A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elektrotechnika I.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 414 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 300 példányban. 311 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: J 7-857/1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A villamos és mágneses jelenségek legegyszerűbb megnyilvánulási formáit az emberiség már a történelem előtti időkben ismerte, mert e jelenségek gyakran előfordulnak a természetben is. A jelenségek... Tovább

Előszó

A villamos és mágneses jelenségek legegyszerűbb megnyilvánulási formáit az emberiség már a történelem előtti időkben ismerte, mert e jelenségek gyakran előfordulnak a természetben is. A jelenségek törvényeinek felfedezése a természettudományok fejlődésével együtt folyamatosan történt és történik napjainkban is. Míg azonban a mechanika és a hőtan a múlt század elején már kiforrott tudomány volt, az elektrotechnika - annak, ellenére, hogy a tárgyalásához szükséges matematikai apparátus jóval korábban ismert volt - csak a múlt század második felében indult rohamos fejlődésnek, elsősorban Maxwell elméleti munkái alapján. A fejlődés elméleti területén számos olyan megállapításra is sor került, amelynek gyakorlati megvalósítása csak évtizedekkel később vált lehetővé.
Előfordult ugyanakkor ennek ellenkezője is. Több esetben találtak fel olyan eszközöket, amelyek a gyakorlatban hosszú időn keresztül beváltak anélkül, hogy elvi működésüket ismerték volna.
Az elektrotechnika ma az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazott tudomány. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a felfedezéseknek igen nagy gyakorlati haszna van, másrészt a jelenségek jól számíthatók és mérhetők. Az újabb eredmények minden tudományág számára nagy segítséget nyújtanak, ugyanakkor viszont a legújabb villamos és mágneses eszközöket csak a társtudományok megfelelő fejlettsége következtében lehetett létrehozni. Példa erre a félvezetők felhasználásával létrehozott elektronikus eszközök fejlődése, amely elméletileg a szilárd testek fizikájának, gyakorlatilag a korszerű anyagtechnológiának az együttes eredménye. Az anyag megismeréséhez szükséges részecskegyorsítók, elektronmikroszkópok vagy a technológiához szükséges kemencék és ötvöző berendezések viszont elsősorban ismét villamos jellegű berendezések. Az elektrotechnika és más tudományok szoros kapcsolatát azért említettük, hogy a tárgy fontosságát hangsúlyozzuk.
Az elektrotechnikai alapismeretekre a közlekedésmérnöki képzésben elsősorban az alkalmazások miatt van szükség. Az elektrotechnika a műszaki életben olyan megoldási lehetőségeket nyújt, amely igen gyakran egyedülálló előnyökkel (méretek, megbízhatóság, pontosság, gazdaságosság) jár és gyakran más módszerekkel egyáltalán nem is valósítható meg. Szükséges tehát, hogy a tárgyat - amely a legegyszerűbb alapjelenségeket, számítási és mérési módszereket és néhány illusztratív kapcsolási példát tárgyal - az alkalmazáshoz szükséges szinten ismerjük, hogy valamely adott műszaki feladat számára a megfelelő megoldást kiválaszthassunk, a lehetséges megoldások közt a lehetőségek és korlátaik ismeretében optimálisan dönthessünk. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Villamos alapjelenségek 5
1.1 A mértékrendszer 5
1.2 A villamos erőtér 11
1.3 A villamos potenciál 16
1.4 A villamos kapacitás 22
1.41 Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása 25
1.42 Kondenzátorok soros kapcsolása 25
1.43 A kondenzátor energiája 27
2. A villamos áramlás 28
2.1 Áramvezetés fémekben 29
2.2 Áramvezetés egyéb anyagokban 33
2.21 Áramvezetés félvezetőkben és szigetelőkben 33
2.22 Áramvezetés gázokban és folyadékokban 36
2.23 Áramvezetés vákuumban 38
3. A villamos hálózatok 42
3.1 Villamos energiaforrások 42
3.11 A feszültségforrás 42
3.12 Az áramforrás 45
3.2 Ellenállások kapcsolása 48
3.3 A Kirchhoff törvények 53
3.4 A szuperpozíció 55
4. Mágneses jelenségek 57
4.1 A mágneses erőtér 57
4.2 A mágneses ellenállás 64
4.3 A mágneses tér energiája 65
4.4 Az indukált feszültség 68
4.41 A nyugalmi indukció 70
4.42 A mozgási indukció 73
4.43 Az önindukció 76
4.44 A kölcsönös indukció 79
4.5 A ferromágneses jelenség 82
5. Időben változó villamos jelenségek 87
5.1 Tranziens jelenségek 87
5.2 Szinuszos lefolyású villamos jelenségek 93
5.21 Váltakozó jelek vektoros ábrázolása, a komplex írásmód 97
5.22 A váltakozó mennyiségek átlagértékei 101
5.3 A váltakozó áramú áramkörök 103
5.31 Ohmos ellenállás váltakozó áramú körben 103
5.32 Kondenzátor váltakozó áramú körben 105
5.33 Induktivitás váltakozóáramú körben 109
5.34 Impedancia a váltakozóáramú körben 113
5.35 A váltakozóáram teljesítménye 117
5.36 (A rezgőkörök 120
5.36.1 Az ideális soros rezgőkör 120
5.36.2 Az Ideális párhuzamos rezgőkör 122
5.36.3 A veszteséges soros rezgőkör 124
5.36.4 A veszteséges párhuzamos rezgőkör 125
5.36.5 A veszteséges rezgőkör szabad rezgése 128
5.37 A háromfázisú rendszer 133
5.37.1 A csillagkapcsolás 136
5.37.2 A háromszög kapcsolás 140
5.37.3 Az .aszimmetrikus terhelés 142
5.37.4 A háromfázisú teljesítmény 147
5.4 Négypólusok 150
5.41 A négypólus paraméterek 151
5.42 A kereszttag 160
5.43 Bartlett és Brune tétele 163
5.44 A terhelt négypólus 166
5.45 A hullámparaméterek 169
5.5 A szűrők 176
5.51 Az aluláteresztő szűrő 178
5.52 A felüláteresztő szűrő 183
5.53 A sávszűrő 186
5.6 Elosztott paraméterű négypólusok 190
5.61 Hosszú távvezeték 191
5.62 Az ideális távvezeték 195
5.63 A kis csillapítású vezeték 196
5.64 A torzítás nélküli vezeték 197
5.65 A kábel 197
5.66 A lezárt távvezeték 198
6. Elektronikus félvezető eszközök 204
6.1 Termisztorok 205
6.2 Fényellenállások 206
6.3 A Hall generátor 208
6.4 A félvezető dióda 209
6.41 A félvezető dióda jelleggörbéje 212
6.42 A dióda kapacitása 215
6.43 A Zener dióda 217
6.5 A tranzisztor 220
6.51 A tranzisztor áram viszonyai, a közös bázisú kapcsolás 222
6.52 A közös emitteres kapcsolás 225
6.53 A tranzisztor paraméterei és helyettesítő kapcsolása 228
6.54 A tranzisztor szerkezete r 234
6.55 A térvezérlésű tranzisztor 236
6.56 Az egyátmenetes tranzisztor 244
6.57 A fotódióda és a fototranzisztor 247
6.6 A tirisztor 248
7. Egyenirányítók 253
7.1 Vezéreletlen egyenirányítók 254
7.11 Egyfázisú egyutas együtemű egyenirányító 255
7.12 A kétfázisú egyutas együtemű egyenirányító 258
7.13 Az egyfázisú kétutas kétütemű egyenirányító 260
7.14 A háromfázisú egyutas háromütemű egyenirányító 261
7.15 A háromfázisú kétutas hatütemű egyenirányító 264
7.16 A hatfázisú egyutas hatütemű egyenirányító 268
7.17 A kommutáció és a fedés 271
7.18 A terhelő reaktancia hatása 273
7.2 Vezérelt egyenirányítók 275
7.3 Az egyenirányított feszültség simítása 288
7.31 A simító fojtótekercs 288
7.32 A töltőkondenzátor 290
7.33 Az egyenirányító szűrők 295
7.4 Feszültségstabilizátorok 297
8. Erősítők 303
8.1 Erősitők jellemzői 304
8.2 A visszacsatolás 307
8.21 A negatív visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire 307
8.3 A pozitív visszacsatolás 316
8.4 Tranzisztoros erősítők 317
8.41 A bipoláris tranzisztor munkapontjának beállítása 318
8.42 Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások 324
8.42.1 A közös emitteres erősítő 324
8.42.2 A közös kollektoros erősítő 330
8.43 Térvezérlésű tranzisztoros erősítő 333
8.5 Műveleti erősítők 337
8.51 Az egyenfeszültségű erősítő 337
8.52 Integrált áramkörök 343
8.53 Invertáló erősítő 346
8.54 Nem invertáló erősítő 347
8.55 Összegező erősítő 348
8.56 Differenciálás műveleti erősítővel 349
8.57 Integrálás műveleti erősítővel 349
8.58 Feszültségszint összehasonlító áramkör műveleti erősítővel 350
8.6 A tranzisztor kapcsolóüzeme 351
9. Elektronikus generátorok 355
9.1 Szinuszos jelet előállító oszcillátorok 355
9.11 RC oszcillátorok 355
9.12 LC oszcillátorok 358
9.2 Nem szinuszos jelet előállító oszcillátorok 361
9.21 Az astabil mu tivibrátor 362
9.22 Az önzáró (blocking) oszcillátor 366
9.23 Fürészjelet előállító oszcillátorkapcsolások 368
10. Stabil multivibrátorok 372
10.1 A monostabil multivibrátor 373
10.2 A bistabil multivibrátor 375
10.3 A Schmitt trigger 377
11. Elektronikus műszerek 380
11.1 Az elektronikus voltmérő 380
11.2 Az oszcilloszkóp 383
12. Vezeték nélküli híradástechnika 390
12.1 A hang és kép villamos átalakítása 390
12.2 A vezeték nélküli hírközlés 393
12.3 Modulációs eljárások 398
12.31 Az amplitúdó moduláció 399
12.32 A frekvencia moduláció 402
12.4 Rádióvevő készülékek 404
12.5 A televízió 407

Dr. Sárközy Sándor

Dr. Sárközy Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sárközy Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem