1.061.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizikai laboratóriumi gyakorlatok

Építészmérnök hallgatók számára/Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar/Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 635 példányban, 84 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J8-270. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mérőgyakorlatok egy része az alapvető hőtechnikai anyagjellemzők (fajhő, hővezetési tényező, hőátadás! tényező, páradiffúziós együttható stb.) különféle mérési módszereivel, az egyes hőtechnikai... Tovább

Előszó

A mérőgyakorlatok egy része az alapvető hőtechnikai anyagjellemzők (fajhő, hővezetési tényező, hőátadás! tényező, páradiffúziós együttható stb.) különféle mérési módszereivel, az egyes hőtechnikai folyamatok (melegedés és hűlés, hőterjedés, páradiffúzió stb.) alapvető törvényszerűségeivel ismerteti meg a gyakorlatot elvégzőket. A hagyományos mérési eljárások mellett jelentős arányban szerepelnek az anyagjellemzők modem, átmeneti hőállapotból történő gyors meghatározási módszerei is.
A mérőgyakorlatok egy másik csoportja az összetett hőtechnikai folyamatok lefolyásával foglalkozik. Ezeken a gyakorlatokon ismerkednek meg a hallgatók az összetett szerkezetek hőtechnikai jellemzőinek számításával, és kísérleti úton történő meghatározásával, ide tartozik a hő és páraátbocsátási tényező, a hő és páraátbocsátási ellenállás, a szerkezeteken belüli hőmérséklet és páranyomás eloszlás meghatározása, és különböző szerkezetek sugárzással kapcsolatos viselkedésének kísérleti vizsgálata.
A mérőgyakorlatok harmadik csoportja akusztikai és megvilágítási problémákkal foglalkozik.
A mérőgyakorlatok ilyen irányú felépítését több körülmény indokolja:
a/ A Fizika tárgy célja, hogy megismertessen a mechanika, hőtan, elektromosságtan, geometriai optika elveivel, és ezen elvek birtokában mutassa meg azokat az utakat, amelyek egy-egy oktatott szaktárgyhoz vezetnek, anélkül, hogy a szaktárgy érdembeli részével megismertetne. A fizikának a szaktárgyakkal való határterülete esetén, amelyek a fizika oldaláról közelíthetők meg jobban, adjon olyan pontos, felhasználható ismereteket, amelyek szinte speciális szaktárgynak tekinthetők. A mérőgyakorlatok egy része éppen ezt a speciális igényt elégíti ki. (Hőtranszport, diffúziós folyamatok stb.)
b/ Az egyre inkább teret hódító modern építésmódok (új anyagok, műanyagok alkalmazása, és ezzel kapcsolatos szerkezeti megoldások, új technológiai eljárások bevezetése stb.) különleges, hagyományos megoldásoktól eltérő hőtechnikai követelmények kielégítését kívánják meg, amelyekről a tervezőknek és a kivitelezőknek is tájékozottnak kell lennie. Az alapozó tárgyként szereplő Fizika alkalmas ezen alapismeretek nyújtására, a fizikai kísérletek, a fizikai mérés elemeinek célszerű oktatásával megbízható alapot nyújt az említett feladatok megoldásához. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Méréstechnikai alapismeretek 5
1.1. Fizikai törvények. Fizikai mennyiségek. Mérés 1
1.2. Mértékrendszerek 8
1.3. Hibaszámítás 11
2. Alapmennyiségek mérési módszerei. Mérőműszerek. Gyakran előforduló mérőkapcsolások 19
2.1. Mechanikai mennyiségek mérési módszerei 21
2.11. Hosszúságmérés. Mérőeszközök 21
2.12. Tömegmérés 25
2.13. Mérlegtípusok 25
2.14. A mérlegek jellemző adatai 27
2.15. A tömegmérés elvégzése 27
2.16. Sűrűségmérés 28
2.17. Folyadékok sűrűségének mérése 30
2.18. Szilárd testek sűrűségének mérése 32
2.2. Elektromos mérőkapcsolások 33
2.21. Elektromos és mágneses mennyiségek 33
2.22. Elektromos áramkörök kapcsolási elemei 40
2.23. Az elektromos hálózatok törvényei 47
2.24. Elektromos mennyiségek mérése 48
2.25. Áramkörök szabályozása 53
2.26. Kompenzáció 54
2.3. Hőtechnikai alapfogalmak 56
2.31. Hőmérséklet 56
2.32. A testek hőmérsékletváltozás okozta méretváltozásai 56
3. Mérőgyakorlatok 59
3.1. Hőmérsékletmérés hőelemekkel 61
3.2. Hőtágulási együttható mérése 65
3.3. Hőmérsékleteloszlás meghatározása összetett homogén sík falakban 66
3.4. Fajhőmérés 72
3.5. A levegő nedvességtartalmának meghatározása 83
3.6. Építőanyagok sugárzásvisszaverő, sugárzáselnyelő és sugárzásátbocsátó képességének meghatározása 86
3.7. A napsugárzás energiájának áthatolása határoló szerkezeteken. Naptényező mérése 89
3.8. Hőátadási tényező mérése 95
3.9. Hővezetőképesség mérése építőanyagokon impulzusmódszerrel 99
3.10. Vízgőzáram, vízgőzáramsűrűség, páradiffúziós tényező, páradiffúziós ellenállás meghatározása 104
3.11. Belső súrlódási együttható mérése 108
3.12. Szerkezeti anyagok sugárzási tényezőjének meghatározása 115
3.13. A fénytér és a fényforrások jellemzőinek mérése 118
3.14. Kétdimenziós hőmérsékleti terek meghatározása elektromos analógiás eljárással 121
3.15. Üreges építőelemek egyenértékű hővezetési tényezőjének meghatározása elektromos modellel 128
3.16. Határolószerkezetek hőtechnikai viselkedésének műszeres vizsgálata 130
3.17. Homogén anyagok légáteresztésének vizsgálata 133
3.18. Nyílászáró szerkezetek légáteresztésének vizsgálata 136
3.19. Az "utózengési idő" meghatározása 138
3.20. Határolószerkezetek és térelválasztók léghanggátlásának vizsgálata 141
3.21. Kettő és többrétegű szerkezetek az X irányú hőmérsékleteloszlás meghatározása, ha a szerkezet külső felületének hőmérsékletváltozása az időnek tetszőleges t(T) függvénye 143
Tartalomjegyzék 153
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem