. A lapp szarvas-áldozat 191. Az indogermán mondák csodaszarvasai 193. Az oláh kolindák szarvasa s a kolindálók turca-, capra- és cerbutul-szerepe 200. A bulgár koleda és a magyarral rokon csodaszarvasa 208. Az aromun, szerb-horvát, új-görög és szlovén karácsonyi és újévi koledálás 211. A német, franczia, olasz Berchta és az ekevontatás 218. A cseh-morva kolda, a medve és a morana 222. A lengyel és ruthén kolendák bikái, kecskéi, medvéri és aggastyánai 224. az orosz koledálás 230. A germán és latin népek téli alakosodásaiban észlelhető szláv hatás 232. A téli napfordulati tüzrakás emlékei: a tuskó, szalmaköntös, szalmabáb 236. Az állatbőrbe bujtatott régi alakoskodók elkalandozása 243. A regölés szláv elemei nem közvetlen magyar kölcsönzések 246.
II. Az avar közvetítés bizonyítása 248. A regöléssel rokon szláv napfordulatai szokások közvetlenül átvett elemei a regöléstől eltérőleg általánosan elterjedtek 249. A nyári (szentivánnapi) és téli tűzrakó szokások 250. A Vasorrú Bába 253. A luczázás, kottyolás, vagy palázolás 254. A Gergelyi-napi alakoskodók 263. A virág-vasárnapi kisze-kihordás 266. A böjti boszorkány 271. Szlávoknak kölcsön adott magyar mythosi fogalmak és nevek 272. A magyar koledál és kolindál igék eredete 273. A honfoglalás utáni szláv eredetű általános kölcsönzések közt a koledálással rokon regölés nem hagyott nyomot 277. A regölés szláv elemeinek az avarok közt élő szlovének voltak közvetítői 282. A szláv népek kolendája Pannóniában a római jan. 1-i calendae-ből és dies strenarum-ból a VII-VIII. századi pogány szlovének révén keletkezett 285.
III. A IV-IX. századi poenitentiális könyvek a templomi szent beszédek már üldözik a januári calendák szarvasbőrbe és marhabőrbe öltözött alakosodóit 291. A VI-IX. századi zsinatok ugyanerre vonatkozó tilalmai 300. A népszokás fenmaradásának oka 302. Keleti eredetét az üldözők már nem ismerik 304.
IV. Róma a keresztyénség keletkezését megelőzőleg a hódoló keleti népek több istenét és vallásgyakorlatát elsajátítja 305. Az így fölelevenített régi napcultusban a bika-ölő Mithras foglal el legnagyobb teret 308. Az első keresztyének alkalmazkodása nyugoton az egyházi ünnepek naptári elhelyezésében jut kifejezésre 310. Julius Caesar naptára a napfordulók és napéjegyenlőségek helytelen jelzésénél keleti hagyományokhoz alkalmazkodott 311. Ezt megelőzőleg a rómaiak márcziusi évkezdését a januári váltotta fel 312. A téli napforduló viszonya Janushoz és a saturnaliákhoz 314. Az egyházi atyák Krisztus születését a juliáni naptár decz. 25-iki téli napfordulójára, Mithras születésnapjára teszik 317. A jan. 6-ki epiphania régi hiveinek zavaros tana mellőztetik 322. A januári calendák alakoskodóinak a classicus mythosi emlékekben nincs nyomuk 326. Létezésük a szarvasbőrös és marhabőrös alakoskodók szerepeinek összekeveredésével bizonyítható 328.
V. Az árja népek Mithras napistene 330. A keleti napistenek és a velük viszonyba hozott állatok 331. A zodiákus és praecessio 333. Jensen a zodiákust szumer eredetünek bizonyítja 334. Rhode tévedése 336. Az egyptomiak zavaros csillagászati symbolikája 337.
Az Apisbika cultusa 341. Sejthető viszonya az assyr-babyloniai bika-istenhez 343. A zodiákus bika-csillagképe már fejleménye az ősi napimádásnak és a világ-bika teremtésmondáinak 347. A Mithras-cultus bikájának kora és csillagászati symboluma 349. Miss Plunkett magyarázata 351. A médek symbolikus emlékeinek eredete 352. A szumer Izdubar (Nimrod) mondája 355. A Mithrascultus legrégibb ind és persa emlékei 357. A régi persa naptárban található nyomok 359. Herodot adata 361. A Mithras symbolizálásában támadt zavarok magyarázata 364. Az évkezdő januári calendák szarvasmarhái (vitulá-i) az évkezdő márcziusi napéjegyenlőség áthelyezett Mithras-bikáival azonosak 368. Az állatbőrös Mamurius Veturius eredetileg Mithras-bikát alakító alakoskodó volt 370. A téli és tavaszi évkezdő alakoskodások régi keveredése 372. A mongolok és tibetiek álarczos tánczainak szarvasai és bikái 374. Összegezés 375.
Negyedik könyv
A regölés keletkezése és kialakulása
I. A kutatás visszafelé forduló iránya 379. A szumer eredetű időszámítási ünnepek és rituális szokások sorsa 381. A zodiákus szétzüllő epikumának egy ízületét a Mithrascultus őrizte meg 383. A néphagyomány e mellé második ízül a szarvas-áldozat cultusát analogia utján hozta létre 384. A hagyományozás római és barbár kettős iránya 386. A hagyományozás római és barbár kettős iránya 386. Persa hatás nyoma a török-tatár és mongol népeknél 388. A szlávok bika-imádása 390. A hozzá fűződő naptárszámítási zavarok 394. Az évkezdő ünnep és pünkösdi ünnep bikája 396. A naptár-változásból folyózavarok fölismerése 397. A napot hordó csodaszarvas naptári elhelyezésének kora 398. A bika és csodaszarvas együttes szerepének későbbi sorsát a keresztyén naptár zűrzavaros számítása befolyásolja 403. A tavaszi évkezdés következményei 406. A szlávok Caesar előtti újesztendeje 409. Az eke-ünnep nehezen fölismerhető eredete és alakulásai 411. A Gergely-féle naptárjavítás következményei 413.
II. A magyar regölő népszokás elhelyezése az egyetemes néprajzban 419. A szlovén közvetítés a szláv népek, oláhok és a panónia avar végek hagyományát egyaránt érintette 421. Európában a regölés őrizte meg leghívebben a római januári calendák közvetített újévi szokásait 423. A regös-énekek csodafiúszarvasa a IV-IX. században üldözött fiatal cervulával azonos 427. Ép így azonos a rétt ökör is a cervula üldözött társával, a vitulával 433. A pogány ünnepi áldomás emlékei 439. Az ó-esztendőt symbolizáőló szalmás jelmez különféle elváltozásai 442. Az újévi kívánalmak és ajándékok a római dies strenarum maradványai 448.
III. A X-XI. századi regölés kialakulásának módozatai 452. A karácsonyi vonatkozások keletkezésének kora 454. A csodaszarvas újévi jellegét őseink már a zsidózó kozárok keleti szomszédságában ismerték 457. A nyugoton megismert népszokás átvételénél nyilvánuló eredeti felfogás 460. A regös név bűvölő énekest jelent 461. A magyarság pogány vallása felé vezető nyomok 464. Az ural-altáji népek samánkodása 468. A régi megfigyelések hiányos volta 472. A magyar samánkodás történeti és nyelvi emlékei 474. A samánkodásból kibontakozó magyar énekmondás 482. Az avar samánokkal való érintkezés nyoma 485. Az avar hagyományt ápoló királyi regösök énekmondása egy külön magyar hun-mondát teremt 488. A krónikások tévedéseinek magyarázata 497. a királyi és népi regösök hagyatékának nemzeti és egyetemes jelentősége 502.

Témakörök