A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XXXVIII. kötet

Előszó

Részlet a kötetből:

A Kárpátok és általában a lánchegységek szerkezetének geomechanikai szintézise

Már a merec rögök és táblák, az u. n. kratogének szerkezetének tanulmányozása során kimutathattam azt, hogy míg az orogénekre a csapásmenti, tehát a hegyképzőerőre merőleges tektonikai irányok a jellemzőek, addig a kratogénekben a hatóerőre átlós ú. n. főcsúsztató síkok, ill. az azok mentén kialakult törésvonalak az uralkodóak.
A kratogének esetében fenti mechanikai szabály általános érvényűségét, sőt törvényszerű voltát több tanulmányomban igazoltam. Ezek során kimutattam a merev testekre érvényes átlós töréses tektpnika szerepét számos geológiai jelenség létrejöttében. Így a kőzeteket átjáró diaklázisok s jellegzetes rácsszerkezetük, a vető- és hasadékrendszerek, valamint érckitöltéseik esetében, a széntelepek elválási lapjainak, a barlangjáratok, egyes vízhálózatok, továbbá sóbányáink pillér- és falrepedéseink keletkezésében. Láttuk e hegyszerkezet szerepét Magyarország bányászati súlyvonalának és energiatengelyének kialakulásában, a tiszántúli gázmezők elhatározásában, a gáz és víz földalatti vándorlásában, az Alföld geothermikus, grádiensének kialakulásában, Csonka-Magyarország egész morfológiájának létrejöttében, országot alakító voltát Itália esetében, kontinensformáló erejét földrészeink háromszög alakjában, sőt valószínű érvényesülését más bolygók felszínének kialakításában, mint pl. a Mars-csatornák esetében is. Vissza