Törvényalkotásunk hőskora

Tartalom

I. RÉSZ.
Werbőczy kodifikációja. Az 1790. évi törvényhozás működése. József
császár hatása. Az 1807. évi országgyűlés küzdelmei a magyar fajért. A
francia forradalom hatása. A Nemzeti Múzeum. Ludovika Akadémia. A
nemzet szellemi színvonala. Nemesi könyvtárak. Az 1825. évi országgyűlés
törekvései. József nádor emlékirata. A nemesség a népért. Haladási törekvések. A gravámenek modernizálódása. Mozgalmak a követi utasítások ellen. A királyi előadások irányzata. A kodifikáció módszerei. Tanügyi
reformok. Idősb. Bartal György működése 1-34.
II. RÉSZ.
Széchenyi, Deák és Kossuth fellépése. Ghyczy Kálmán a kormányhivatalokról. Széchenyi kodifikációs gondolata. A törvényhatóságok jogalkotási törekvései. Az alsótábla törvényjavaslatokat kezd szerkeszteni.
Kölcsey Országgyűlési Naplójának a kodifikációra vonatkozó része. A magyar nyelv úttörése jogi irodalmunkban. Georch Illés és Frank Ignác fellépése. A régi magyar jogi nyelv gazdagodása. Vágyakozás hitel jogi és
büntetőjogi törvények után. Európa akkori törvényei. Mária Terézia törekvései magánjogi kódex létesítésére. Az osztrák polgári törvénykönyv keletkezése. Metternich a törvények szerkesztéséről. Testületi kodifikáció helyett
egyes kodifikátorok. A kerületi jegyzők szövegező munkája. A nemesség
fellépése saját kiváltságai ellen. Deák kezdő működése. Polgári törvénykönyv, örökváltság a jobbágyok szabad költözési joga, az adózó nép ingatlan szerzése. Az operátumok megvitatása. Deák Ferenc megjelenik az
alsó-táblán, kodifikációs gondolatai. A jobbágyok perlekedési joga. Sajtószabadsági törekvések. Népnevelés. A bíróságok rendezése, a bírói függetlenség. Szólásszabadság. Mentelmi jog. Az országgyűlési tanácskozások
függetlensége. Küzdelem Wesselényi Miklósért. A népképviseleti országgyűlés gyökerei. Általános választói jog a királyi városokban. Küzdelem az ősiség ellen. Honosítási törvény alapgondolata. Népszabadság, vallásszabadság, terhek egyenlősége, népképviselet, az úri székek megszorítása, úrbéri törvényjavaslat. A köznép helyzete. Wesselényi a népért. Kölcsey búcsúja 35-85.
III. RÉSZ.
Az 1836. évi országgyűlés. A törvények magyar szerkezete. A nem
nemesek perlekedési joga. Az ítéletek indokolási kötelessége. Ki adja a
legtöbb kodifikációs gondolatot? Az 1840. évi országgyűlés. A magyar
nyelv, a jobbágyok örökösödése, váltótörvény, hiteljogi törvények után
törekvés, az ősi Corpus Juris megújhodása. Az 1844. évi törvénycikkek.
Az országgyűlés nyelve. A magyar nyelv tanítása. A nemesi javak birhatásának kiterjesztése. Az írói és művészi jog bölcsője. A váltótörvény keletkezésének története. A váltótörvény módosítása. A váltótörvény gazdasági
hatása; a váltótörvény a későbbi országbírói értekezleten. Törvény a kereskedők jogviszonyairól. Csődtörvény készítése. Kamattörvény. Váltótörvényszék alkotása. A szólásszabadság sérelmei. Országos választmány a
büntető- és javítórendszer kidolgozására. Kossuth Lajos Törvényhatósági
Tudósításai. A vármegyék a szabadságjogokért. Fáy András. Báró Kemény
Zsigmond a megyei életről. Báró Eötvös József cikke a Themisben. Kossuth Lajos hírlapi működése. A Kelet Népe. Eötvös röpirata. Kossuth válasza a Kelet Népére. Deák Ferenc a Kelet Népe ellen. Ghyczy Kálmán
az 1843. év börtöneiről. Az amerikai büntetőnrendszer hatásai. Eötvös és
Lukács Móric könyve a fogházjavításról. Deák Ferenc új börtönrendszerért. A vármegyék önállóan cselekesznek a reformgondolatok megvalósítása céljából. . . 86-140.
IV. RÉSZ.
A büntetőtörvénykönyv és büntető eljárás kodifikációjának története. Deák, Pulszky Ferenc, Mittermayer, Klauzál, Bezerédj, Zsedényi, Szalay, Eötvös és társaik kodifikációs működése. A halálbüntetés kérdése.
Az új kódexek jellemzése. Az esküdtszék kérdése. Levelezés Pulszky és
Mittermayer között. Deák nyilatkozata a büntetőjavaslatok parlamenti
harcairól. Falk Miksa a börtönrendszerről. Deák Ferenc esküdtszéke.
Nyilatkozatok az esküdtszékről. A főrendiház magatartása. Bányatörvénykönyv alkotása. A francia háborúk alatt okozott károk megtérítésének kérdése. Szatmár megye 1840. évi országgyűlési programm tervezete. Kossuth a kodifikáció céljairól. A kodifikátorok irodalmi működése. Deák kodifikárori tulajdonságai. Deák értékelése a reformkorszak emberei által. Pulszky Ferenc jellemzése. Szalay László mint kodifikátor. Szemere Bertalan szereplése. Szentkirályi Móric, mint kodifikátor. Ghyczy Kálmán kodifikációs működése. Idősb. Pázmándy Dénes, Beöthy Zsigmond szereplése
a jogalkotásban 141-188.
V. RÉSZ.
A 48-as törvények meghozatala előtti helyzet. Deák programmja.
Kossuth cikkei a 47-es országgyűlés előtt. Az 1847. évi tanácskozmány.
A centralisták működése. Trefort a végrendelkezési szabadságért. Szalay
támadása kultúránk német iránya ellen, valamint értekezése a svájci diétáról. Trefort az angol alkotmány történetéről. Eötvös municipális és
igazgatási kérdésekről. Szalay az egyesületi jogról. Szalay a kodifikáció
fontosságáról. A centralisták a felelős minisztériumért. A miniszteri felelősség elve és hazai történeti kialakulása. A városi törvényjavaslat. Kossuth álláspontja a minisztérium és a vármegyék kérdésében. Deák és gróf
Dessewffy Aurél álláspontja a megyei kérdésben. Eötvös és Szalay a
megye ellen. Az alsótábla tárgyalása a független felelős magyar minisztériumról. Deák szerepe. Lónyay a miniszteri felelősségről. Kossuthot törvényelőkészítő bizottságban akarják politikailag hatástalanítani. A sajtótörvény tárgyalása és előzményei. A városi törvényjavaslat. A régi követi
utasítások jellemzése. A népképviseleti eszme fejlődése és törvényhozási
előkészületei. Ghyczy szerepe a képviselőválasztásról szóló törvény szerkesztésében. Szentkirályi Móric, Deák Ferenc és a centralisták szerepe a népképviseleti harcban. A megyei gyűlések népképviseleti alapra állítása.
Az évenkénti országgyűlésről szóló törvényjavaslat. Felsőházi reform. A
közteherviselés előzményei és törvényhozási előkészületei. A papi tized
megszüntetése. Az úrbérmegváltás. A földbirtokosok kártalanításának kérdése. A hitelintézeti törvény előkészületei. Törvényjavaslat az ősiségről. Küzdelem a külpolitikai önállóságért. A dualizmus helyzete, a Pragmatica Sanctio.
Önálló magyar hadsereg. A nemzeti őrseregről szóló törvényjavaslat. Erdély
egyesítése. Önálló pénzügyi berendezkedés. Igazságos adórendszer. A közoktatás ügye. Népoktatási törvényjavaslat. Törvényjavaslat az egyetemről. Törvényjavaslat a nemzeti színről és az ország címeréről. Törvényjavaslat a színházakról. Az egyetemi törvényjavaslat előzményei. A magyar nyelvért és
nemzetiségért folytatott harc és ezekről szóló törvényjavaslat. A honosítási
törvény és a horvátok ellenakciója. Telepítési törvényjavaslat. Az unitárius vallás bevett vallássá nyilvánítása. A közlekedési programm előkészítése. Széchenyi közlekedési javaslata. Kovács Lajos közlekedési javaslatot
készít. Szalay kodifikatorius működése a közlekedési javaslatnál. A kereskedelmi minisztérium működése a postaügy terén. Törvényjavaslat a közhivatalnokokról. Törvényjavaslat a túrmezei kerület rendezéséről s a fiúméi és buccari kerületek rendezéséről 189-294.
VI. RÉSZ.
Az 1848. évi igazságügy minisztérium működése. Deák Ferenc igazságügyminiszteri tevékenysége. Ghyczy Kálmán igazságügyi államtitkár szereplése. Szalay László a törvényelőkészítő ügyosztály élén. 295-317.
VII. RÉSZ.
A 48-as törvényhozás általános jellemzése. Forradalmi jellegű volt-e
ez a törvényhozás. Az 1848. évi februári francia forradalom szerepe. A
kodifikáció sietségének okai. Nem forradalmi, hanem konzervatív törvényhozás. Salamon Ferenc megállapításainak bírálata. A 48-as törvényhozási
törekvések régi gyökerei. Széchenyi, Deák, Kossuth mint kodifikátorok.
Szalay László, Grünwald Béla, Széchenyi, Zsedényi Ede, báró Kemény
Zsigmond, Deák Ferenc, Horváth János, Beöthy Ákos, Lónyay Menyhért,
gróf Andrássy Gyula, Tóth Lőrinc, Kossuth Lajos, Kovács Lajos, Nedeczky
István jellemzései a 48-as törvényhozásról 318-359.

Témakörök