Gyula város története I-II.

Előszó

Részlet a műből:
BEVEZETÉS.
Helyi történetírásunk. E munka keletkezésének
története.
A 129 éven át tartó török uralom, illetve a Gyula vára visszafoglalásáért vívott harcok tabula rasa-t teremtettek Békés vármegyében. Három évvel a vár visszafoglalása után az udvari kamara tiszttartója végigjárta a Körös mentén eső falvakat, de Gyulaváritól Szentandrásig egyedül Békésen talált tíz embert.1 A hosszú török uralom alatt megyék és városok holléte ment feledésbe. A XVIII. század elején a nagyszombati egyetemen azt tanították, hogy Torontál megye valamikor a Túr és a Sebes-Körös között terült el, tehát Békés megye északkeleti részével volt határos.2 Csáky Miklós váradi püspök földrajzi munkáját javított kiadásban szándékozott közrebocsátani s ezért 1747-ben Békés megye tisztikarához fordult felvilágosításokért. Felszólításából kitűnik, hogy Torontál megyét még mindig szomszédosnak tartotta Békéssel, pedig ekkor már közkézen forgott Timon Sámuel tudós jezsuita munkája, melyben Toron-tált a Tisza mellékére, Temes és Bács megyék közé helyezi.3 Hübner Staats-Lexikona 1722-ben úgy tudta, hogy Gyula város a felsőmagyarországi Bihar megyében fekszik.4 Bél Mátyás geográfiai kompendiumába is számos téves adat csúszott be. Szerinte közvetlenül a vár alatt Németgyula terül el, de az idetelepített németek nem bírták megszokni az éghajlatot s alig néhány él még közülük.5 Nem puszta véletlen, hogy ilyen körülmények között Petik Ambrus (f 1790) gyulai katolikus magyar kántor-tanító a geográfia művelésére vállalkozott. Gyula város rövid leírása, mellyel kiemelte lakóhelyét az ismeretlenség homályából, 1782-ben az Ungarisches Magazin második kötetében látott napvilágot. Ugyanebben az évben a Bél Mátyás-féle Compendium Geographicum kiadója arra kérte a megyei tisztikart, hogy helyesbítse a Békés megyére vonatkozó adatokat. A tisztikar nem vállalta a nagy utánjárást igénylő munkát s így történt, hogy a «versátus tudományú» Petiket kérték fel a téves tételek
1 U. T. l. 311. 1.
2 B. T. 1. 325. 1.
3 Századok. 1879. 617—619. 1.
4 Hübner Johann : Reales Staats-, Zeitungs-, und Conversations-Lexicon. (Leipzig, 1722.) 754—755. 1.
s Évk. XI. 146—147. 1. Vissza