A beszéd

Tartalom

ELŐSZÓ XIII
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I. fejezet. A beszélő szerv bonctana és élettana.
A mellkas és tüdő bonctana.
A bordák. - Bordaközti izmok. - Mellüreg. - Rekeszizom. - A tüdő szerkezete 3-4
A mellkas és tüdő élettana.
Hasi, mellkasi lélegzés. - Belélegzés, kilélegzés. - A lélegzési mozgások a beszédnél. - A tüdő visszatartási képessége. - A vitalcapacitás ... 5-7
A lélegzőcső, gége bonctana és élettana.
A lélegzőcső és gége szerkezete. - Grégeporcok. - Külső és
belső gégeizmok. - A gégeizmok működése. - A hangrés. -
A zenei hang. - A zönge. - A registerek 8-15
A toldalékos cső bonctana és élettana.
A garat bonctana és szerepe a beszédnél. - A szájüreg bonctana. - A nyelv szerepe a beszédnél. - Az orrüreg bonctana és szerepe a beszédnél. - Az adenoid vegetatiók 15-19
Az arcizmok bonctana és élettana 19-20
Az idegrendszer bonctana és élettana.
A beszédszerv. - Központi, környi idegrendszer. - Környi
idegek. - A nagyagy felosztása 20-27
Összefoglalás. A beszéd létrejöttének bonctani feltételei 27-30
A beszéd létrejöttének magyarázata, az adott bonctani és élettani berendezés alapján.
A beszéd mint összrendezett mozgás. - A kifejlett beszéd
egyes jelenségeinek magyarázata a beszéd schemája alapján. - Az utánamondás. - Akaratlagos hangos beszéd. -
Beszédmegértés. - Hangos-néma olvasás, - Akaratlagos,
dictandó, másoló írás. - Irásmegértés 30-35
II. fejezet. A beszédhangok élettana. - Az összefüggő beszéd élettana.
A zönge. - Magánhangzó, mássalhangzó. - A magánhangzók
képzésének általános jellemzése. - Az egyes magánhangzók
képzése. - A mássalhangzók képzésének általános jellemzése. - A szótagolási helyek. - Az egyes mássalhangzók
képzési módja. - Mássalhangzók táblázata. - Kivételek. -
Hangkapcsok. - Kezdő kapcsok: erős, hehezetes, tiszta. -
Susogó hangkapocs. - Végző, átmenő kapocs. - A beszéd
tagoltsága. - A hangsúly 36-49
III. fejezet. A beszéd technikája. - A szónokolás
alapfeltételei. - A beszédhang hygienéje.
A hang teltsége. - Tiszta hangrezgések. - A lélegzés begyakorlása. - Kofler-féle tüdőgymnastika. - Az egyes hangok
tiszta képzése. - A beszéd folyékonyságának gyakorlása. -
A hang terjedelme, erőssége. - A szónokolás művészet. -
A mimika, pantomimika. - A beszédhang hygienéje. -
Túlerőltetés, poros levegő, alkohol, dohányzás káros hatásai. -
A gégehurut. - Megelőző intézkedések. - A test edzése... 50-57
IV. fejezet. Általános beszédfejlődéstan.
Meghatározás. - Csoda-theoria. - őshangok theoriája. -
Utánzási theoria. - Ezen theoriák megdöntése. - Feltalálási
theoria. - A fejlődési theoria. - A beszéd meghatározása
Broca szerint. - Mivart osztályozása. - Az állatok jelelése. - Állatok conventionális jelelésre megtaníthatok. -
Az állati és emberi beszéd közötti különbség. - A fogalomalkotás. - A psychogenesis. - Romanes. - A felismerések, fogalmak sorrendje. - A jelelő mozgások. - Mimika,
pantomimika. - A taglejtések fajai. - A taglejtés kifejezéses mozgás. - Vad népek beszéde. - A hangos beszéd
A taglejtéses beszédből fejlődött. - Beszéd és értelem
közötti párhuzam. - Bonctani bizonyíték a fokozatos fejlődés mellett. - Az anthropos alalus 58-68
V. Fejezet. Az egyéni beszédfejlődés.
A gyermek beszédfejlődése. - A gyermek őseitől örökli azt
a bonc-élettani berendezést, mely őt beszédre képessé teszi. -
A gyermek beszédfejlődése fokozatos. - Élettani süketség,
vakság szaka. - A szótagolatlan hangok szaka. - A gagyogás
szaka. - Érzékszervek ébredése. - A figyelem. - Az utánzás. - A gyermek nem maga találja fel beszédét. -
A hangzók képzésének sorrendje. - Egyéni különbözőségek. - A szótagolt, tudatos beszéd szaka. - Élettani
dadogás, pöszebeszéd. - A gondolat és érzés világ összefüggése a beszéddel. - A beszéd mechanikai és tartalmi
része. - A gyermek beszéde. - Az ifjúkori beszéd. -
Az egyéni beszédmodor. - A férfikor beszéde. - Az aggkori beszéd 69-80
VI. fejezet. A beszédzavarok beosztása.
A beosztás nehézségei. - Szervi beszédzavar. - Működéses
beszédzavar. - A -beosztás schemája. - Ennek magyarázata. - Az egyes beszédzavarok. - Ezen beosztás
nem képezheti tárgyalásunk alapját; gyakorlati szempontból a gyermekkori beszédzavarokra (beszédhibák) és az
idegrendszer bántalmai kapcsán fellépő beszédzavarokra
osztjuk fel az összes beszédzavarokat 81-86
E RÉSZLETES RÉSZ.
A) Gyermekkori beszédzavarok. (Beszédhibák.)
VII. fejezet. A gyermeki beszéd veszélyei, s ezek
okai. - Mily körülményekre ügyeljen a szülő,
gyermekének beszédfejlődése alatt és mily irányban kell azt befolyásolnia ? - Mire ügyeljen
a tanító, a helyes beszéd fejlesztése szempontjából ?
A gyermeki beszéd veszélyei, s ezek okai.
Agybántalmak. - Ezek ellen való küzdés, összeesik a fertőző
bántalmak, alkoholismus elleni küzdelemmel. - A hallószerv megbetegedései. - Adenoid vegetatiók. - A beszédszerv veleszületett rendellenességei. - Általános szervezeti
megbetegedések. - A beszéd fejlődésében rejlő okok. -
Az utánzás szerepe. - Hangcsere, hangcsorbítás mint az
élettani pöszebeszéd okai. - A hangok egymásra való
hatása. - Az élettani dadogás 89-93
Mily körülményekre ügyeljen a szülő gyermekének
beszédfejlődése alatt és mily irányban kell azt
befolyásolnia ?
Az utánzandó példa jó legyen. - Csettentős hangok. - ne
erőltessük az utánzást, alkalmazkodjunk a beszédfejlődés
fokához. - A beszélőkedv élesztendő. - Játékok fontossága. - Száj tisztántartása. - Az élettani dadogás leszoktatása. - Ügyelet a gyermek hallására. - Idegen nyelvek
7-8-ik életév előtt nem tanitandók. - A dadogó elkülönítése 93-96
Mire ügyeljen a tanító, a helyes beszéd fejlesztése
szempontjából ?
A beszéd mechanismusát ismernie kell. - Id. Gutzmann
szabályai. - A tiszta kiejtés, mint a tanító első gondja. -
A folyékony, hangos olvasás nem erőltetendő. - A dadogó
növendék utánzása a saját és társai érdekében eltiltandó. -
A phonomimika. - Orvosi szempontból helyesebb tanítási
módszer, mint az írva-olvasás. - Megokolás. - Saját vizsgálatok. - A jelelés nem teszi idegessé a gyermeket. -
A phonomimika és a dadogás 97-102
VIII. fejezet. A siketnémaság.
Meghatározás. - A kifejlett beszéd mellett beálló nagyothallás vagy siketség befolyása a beszédre. - Veleszületett
és szerzett siketnémaság. - Ezeknek okai. - A siketnémaság átöröklése. - Vérrokonok házassága. - Az agybántalmak. - Fertőző bántalmak. - Mérgezések - alkohol. -
Hamis nézetek. - A szerzett siketség okai. - A siketnémaság elterjedése. - A siketnémaság elleni küzdelem. -
A hallás vizsgálata. - Hangszigetek. - Weber-féle tünet. -
Rinne-féle tünet. - A taglejtéses beszéd. - Természetes
és mesterséges taglejtés. - Taglejtéses beszéd példái. -
Betűbeszéd. - Cheirologia - Daetylologia. - Hangos
beszéd. - A leolvasás. - A »"ülső beszédélettan." -
A leolvasás tanításának alapelvei. - A siketnéma beszédmodor. - A magánhangzói hallás és hangszigetek szerepe
a siketnémaoktatásban 103-114
IX. fejezet. A hallónémaság.
A beszéd késésének körülményei. - A hottentottismus. -
A hallónémaság okai. - Az alkohol szerepe. - Adenoid
vegetatiók. - Gutzmann magyarázata, Liebmann ellenvetései. - A bántalom felismerésének fontossága. - Liebmann beosztása. - A hallónéma vizsgálata. - A kórisme.
- Kezelés 115-119
X. iejezet. A fajlagos dadogás (hebegés) kóroktana.
A dadogás és hebegés synonim elnevezések. - Meghatározás.
- A tüneti és a fajlagos dadogás. - A fajlagos dadogás
kóroktana. - A fajlagos dadogás lassú, évekre terjedő fejlődést mutat. - Az összrendezés zavarai. - Az írás példája. - A dadogásra való hajlamosság. - A sanguinicus
vérmérséklet. - Az adenoid vegetatiók. - Az ingerlékenyebb idegrendszer. - Az alkohol szerepe. - A nyugodt
lelki hangulat hiánya. - A psychikai tünetek másodlagosak. - A dadogás nem elmebetegség. - Kiváltó körülmények. - Utánzás. - A környezet figyelmetlensége. - Az
alkohol. - A fertőző bántalmak. - A heveny dadogás. -
A szülők nézete. - Rhachitis. - Scrophulosis. - Lélegzés szabálytalanságai. - Nyelvfék. - Az iskola. - A psychikai tünetek kifejlődésének körülményei. - A serdülés
befolyása. - Az élet küzdelmei 120-134
XI. fejezet. A fajlagos dadogás tünettana.
Tonusos és clonusos izomösszehúzcdások és azok jellemzése,
és előfordulási körülményei. - Egyes hangzók praevaleálása.
- Az együttmozgások. - Elsődlegesek és másodlagosak. -
A psychikai tünetek. - A megszokások. - A kor. - Az
intelligentia. - Testi fejlettség. - Orr-garat-gége állapota.
- A terheltség. - Beszédfejlődés. - Életkor. - A dadogás megakadási tünetének megjelenési körülményei. - Hangos olvasás. - Énekelés. - Susogás. - Szavalás. - Dadogás eloszlása nem szerint. - A dadogás viszonya az összes
többi beszédhibához. - A dadogás társulása egyéb beszédhibákhoz 135-146
XII. fejezet. A fajlagos dadogás beosztása, kórismézése, kórjóslata.
A beosztás nehézségei. - Könnyű, középsúlyos, súlyos dadogás. - Kórismézés. - Kórjóslat. - Visszaesések 147-149
XIII. fejezet. A fajlagos dadogás gyógyítása.
Régi eljárások. - Demosthenes. - Voisin. - Leigh aszszony. - Dieffenbach. - Schulthess. - Johannes Müller. -
Arnoth. - Colombat de l'Isére. - Kussmaul. - Klencke.
- A dadogás gyógyításában ma dívó módszerek. - Chervin módszere. - Coén módszere. - Denhardt módszere. -
A két Gutzmann módszere. - Liebmann módszere. -
Sandow módszere. - Ezek kritikai méltatása. - A hypnosis nem lehet gyógyeljárása a fajlagos dadogásnak. -
Van-e sebészi eljárásnak helye a dadogás gyógyításában?
