1.062.833

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Navigációs berendezések

Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 251 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: 164 fekete-fehér ábrával. Megjelent 432 példányban. Tankönyvi szám: J7-1026
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A régi latin közmondás szerint (navigare necesse est) a hajózás szükséges dolog. Az antik világ hajósai számára a hajóvezetés és a tájékozódás még egyet jelentett. A mai hajózás bonyolult... Tovább

Előszó

A régi latin közmondás szerint (navigare necesse est) a hajózás szükséges dolog. Az antik világ hajósai számára a hajóvezetés és a tájékozódás még egyet jelentett. A mai hajózás bonyolult részfeladatai közül azonban a tájékozódás tudománya és gyakorlata egyre inkább önállóvá fejlődik.
A biztonságos és gazdaságos útvonalon való hajóvezetést egyre bonyolultabb műszerek - a navigációs berendezések - segítik. E berendezések, fejlődése ugrásszerű, az utolsó ötven évben születtek és az elektronika térhódításának sajátos termékei. Ezek általános ismerete a fedélzeti tiszt számára igen fontos. A műszerek használatához ismerni kell a rendszer alapvető működési elvét, mert enélkül a műszer alkalmazhatóságát, működési korlátalt, pontosságát, az általa szolgáltatott Információ megbízhatóságát nem lehet kellően megítélni. A felhasználónak bizonyos szintű áttekintéssel kell rendelkezni a műszerek rendszertechnikáját illetően. Ez a bizonyos szint természetesen messze van attól, amelyet a fejlesztő, gyártó vagy a karbantartó szakember ismer. Nem elég azonban a műszerek katalógus adatainak vagy csupán a kezelő szervek funkciójának ismerete. A hajóstiszt igen gyakran kerülhet olyan körülmények közé, amelyben a műszerek támogatása ellenére Is csak a megfelelő gyakorlata segíti át a nehézségeken. A megfelelő gyakorlat részben azt is jelenti, hogy jól ismeri a műszereket. Ismeri azok működését és tudja, mennyire támaszkodhat rájuk. Ez a bizonyosság a vezetés biztonságát, eredményességét szolgálja.
A mai műszerek természetesen egyre csökkentik a fedélzeti tisztre háruló kimerítő és figyelmet igénylő munkát. Bármennyire is fejlődnek azonban ezek a berendezések, az ember szerepe sohasem kerül háttérbe, sőt tudásának egyre gyarapodni kell az ezeken való eligazodáshoz.
Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. A vezeték nélküli hírközlés 5
1.1 Modulációs módszerek 5
1.1.1 Az amplitúdó moduláció 6
1.1.2 A frekvencia moduláció 8
1.2 A jelek kisugárzása 11
1.2.1 Az elektromágneses sugárzás 12
1.2.2 A dipól antenna 14
1.2.3 Az iránykarakterisztika 17
1.2.4 A sugárzási ellenállás 19
1.2.5 A földelt antennák 20
1. 3 A hullámterjedés 23
1.3.1 A Föld véges vezetőképességének hatása 26
1.3.2 Az Ionoszféra hatása 29
1.3.3 A szabadtéri terjedés 37
1.3.4 A Föld görbültségének hatása 40
1.3.5 Hullámterjedés frekvenciasávok szerint 43
1.4 Rádió adóberendezések 45
1.4.1 CW adók 47
1.4.2 AM adók 48
1.4.3 PPhM adók 48
1.5 Rádió vevőberendezések 49
1.5.1 A frekvenciaáttevő rendszer 53
1.5.2 A demodulátor 56
2. A rádió iránymérés 58
2.1 A rádióhullámok vétele 59
2.2 A keretantenna 61
2.2.1 Az oldalhelyzet meghatározása 64
2.2.2 A Bellini-Tossi Iránymérő rendszer 66
2.3 Automatikus iránymérés 67
2.4 A rádióhullámok terjedéséből származó mérési hibák 68
2.5 Mérési eljárások a polarizációs hibák elkerülésére 70
2.6 A rádió iránymérő elhelyezése a hajón 73
3. A mélységmérő berendezések
3.1 A működési elv 76
3.2 A kristályos vibrátor 79
3.3 A mágneses vibrátor 30
3.4 A NEL-5 mélységmérő készülék 83
4. Sebességmérő berendezések 86
4.1 A Doppler log 86
4.1.1 Állandó hullámú és impulzus rendszer 91
4.1.2 A terjedési sebesség változásának korrigálása 91
4.2 Az elektromágneses sebességmérő 93
4.2.1 Az elektromágneses sebesség érzékelő 94
5. A hiperbola navigáció 97
6. A DECCA navigációs rendszer 101
6.1 A működési elv 101
6.2 A finom helyzetmeghatározás 104
6.3 A durva helyzetmeghatározás 108
6.3.1 A Mark V. módszer 108
6.3.2 A Mark X. módszer 113
6.4 DECCA vevőkészülékek 115
6.4.1 Mark 12. tip. vevőkészülék 115
6.4.2 DECCA útvonal rajzoló 117
7. A LORAN navigációs rendszer 120
7.1 A LORAN A rendszer 120
7.1.1 A LORAN A rendszer csatornafrekvenciái 123
7.1.2 A LORAN A vevőberendezés 125
7.1.3 A LORAN A vevőkészülék 126
7.1.4 Hullámterjedés a LORAN A rendszerben 128
7.1.5 A felületi és a térhullámok vételének módszerei . 129
7.2 A LORAN C rendszer . 129
7.2.1 A LORAN C hiperbolák megjelölése 133
7.2.2 A terjedési időkülönbség mérése 134
7.2.3 LORAN C adóállomások 136
7.2.4 LORAN C vevőkészülékek 137
7.3 A LORAN rendszer pontossága és hatótávolsága 141
8. Az OMEGA navigációs rendszer 142
8.1 A működési elv 142
8.2 Az OMEGA adóállomások 146
8.2.1 Hullámterjedési viszonyok 147
8.2.2 Az adóberendezés felépítése 149
8.3 Az OMEGA rendszer frekvenciái és a sugárzási program 151
8.4 A hiperbola helyzetvonal megjelölése 154
8.5 Az OMEGA vevő felépítése és működése 157
8.6 Az OMEGA vevő kezelése 160
8.6.1 A vett jelek azonosítása 160
8.6.2 A vevő ütemadójának szinkronozása 161
8.6.3 Az adópárok kiválasztása 161
8.6.4 A hiperbolák meghatározása 162
8.7 Az ATLAS-OMEGA 9024 tip. vevőkészülék 165
8.7.1 A vevő műszaki adatai 166
9. A műholdas navigációs rendszer 167
9.1 A Doppler hatás 168
9.2 A rendszer működési elve 170
9.2.1 A navigációs műholdak 170
9.2.2 A földi ellátó berendezések 172
9. 2.3 A műhold adásrendszere 177
9. 3 A Doppler szám értelmezése 179
9.4 A hajó helyzetének számítógépes meghatározása 186
9.5 A mérés pontossága 189
9.5.1 A sebesség és az irány hatása 189
9.5.2 A rádióhullámok terjedési zavarai 191
9.5.3 Az antennamagasság befolyása 192
9.5.4 A vevő saját hibája 194
9.5.5 A műhold várható pályaadatainak hibái 194
9.6 A legelőnyösebb műholdak vétele 195
9.7 Automatikus helyzetbecslés és kijelzés 197
9.8 A vevőberendezés felépítése 198
9.8.1 A vevő működése 200
9. 8. 2 A vevő kezelése 206
9. 9 A műholdas navigáció fejlesztése 207
10. A radar 209
10.1 A működési elv 209
10.1.1 A magnetron 212
10.1.2 A csőtápvonal 213
10.1.3 Az adás-vétel kapcsoló 215
10.1.4 Az antenna 216
10.1.5 A kijelző 218
10.1.6 Az eltérítő generátor 219
10.1.7 Az eltérítő tekercs és az antenna együttfutása 220
10.2 A vétel és a kijelzés 221
10.2.1 A vevőkészülék 221
10.2.2 A radarkép előállítása 223
10.2.3 A képet zavaró hatások 225
10.2.4 A távolságmérés és jelzés 226
10.2.5 A kép optimális beállítása 228
10.2.6 A vevő beállítás a 22 8
10.2.7 A jelzővonalak 229
10.3 Relatív ábrázolási módok 230
10.4 A valósághű ábrázolás 232
10.5 Radar üzemi jellemzők 236
10.5.1 A vivő- és Impulzus-frekvencia 236
10.5.2 Az impulzus időtartam 237
10.5.3 A távolságmérés pontossága 238
10.5.4 A sugárnyaláb szélessége 239
10.5.5 Antenna fordulatszám 240
10.5.6 A legnagyobb hatótávolság 240
10.6 Összeütközés elleni berendezések 241
10.6.1 Az IBM AF rendszer 241
10.6.2 A SPERRY CAS rendszer 243
10.7 A radar üzembehelyezése 245
Irodalomjegyzék 247

Dr. Sárközy Sándor

Dr. Sárközy Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sárközy Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem