Jogi ismeretek

Tartalom

Tartalomjegyzék 5
1. Bevezető ismeretek 17
1.1. A JOG ÉS A JOGI NORMA 17
1.1.1. AZ ALANYI ÉS TÁRGYI JOG KÉRDÉSKÖRE 17
1.1.2. A JOG ÉS A JOGI NORMA FOGALMA 17
1.2. A JOG KÖRNYEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 19
1.2.1. A JOG ÉS KÖRNYEZETE 19
1.2.2. A jog működése 21
1.3. A JOG TAGOZÓDÁSA 22
1.3.1. Jogrendszer, jogág 22
1.3.2. Jogszabály, jogi norma fogalma 23
1.3.3. A jogi norma szerkezete 23
1.4. A JOGKÉPZÉSI MÓDOK 23
1.4.1. A jogalkalmazói jogképződés 24
1.4.1.1. A jogalkalmazás fogalma, folyamata 24
1.4.1.2. Jogalkalmazói jogképződés. A jogalkalmazói jog jogforrási jellege 24
1.4.2. A szokásjog 26
1.4.3. A jogalkotói jogképződés 26
1.5. A JOGFORRÁSOK 27
1.5.1. A jogforrás fogalma, külső-belső jogforrás 27
1.5.2. A jogforrási hierarchia 27
1.5.3. A jogforrási rendszer szabályozása hazánkban 27
1.6. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGFORRÁSI RENDSZERE 28
1.6.1. Az Alkotmány (1949. Évi XX. tv.) 28
1.6.2. A jogszabályok 28
1.6.2.1. A törvény és a törvényerejű rendelet 29
1.6.2.1.1. A törvény (Jat. 2-5. §) 29
1.6.2.1.2. A törvényerejű rendelet 29
1.6.2.2. A Kormányrendelet (Jat. 7. §) 29
1.6.2.3. A miniszterelnök és Kormány tagja által kiadott rendelet
(Alkotmány 37. § (3) és Jat. 8. §) 30
1.6.2.4. Az önkormányzati rendelet
(Alk. 44/A. § (1) a) és 44/A. § (2); Jat. 10. §) 31
1.6.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei (jat. III. fejezet) 31
1.6.3.1. A határozat (Jat. 46. §) 31
1.6.3.2. Az utasítás (Jat. 49. §) 31
1.6.3.3. Az MNB Elnökének rendelete
(a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. tv. 60. §) 32
1.6.3.4. A statisztikai közlemény (Jat. 52. §) 32
1.6.3.5. A jogi iránymutatás (Jat. 53-56. §) 32
1.6.4. A rendkívüli jogforrások 32
1.6.4.1. A Honvédelmi Tanács rendelete (Alk. 19/B. §) 33
1.6.4.2. A köztársasági elnök rendelete (Alk. 19/C. §) 33
1.6.4.3. A Kormány rendelete (Alk. 35. § (3)) 33
1.6.5. A sajátos jellegű jogforrások 33
1.6.5.1. A negatív jogalkotás 34
1.6.5.2. Az Alkotmány rendelkezéseinek absztrakt értelmezése 34
1.6.5.3. Az Alkotmánybírósági határozatok, mint közvetlen és
közvetett forrásai a jognak 34
1.7. A JOGFORRÁSOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA 34
1.7.1. A jogforrások érvényessége 35
1.7.1.1. A belső jogforrás 35
1.7.1.2. A jogforrás megalkotására előírt eljárás 35
1.7.1.3. A jogforrási hierarchia érvényesülése 35
1.7.1.4. A jogforrás kihirdetése 35
1.7.2. A JOGFORRÁSOK HATÁLYA 36
1.7.2.1. A jogforrások területi hatálya (Jat. 11. §) 36
1.7.2.2. A jogforrások személyi hatálya 36
1.7.2.3. A jogforrások időbeli hatálya (Jat. 12. §) 36
1.7.2.3.1. A jogforrás hatályba lépése 36
1.7.2.3.2. A jogforrás hatályvesztése 37
1.7.3. A jogforrások érvényességének és hatályosságának viszonya 37
1.8. A JOGSZABÁLYALKOTÁS FOLYAMATA (JAT. II. FEJEZET) 37
1.8.1. A jogszabály-előkészítés 38
1.8.2. A jogszabálytervezetek véleményezése 38
1.8.3. A jogszabályok megalkotása 38
1.8.4. A jogszabályok kihirdetése és közzététele (Jat. IV. fejezet) 39
1.9. A PÉNZÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE, A KORMÁNY ÉS A
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER EZZEL KAPCSOLATOS FELADATAI.
A FELÜGYELETEK FAJTÁI ÉS SZEREPE 40
1.9.1. A pénzügy fogalma 40
1.9.2. pénzügypolitika, fiskális és monetáris politika 40
1.9.3. A pénzügyi jog fogalma 40
1.9.4. A pénzügyi rendszer fogalma 41
1.9.5. Az államháztartás rendszere és a kormány, valamint a nemzetgazdasági miniszter ezzel összefüggő feladatai, a Magyar Államkincstár 41
1.9.5.1. Az államháztartás rendszere, a Kormány, valamint
a nemzetgazdasági miniszter ezzel összefüggő feladatai 41
1.9.5.2. A Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ 42
1.9.6. AZ ADÓIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE 43
1.9.7. A vámigazgatás szervezetrendszere 43
1.9.8. A BANKRENDSZER; A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER ÉS A KORMÁNY EZZEL
KAPCSOLATOS FELADATAI 43
1.9.8.1. A Magyar Nemzeti Bank 44
1.9.8.2. Az MNB és a nemzetgazdasági miniszter, valamint a Kormány kapcsolata 44
1.9.9. A pénzügyi intézményrendszer felügyelete és ellenőrzése 45
1.9.9.1. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése 45
1.9.9.2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1999. évi CXXIV. tv.) 46
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 48
2. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK EGYES SZABÁLYAI 49
2.1. BEVEZETÉS 49
2.1.1. A „személy" fogalma 49
2.1.2. A jogalanyiság terjedelme 49
2.1.3. A jogképesség fogalma 50
2.1.4. A szerzőképesség fogalma 50
2.2. AZ EMBER, MINT JOGALANY 51
2.2.1. Az ember jogképessége általában 51
2.2.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 54
2.2.3. A jogképesség kezdete 55
2.2.3.1. Fogamzás, élveszületés 55
2.2.3.2. A méhmagzat feltételes jogképessége 56
2.2.3.3. A méhmagzat „életjoga" 58
2.2.4. A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE 60
2.2.4.1. A halál, a halál bekövetkezésének helye és időpontja 60
2.2.4.2. A halál tényének igazolása, halottvizsgálat, halotti anyakönyv 61
2.2.4.3. A halál tényének bírói megállapítása 63
2.2.4.4. A holtnak nyilvánítási eljárás és jogkövetkezményei 64
2.2.5. A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁBAN 66
2.2.6. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség 70
2.2.6.1. Az életkor miatti korlátozott cselekvőképesség általános szabályai 70
2.2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatairól általában 70
2.2.6.3. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan
megtehető jognyilatkozatai 72
2.2.7. AZ ÉLETKOR MIATTI CSELEKVŐKÉPTELENSÉG 74
2.2.7.1. Az életkor miatti cselekvőképtelenség általános szabályai 74
2.2.7.2. Cselekvőképtelen kiskorú önálló jognyilatkozatai 74
2.2.8. A kiskorú gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatai 75
2.2.9. A kiskorú feltétlenül érvénytelen jognyilatkozatai 76
2.2.10. AZ életkor miatti fogyatékos cselekvőképesség jogkövetkezménye 76
2.2.11. FOGYATKOZÁS MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG 77
2.2.11.1. Fogyatkozás miatti korlátozott cselekvőképességről általában 77
2.2.11.2. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési eljárás 78
2.2.11.3. Az ügycsoportok tekintetében korlátozott cselekvőképesség 79
2.2.12. A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jognyilatkozatai 80
2.2.13. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés 81
2.2.14. A cselekvőképtelen gondnokolt jognyilatkozatai 82
2.2.15. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személyek 84
2.2.16. A zárlat 85
2.2.17. A gondnokrendelés 86
2.2.18. A gondnok jogai és kötelességei 89
2.3. VÁZLATOSAN A JOGI SZEMÉLYRŐL 90
2.4. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK RENDSZERE 91
2.4.1. A személyiségvédelem általános jellemzői 91
2.4.2. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei 92
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 95
3. A DOLOGI JOG 97
3.1. ÁLTALÁNOS TANOK 97
3.1.1. A dologi jogi jogviszony 97
3.1.2. Az alkotmányos tulajdonfogalom 100
3.1.3. A DOLOG 101
3.1.4. A vagyon, a dologösszességek, az összetett dolgok 103
3.1.5. A közös tulajdon 104
3.2. A TULAJDONJOG TARTALMA 106
3.2.1. A birtoklás joga 107
3.2.1.1. A birtoklásnak a tulajdonjog keretein kívüli szabályai 107
3.2.1.2. A birtoklás, mint a tulajdonjog részjogosítványa 108
3.2.2. A használat és a hasznok szedésének joga és korlátai 108
3.2.2.1. Fogalom 108
3.2.2.2. Szomszédjog 108
3.2.2.3. Kerítés és mezsgyenövényzet 109
3.2.2.4. Szükséghelyzet, közérdekű használat, közigazgatási korlátozások 110
3.2.2.5. Túlépítés 110
3.3. A TULAJDONJOG VÉDELME 110
3.4. A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE 111
3.4.1. A tulajdonszerzésről általában. A szerzésmód és a jogcím 111
3.4.2. az átruházás 115
3.4.2.1 A származékos szerzés főszabálya, szerzés a tulajdonostól 115
3.4.2.2. A birtokkal megerősített jogcím védelme. Az átmenet a főszabály
és kivételei között 119
3.4.2.3. Tulajdonszerzés nem tulajdonostól. A származékos szerzés
főszabálya alóli kivételek 120
3.4.3. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 121
3.4.4. Az elbirtoklás 123
3.4.5. A gyümölcsszedés 124
3.4.6. A NÖVEDÉK 124
3.4.7. A gazdátlan javak elsajátítása 124
3.4.8. A találás, a kincslelet 125
3.4.9. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése 125
3.4.10. A feldolgozás és az egyesítés 125
3.4.11. BEÉPÍTÉS ÉS RÁÉPÍTÉS 126
3.5. AZ IDEGEN DOLOGBÉLI JOGOK 127
3.5.1. Általában 127
3.5.2. A földhasználat 128
3.5.3. A haszonélvezet 128
3.5.4. A használat joga (használati jog) 130
3.5.5. A telki szolgalom 130
3.5.6. A közérdekű használati jog 131
3.5.7. A zálogjog 131
3.6. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 133
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 135
4. A kötelmi jog egyes szabályai 137
4.1. A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK SZABÁLYAI 137
4.1.1. A szerződés általános szabályai 137
4.1.2. A szerződés megkötése és értelmezése 138
4.1.3. A képviselet és a meghatalmazás 139
4.1.4. A szerződés tartalma és tárgya 140
4.1.4.1. A szolgáltatás általában 140
4.1.4.2. A feltétel és az időhatározás 141
4.1.4.3. A vagylagos szolgáltatás 141
4.1.4.4. A pénztartozás. A kamat 141
4.1.4.5. A harmadik személy javára szóló szerződés 142
4.1.5. A semmisség és a megtámadhatóság 142
4.1.5.1. Az érvénytelenség általában 142
4.1.5.2. A semmis szerződés 143
4.1.5.3. A megtámadható szerződés 144
4.1.5.4. Az érvénytelenség jogkövetkezményei, orvoslása 144
4.1.6. A szerződés módosítása, a tartozáselismerés 146
4.1.6.1. Általában 146
4.1.6.2. Egyezség 146
4.1.6.3. A bírósági szerződésmódosítás 147
4.1.6.4. A szerződés módosítása jogszabály által 147
4.1.6.5. A tartozáselismerés 147
4.1.7. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 148
4.1.7.1. A foglaló 148
4.1.7.2. A kötbér 148
4.1.7.3. A jótállás 148
4.1.7.4. A bankgarancia 149
4.1.7.5. A jogvesztés kikötése 149
4.1.7.6. Az óvadék 149
4.1.7.7. A kezesség 149
4.1.8. A teljesítés és a beszámítás 150
4.1.8.1. A teljesítés általános szabályai 150
4.1.8.2. A teljesítés helye és ideje 150
4.1.8.3. A teljesítés módja 151
4.1.8.4. A beszámítás 152
4.1.9. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 152
4.1.9.1. A kötelezett késedelme 153
4.1.9.2. A jogosult késedelme 153
4.1.9.3. Lehetetlenülés 154
4.1.9.4. A teljesítés megtagadása 154
4.1.9.5. A hibás teljesítés 154
4.1.10. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, AZ ELÉVÜLÉS 155
4.1.10.1. A szerződés megszűnésének esetei 155
4.1.10.2. Az elévülés 156
4.1.11. AZ ENGEDMÉNYEZÉS ÉS A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS 157
4.1.11.1. Az engedményezés 157
4.1.11.2. A tartozásátvállalás 157
4.1.12. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 158
4.2. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI 158
4.2.1. AZ ÁLTALÁNOS KÁRFELELŐSSÉGI ALAKZAT 158
4.2.1.1. Kártérítés, kártalanítás, kárpótlás, kárveszélyviselés 158
4.2.1.2. A felelősség. A jogellenesség. Az okozati kapcsolat.
A felróhatóság 161
4.2.1.3. Kivételek az általános szabályok alól: önhiba, kármegosztás,
a felelősség kizárása, beleegyezés a károkozásba, szükséghelyzet,
jogos védelem 162
4.2.1.4. Többek károkozása 163
4.2.2. A felelősség egyes különös esetei 163
4.2.2.1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 163
4.2.2.2. Felelősség a belátásra nem képes személy károkozásáért 165
4.2.2.3. Felelősség az alkalmazott és a szövetkezeti tag károkozásáért 166
4.2.2.4. Az államigazgatási jogkörben okozott kár 167
4.2.2.5. Felelősség a megbízott és a képviselő károkozásáért 167
4.2.2.6. Az állattartók felelőssége 168
4.2.2.7. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 168
4.3. A FELELŐSSÉG MÓDJA, A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE 169
4.3.1. A felelősség MÓDJA 169
4.3.2. AKÁR 169
4.3.3. Általános kártérítés 170
4.4. A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS 170
4.5. A PTK-BAN NEVESÍTETT SZERZŐDÉSEK 171
4.5.1. Az adásvételi szerződés 171
4.5.2. A vállalkozási szerződés 175
4.5.3. Megbízási szerződés 179
4.5.4. A szállítási szerződés 180
4.5.5. Fuvarozási szerződés 182
4.5.6. Szállítmányozási szerződés 185
4.5.7. A bérleti szerződés lg6
4.5.8. A haszonbérleti szerződés 188
4.5.9. bizományosi szerződés 190
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 192
5. TÁRSASÁGI JOG 195
5.1 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL ÁLTALÁBAN 195
5.1.1. A gazdasági alkotmányosság 196
5.1.2. A gazdasági társaságok fogalma, csoportosítása és jogi szabályozása 196
5 2 AZ ÚJ TÁRSASÁGI TÖRVÉNY KÖZÖS SZABÁLYAI 198
5.2.1. A gazdasági társaságok alapítása 198
5.2.1.1. A tagok köre 198
5.2.1.2. A társasági szerződés és más létesítő okiratok 199
5.2.1.3. A vagyoni hozzájárulás 202
5.2.1.4. Az előtársaság 204
5.2.2. A gazdasági társaságok szervezete 204
5.2.2.1. A gazdasági társaság legfőbb szerve 204
5.2.2.1.1. A legfőbb szerv fogalma, feladata és hatásköre 204
5.2.2.1.2. A határozathozatal rendje 205
5.2.2.2. A gazdasági társaság ügyvezetése 206
5.2.2.2.1. Az ügyvezetés fogalma, feladata és hatásköre 206
5.2.2.2.2. Az ügyvezetők személyi köre és jogviszonya 207
5.2.2.2.3. Összeférhetetlenségi szabályok 208
5.2.2.2.4. A vezető tisztségviselői megbízás létrejötte és tartama 209
5.2.2.2.5. A vezető tisztségviselő kötelezettségei 209
5.2.2.2.6. A vezető tisztségviselők felelőssége 211
5.2.2.2.7. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése 212
5.2.2.2.8. A cégvezető 212
5.2.2.3. A felügyelő bizottság 213
5.2.2.4. A könyvvizsgáló 214
5.2.3. A nonprofit társaságok 215
5.2.4. törvényességi felügyelet, kisebbségvédelem 216
5.2.4.1. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 216
5.2.4.2. A tag kizárása 216
5.2.4.3. Kisebbségi jogok 217
5.2.5. A hitelezővédelem 217
5.2.6. Befolyásszerzés, vállalatcsoport 218
5.2.6.1. Befolyásszerzés 218
5.2.6.2. Vállalatcsoport 219
5.2.7. A gazdasági társaságok megszűnése 221
5.2.7.1. A csődeljárás és a felszámolási eljárás (a 2009. szeptember 1-től hatályos új szabályok) 221
5.3. A TÁRSASÁGI JOG KÜLÖNÖS RÉSZE 227
5.3.1. A közkereseti társaság 227
5.3.2. A betéti társaság 229
5.3.3. A korlátolt felelősségű társaság 231
5.3.3.1. A társaság vagyona 232
5.3.3.2. A kötelezettségek rendszere (törzsbetét szolgáltatása, mellékszolgáltatások, pótbefizetés) 232
5.3.3.3. Az üzletrész 234
5.3.3.4. Az osztalék 235
5.3.3.5. A társaság szervezete 236
5.3.3.6. A társasági szerződés módosítása, a törzstőke felemelése és leszállítása 236
5.3.3.7. Az egyszemélyes Kft 237
5.3.3.8. A korlátolt felelősségű társaság megszűnése 237
5.3.3.9. Különbségek a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság között 238
5.3.4. A részvénytársaság 238
5.3.4.1. A részvénytársaságra vonatkozó általános szabályok 238
5.3.4.2. A zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) 242
5.3.4.3. A nyilvánosan működő részvénytársaság 245
5.4. BEVEZETÉS AZ EU TÁRSASÁGI JOGÁBA 247
5.4.1. Az Európai Unió társasági jogának forrásai 247
5.4.2. Az Európai Részvénytársaság (societas europaea - SE) 248
5.4.2.1. Az SE alapítása 248
5.4.2.2. Az SE szervezete 250
5.4.3. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés (European Economic Interest Grouping -EEIG) 252
5.4.4. Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea - SCE) 253
5.4.5. A felelős vállalatirányítás szabályai az EU-ban és Magyarországon 254
5.5. A FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS (CORPORATE GOVERNANCE) 257
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 260
6. A SZELLEMI ALKOTÁSOK RENDSZERE ÉS FŐBB SZABÁLYAI 263
6.1. A SZELLEMI ALKOTÁSOK RENDSZERE 263
6.1.1. A jogi szabályozás módja 263
6.1.2. A jogi szabályozás elvei 263
6.1.3. SZERZŐI JOG - IPARJOGVÉDELEM 264
6.1.4. A szellemi alkotások alapjogviszonya 264
6.2. A SZERZŐI JOG 265
6.2.1. A szerzői mű 265
6.2.2. A szerző, a szerzőtárs, a társszerző 265
6.2.3. A szerzői jogviszony tartalma 266
6.2.3.1. A szerző személyhez fűződő jogai 266
6.2.3.2. A szerző vagyoni jellegű jogai 267
6.2.4. A szerzői jogok megsértése. A szabad felhasználás 267
6.2.5. A rokonjogok 268
6.2.6. A felhasználási szerződések 268
6.3. IPARJOGVÉDELEM 269
6.3.1. A know-how 269
6.3.2. A szabadalom 269
6.3.3. Az újítás 272
6.3.4. A használati minta 272
6.3.5. A formatervezési minta 272
6.3.6. A topográfia oltalma 272
6.3.7. A vállalat- és árujelzők oltalma 273
6.3.7.1. A goodwill és a kereskedelmi név 273
6.3.7.2. A védjegy-oltalom 273
6.3.7.3. A földrajzi jelzések. Származási jelzés, eredet-megjelölés 274
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 275
7. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI 277
7.1. AZ ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 277
7.1.1. Öröklés, örökös és a hagyaték 277
7.1.2. A kizárás, kitagadás 278
7.1.3. A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga 279
7.2. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 280
7.2.1. A törvényes öröklés 280
7.2.2. ÁGI öröklés 282
7.2.3. Az osztályrabocsátás 283
7.2.4 Az örökbefogadással kapcsolatos sajátos törvényes öröklési jogi szabályok 284
7.3. VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS 285
7.3.1. A VÉGRENDELET 285
7.3.1.1. A végrendelet fajtái 285
7.3.1.1.1. Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre 287
7.3.1.1.2. Szóbeli végrendelet 288
7.3.1.2. A végrendelet tartalma 288
7.3.1.3. A végrendelet értelmezése 290
7.3.1.4. Hagyomány, meghagyás 290
7.3.1.5. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága 291
7.3.1.5.1. Érvénytelenség 291
7.3.1.5.2. Hatálytalanság 292
7.3.2. Az öröklési szerződés 293
7.3.3. Halál esetére szóló ajándékozás 294
7.4. A KÖTELES RÉSZ 294
7.4.1. A köteles rész kiadása 295
7.5. AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI 296
7.5.1. Az örökség megszerzése és visszautasítása 296
7.5.2. AZ örökös jogállása 296
7.5.2.1. Hagyatéki tartozások 296
7.5.2.2. Felelősség a hagyatéki tartozásokért 297
7.5.2.3. A hagyatéki hitelezők felhívása 298
7.5.2.4. Az örökös jogállása 298
7.5.2.5. A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért 299
7.5.2.6. Hagyatéki eljárás 299
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 300
8. BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS SZABÁLYSÉRTÉSEK 301
8.1. A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI 301
8.2. A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI 305
8.2.1. A büntethetőséget kizáró okok 305
8.2.2. A büntethetőséget megszüntető okok 306
8.2.3. Büntető eljárást akadályozó ok 307
8.3. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 307
8.3.1. Büntetések és mellékbüntetések 307
8.3.1.1. Büntetések 308
8.3.1.2. Mellékbüntetések 312
8.3.2. AZ intézkedések 313
8.4. A BÜNTETÉS KISZABÁSA 315
8.5. ELÉVÜLÉS 316
8.5.1. A büntethetőség elévülése 316
8.5.2. A büntetés elévülése 316
8.6. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 317
8.7. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK 317
8.8. EGYES KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK 318
8.8.1. A közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága ellen bűncselekmények 319
8.8.1.1. Vesztegetés 319
8.8.1.1.1. Passzív - hivatali - vesztegetés 319
8.8.1.1.2. Passzív - gazdasági - vesztegetés 320
8.8.1.1.3. Aktív - hivatali - vesztegetés 320
8.8.1.1.4. Aktív - gazdasági - vesztegetés 320
8.8.1.1.5. Mentesülés 321
8.8.1.2. Befolyással üzérkedés 32
8.8.1.3. Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 322
8.8.1.4. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények 322
8.8.1.4.1. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban 322
8.8.1.4.2. Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban 324
8.8.1.4.3. Vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban 324
8.8.2. Közrend elleni bűncselekmények 324
8.8.2.1. Közokirat-hamisítás 325
8.8.2.2. Magánokirat-hamisítás 325
8.8.2.3. Visszaélés okirattal 325
8.8.3. A gazdasági bűncselekmények 326
8.8.3.1. Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 327
8.8.3.1.1. A számvitel rendjének megsértése 327
8.8.3.1.2. Csődbűncselekmény 328
8.8.3.1.3. Tartozás fedezetének elvonása 329
8.8.3.1.4. Hitelezési csalás 330
8.8.3.1.5. Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése 330
8.8.3.1.6. Saját tőke csorbítása 331
8.8.3.1.7. Gazdasági titok megsértése 332
8.8.3.2. A pénzügyi bűncselekmények 333
8.8.3.2.1. Adócsalás 333
8.8.3.2.2. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás 335
8.8.3.2.3. Visszaélés jövedékkel 336
8.9. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA 337
8.9.1. A szabálysértési jogi felelősségre vonás akadályai 338
8.9.2. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 338
8.10. A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A
MENTESÜLÉS 339
8.10.1. mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 341
8.11. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA 342
8.11.1. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok és más szervek hatásköre,
illetékessége 342
8.11.1.1. Szabálysértés miatt eljáró más szervek 342
8.11.1.2. A bíróság 343
8.11.1.3. Illetékesség 343
8.11.2. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek 343
8.11.3. KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN 344
8 12 EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN
RENDELKEZÉSEK 345
8.12.1. VÁMSZABÁLYSÉRTÉS 346
8.12.2. Vámszabálysértés elkövetőjének segítése 347
8.12.3. Játék- és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó
szabályok megszegése 347
8.12.4. A tulajdon elleni szabálysértések 348
8.12.5. A kormányrendeletben nevesített szabálysértési tényállások fajtái 348
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 350
9. MUNKAJOG 351
9.1. A MUNKAJOGVISZONYRÓL ÁLTALÁBAN 351
9.1.1. A munkajogviszony forrásai 351
9.1.1.1. A jogszabályok 351
9.1.1.2. A munkaszerződés és a kollektív szerződés 351
9.1.1.3. A relatív diszpozitivitás 352
9.1.2. Az alá-fölérendeltségi viszony 352
9.2. A MUNKAJOGVISZONY ALANYI KÖRE 353
9.2.1. A munkáltatói képesség. A munkáltatói jogkör 353
9.2.2. A munkavállaló 354
9.3. A MUNKAJOGVISZONY KELETKEZÉSE 355
9.3.1. Az írásbeliség 355
9 3 2 A munkába lépés napja; a munkaszerződés hatályosulása 355
9.3.3. Az érvénytelenség és jogkövetkezményei 356
9.3.4. A próbaidő 356
9.4 A MUNKAJOGVISZONY IDŐTARTAMA 357
9.5 A MUNKAJOGVISZONY TARTALMA, TELJESÍTÉSE 357
9.5.1. A függő munka 357
9.5.2. A rendelkezésre állási kötelezettség és a készenlét 358
9.5.3. a munkakör 358
9.5.4. A munkaidő 359
9.5.4.1. A munkaidőkeret 359
9.5.4.2. A pihenőidő. A szabadnap 359
9.5.4.3. A szabadság 360
9.5.4.4. Az egyéb munkaidő-kedvezmények 361
9.5.4.5. A rendkívüli munkavégzés 361
9.5.5. A munkahely 361
9.5.6. a teljesítés 362
9.5.7. A munkavállaló egyéb kötelezettségei 362
9.5.8. A munkáltató jogai. A foglalkoztatási kötelezettség 363
9.6. A MUNKA DÍJAZÁSA 364
9.7. A MUNKAJOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 365
9.7.1. Általában 365
9.7.2. A rendes felmondás 366
9.7.3. A rendkívüli felmondás 368
9.7.4. VÉGKIELÉGÍTÉS. IGAZOLÁSOK. ELSZÁMOLÁS 368
9.7.5. A jogellenes munkajogviszony-megszüntetés 369
9.7.6. A munkaügyi jogvita 369
9.8. A SAJÁTOS KÁRFELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 370
9.8.1. A szándékos és a gondatlan károkozás 370
9.8.2. A megőrzési felelősség 370
9.8.3. A munkáltatói kárfelelősség 371
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 372
10. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 373
10.1. KÖZIGAZGATÁSI ALAPFOGALMAK 373
10.2. A KÖZIGAZGATÁSI ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS 377
10.2.1. A közigazgatási hatósági eljárás megindítása 377
10.2.2. AZ alapeljárás cselekményei 380
10.3. A HATÓSÁG DÖNTÉSEI 387
10.3.1. Határozat és végzés 387
10.4. JOGORVOSLAT ÉS DÖNTÉS-FELÜLVIZSGÁLAT 390
10.4.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján 391
10.4.2. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások 394
10.5. VÉGREHAJTÁS 396
10.6. HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉS IGAZOLVÁNY 399
10.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 400
10.8. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG 401
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 402
11. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 403
11.1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ EGYÉNI CÉG 403
11.1.1. Egyéni vállalkozás alapítása 403
11.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetése 404
11.1.3. Az egyéni vállalkozási tevékenységre való jogosultság megszűnése 405
11.1.4. AZ EGYÉNI CÉG 405
11.2. SZÖVETKEZET 408
11.2.1. A szövetkezet alapítása 409
11.2.2. A SZÖVETKEZET MŰKÖDÉSE 410
ellenőrző kérdések 415
12. A gazdasági tevékenységek közrendi keretszabályai 417
12.1. VERSENYJOG 417
12.2. FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI
GYAKORLAT 426
12.3. FOGYASZTÓVÉDELEM 428
12.4. GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉG 429
12.5. A KERESKEDELEM KÖZRENDI KERETSZABÁLYAI 432
12.6. AZ E-KERESKEDELEM KÖZRENDI KERETSZABÁLYAI 440
12.7. A FELELŐS HITELEZÉS KERETSZABÁLYAI 444
Ellenőrző kérdések 451
Tárgymutató 453
Irodalomjegyzék 459

Témakörök