- A fajlagos dadogás gyógyításánál fontosabbak a megelőző intézkedések. - A már kifejlett dadogás gyógyítása
két részre oszlik: gyermekdadogók kezelése és felnőtt dadogóknál követendő eljárás. - A Gutzmann-féle eljárás részletes ismertetése. - Szabályok. - Tornáztatási és lélegzési
gyakorlatok. - Hangot adó izmok gyakorlatai. - Szótagoló izmok gyakorlatai. - A szabad előadás. - Gyógyító-tanfolyamok mikénti szervezése. - Eredmények bírálata. - Káros befolyások. - A felnőtt dadogónál az
önfegyelmezés elérése a fő cél. - A nálunk dívó prophylactikus intézkedések és ezek méltatása Gutzmann által ... 150-168
XIV. fejezet. A pöszebeszéd.
Meghatározás. - A pöszebeszéd létrejöttének feltétele. -
Működéses pöszebeszéd. - Szervi pöszebeszéd. - Vizsgálati mód ... 169-171
A) Működéses pösze beszéd.
1. Magánhangzós pöszebeszéd. 2. Mássalhangzós pöszebeszéd 171-179
B) Szervi pöszebeszéd.
1. Hiányos hallás okozta pöszebeszéd. (Dyslalia auralis.)
Beszédfejlődés idejébe eső nehéz hallás. - Tünetek. -
Javítás 180
2. Gégebeli elváltozások okozta pöszebeszéd. (Dyslalia
laryngea.)
Rekedtség. - A hangszalagok félhüdéses állapota. - Az
idült gégehurut. - Hangszalaghüdések. - Recurrens hüdés.
- A hangszalag-feszítőkészülék hüdése. - A hangréstzáró
izmok hüdése. - A hangrést nyitó izmok hüdése. - Teljes
gégekiirtás 181-184
3. A szájpadlás, orr bántalmai folytán fellépő pöszebeszéd. (Dyslalia palatina, nasalis.)
A rhinolalia aperta és clausa. - Ezek okai, vizsgálási
módjuk. - A nyitott orrhangzós beszéd gyógykezelése. - Az
obturator. - Uranoplastika, staphyloraphia. - Beszédgyakorlatok. - A zárt orrhangzós beszéd. - Statistikai
adatok 185-190
4. A nyelv bántalmai által létrehozott pöszebeszéd.
(Dyslalia lingualis.) ... 191
5. Fogak rendellenességei által feltételezett pöszebeszéd. (Dyslalia dentalis.) 191
6. Az ajak elváltozásai folytán beálló pöszebeszéd.
(Dyslalia labialis.) 192
Függelék.
A falsethangon való beszélés. (Eunuch hang.) 192
XV. fejezet. A hadarás.
A hadarás oka. - Részletes tünettan. - Ékes beszéd. -
Egyéb beszédhibákhoz való társulása. - Leszoktatási módja 195-197
XVI. fejezet. A gyermekkorban leggyakrabban előforduló beszédhibák statistikája 198-200
XVII. fejezet. Beszédhibás gyermekek felvétele.
Gutzmann felvételi lapja. - Előzményes adatok a szülőktől
szerzendők be. - Az orvos szerepe. - Degeneratiós jelek.
- Tükörírás. - A vérmérséklet. - Légzőizmok. - A dadogás foka. - A kórjóslat begyakorlandó. - Kezelés alatt
tett észleléseink feljegyzendők. - Vizsgálati bánásmód 203-208
B) Az idegrendszer bántalmai kapcsán fellépő
beszédzavarok.
XVIII. fejezet. Az agykérgi beszédzavarok, - Aphasia.
Bevezető.
Meghatározás. - A beszéd általános fogalma. - A beszéd
nyilvánulásai. - Egyéni különbözőségek a beszéd agykérgi
mechanismusát illetőleg 209-212
Az aphasiák okai.
Vérzések, lágyulások. - Új képletek. - Tályog. - Agyhártyalobok. - Vérszegénység. - Működéses aphasiák. -
A különböző okok minőség szerinti befolyása az aphasiás
tünetcsoportozatra 212-214
Az aphasiák tünetei.
Mozgási, érzékelő aphasia. - Ezek tüneteit feltüntető összegező tábla. - A gyakrabban előforduló aphasia-alakok. -
Szó-némaság. - Szó-süketség. - Vezetési aphasia. - írásképtelenség. - Szó-vakság. - Látási aphasia. - Tapintási
aphasia. - A zenei kifejezés zavarai. - Hang-süketség. -
Jelek meg nem értése 214-220
Az aphasiák gyógykezelése.
Oki javallatok. - Ambidexterismus. - Vezérelvek 220-221
Az aphasiás egyén vizsgálata.
Környi beszédszerv vizsgálata. - Érzékszervek vizsgálata. -
A hangos beszéd, olvasás, éneklés, írás vizsgálata. - Jelelés vizsgálata. - Érzékeltek vizsgálata. - Suggestiv kérdések. - A beszédmodor. - Paraphasia. - Paralexia. -
Paragraphia. - Paramusia 222-225
XIX. fejezet. A hysteriás beszédzavarok. - Neurastheniás beszédzavarok. - A traumás neurosisok kapcsán fellépő beszédzavarok.
A hysteriás beszédzavarok.
Mi jellemzi a hysteriás zavarokat. - A hysteriás beszédzavarok beosztása. - Hysteriás némaság, fellépés és lefolyási
mód. - Példa. - Hysteriás hangtalanság. - Példák. -
Hysteriás dadogás. - Fellépési mód. - Tünettan. - Példák. - Hysteriás és fajlagos dadogás. - A beszédszerv
izmainak görcsös állapota okozta hysteriás beszédzavarok. -
A gége-zaj. - Hysteriás köhögés. - Arcizmok görcsei. -
Az aphthongia hysteriás jelenség. - Kórismezés. -
A hysteriás zavarok kezelése. - Általános szempontok.
Éber suggestiók. - Hypnosis. - Gutzmann gyakorlatai. -
Autolaryngoskopia. - A csodagyógyítások 226-237
Neurastheniás beszédzavarok.
Meghatározás, mit nevezünk neurastheniának. - Tünettan. - Skoliophasia. Paraphasia. - Az írás változásai. -
Kedélyhangulat befolyása a beszédre. - Kezelés. - A paralyticus beszédzavartól való megkülönböztetés 237-239
A traumás neurosisok kapcsán fellépő beszédzavarok.
A traumás neurosisok meghatározása. - Lassú beszéd. -
Explosiv-beszéd. - Hysteriás, neurastheniás beszédzavarok. - Példák. - A hangképzés zavarai. - Reszkető
beszéd. - Különbözeti kórismézés 239-242
XX. fejezet. Epilepsiás beszédzavarok. - Migránes
aphasia. - Choreás beszédzavarok.
Epilepsiás beszédzavarok.
Meghatározás. - Az epilepsiás beszédzavarok beosztása. -
Roham közötti időben észlelhető beszédzavarok. - A rohamokat bevezető, aura jellegével biró, beszédzavarok. -
A rohamok alatt és közvetlen utánuk észlelhető beszédzavarok. - Aphasia. - Példák. - Psychikai rohamok
alatt észlelhető beszédzavarok. - Epilepsiás elmegyengeségnél észlelhető beszédzavarok. - Felismerés 243-247
Migránes aphasia.
A migrane meghatározása. - Sensoriusos aura. - Példák. - Sensoriusos aphasia. - Létrejöttének magyarázata 247-248
Choreás beszédzavarok.
Összrendezetlen mozgások. - Beszédszervi izmok közül
különösen a nyelv, hangszalagok vesznek részt. - Felismerés. - Példák. - Kezelés 249-250
XXI. fejezet. A maladie des tics és kapcsolatos
beszédzavarok. (Gilles de la Tourette-féle betegség.)
Keletkezésének körülményei. - A tic. - Eredete az egyén
psychikumában van; kényszercselekedet. - A dadogáshoz
való hasonlatossága. - Attól való megkülönböztetés. -
A tiqueur beszédmodora és beszédtartalma. - A stereotypiás beszédmodor. - Az echolalia. - Echokinesia. -
Az echolalia magyarázata. - A coprolalia. - Hysteriától
való elkülönítés. - Kezelés. - Az egyén újra nevelése. -
Függelék : példák 251-258
XXII. fejezet. A nyúltvelői (bulbáris) beszéd. -
Sokfoltú gerincvelőkeményedés beszédzavarai.
- Függelék: a széles beszéd.
A nyúltvelői (bulbáris) beszéd.
Tünetek. - A bántalom székhelye, fellépési körülményei. -
Véredényelmeszesedés szerepe. - Példa. - Explosiv beszéd.
- Az álnyúltvelői hüdés. - Példa. - Bulbáris tünetcsoportozat fertőző bántalmak kapcsán. - Lágy szájpadhüdések egyéb okokból. - Példa. - Orrhangzós beszéd
eltűnése fekvő helyzetben, ennek magyarázata. - Bulbáris
beszéd a myasthenia pseudoparalyticánál. - Különbözeti
kórismézés 258-264
A sokfoltú gerincvelőkeményedés (sclerosis multiplex) beszédzavarai.
A scandáló beszéd. - Tünetei. -Létrejöttének magyarázata.
- Dadogáshoz való hasonlósága, attól való megkülönböztetése. - Egyéb bántalmak, melyeknél scandáló beszéd fellelhető. - Függelék: A széles beszéd. - Előfordulása. -
A paralysis agitans széles beszéde. - Izomeredésű 264-265
XXIII. fejezet. A hülyék, gyengeelméjűek, gyengetehetségüek beszédzavarai.
Az elmegyengeség beosztása. - A hülyék beszéde. - Némaság. - Palimphrasia. - Agrammatismus. - Fecsegés. -
Visszhangos beszéd. - Bradyphrasia. - Zenei képesség
rudimentumai. - A gyengeelméjűség. - Pöszebeszéd. -
Skoliophrasia. - Logorrhoea. - Agrammatismus. - Weniger eljárása: a beszéd fejlesztése szempontjából. - Dadogás ritka. -Gryengetehetségűek - Beszédfejlődés késik. -
Pöszebeszéd. - Hadarás. - Dadogás. - Függelék: Aprosexia nasalis 266-270
XXIV. fejezet. Elmebetegek beszédzavarai.
A) Általános rész.
Wernicke méltatása. - Elmebetegség. - Agybetegség. -
Góctünetek. - Általános tünetek. - A paralysis progressiva mint agyi- és elmebántalom. - Meynert projectiós
mezői. - A szó és a fogalom. - Elsődleges identificatio.
- Másodlagos identificatio. - Az elmebetegség a másodlagos identificatio zavara. - Indító- és célképzetek. -
Kifejező, visszaható és önindító mozgások. - Psychikai
reflexív. - A psychomotoros, psychosensoriusos és intrapsychikai pályák. - A beosztás megokolása. - A szellemi
folyamatok társításos mechanismusa. - Wernicke felfogása
példákra alkalmazva. - A "dyslogikus beszédzavarok"
elnevezése helyett a másodlagos identificatióc zavarai
elnevezés használandó 271-277
B) Az egyes elmekórformáknál mutatkozó beszédzavarok tünetei.
Búskomorság. - Bradyphrasia. - Némaság. - Mania. -
A beteg hangja. - A beszéd tartalma. - Beszédmodor.
- Heveny zavartság. - Beszéd hangja. - Csapongó, túláradó beszéd, - Verbigeratio. - Beszédtartalom. - Tébolyodottság. -- Beszédmodor. - Kettős beszéd. - Phraseomania. - Új szók képzése. - Beszédtartalom. - Ifjúkori
elmezavarok. - Stupor. - Eatatonia. - Hebephrenia. -
Dementia praecox. - Beszéd hangja. - Modora, tartalma.
- Némaság. - Stereotypia. - Verbigeratio. - Echolalia,
- Dementia senilis. - Bradyphrasia. - Beszédtartalom.
- Verbigeratio. - Mérgezések: Alkoholismus. - Heveny
szeszmérgezés. - Idült szeszmérgezés. - Remegő beszéd.
- Skoliophrasia, - Coprolalia, - Szótagbotlás. - Delirium tremens. - Beszédtartalom. - Morphinismus. -
Cocainismus. - A terjedő hüdéses butaság (paralysis
progressiva1 kapcsán fellépő beszédzavarok. - A szótagbotlás. - Bradylalia. - Paraphasia. - Aegophonia. -
Gagyogás - Aphasiás zavarok. - Verbigeratio. - Logorrhoea. - Némaság. - Paragraphia. - Paralexia. - Csacsogás 277-283
Tárgymutató 285-291

Témakörök