Közegészségtan és a fertőző betegségek I.

Tartalom

I. FEJEZET.
A közegészségtan föladatai 1-2
A közegészségtan és az egészségügyi közigazgatás története 2-11
Az egészségügyi közigazgatás mai szervezete az európai államokban 11-16
Magyarország közegészségügyének és egészségügyi közigazgatásának története 16-23
Az 1876. XIV. törvényczikk 23-33
Hazánk közegészségügyének jelen állapota összehasonlítva a külföldével 33-42
II. FEJEZET.
A levegő 43-148
A levegő alkotórészei és tulajdonságai. Ezek vizsgálata és
hatása az egészségre 43. A nitrogén 44, az oxygén 45, az
argon 47, a széndioxyd (szénsav) 48, az ozon 62, a hydrogén
superoxyd 64, az ammoniak 65, a salétromsav és a salétromossav 66. A vízgőz 66, a vízfelvevő képesség 67, a páranyomás 68, harmatpont 68, az absolut és relatív nedvesség 68, telítési maximum 68, és a telitéshiány 68. Magyarország és a
külföld meteorológiai állomásainak adatai 70-73. A csapadékok és ezek elosztódása hazánkban 74-75. A levegő nedvességének vizsgálata 76. Hatása az egészségre 85. A levegő pora és baktériumai 88. Vizsgálásuk módja 92. Hatásuk az egészségre 95. A levegő hőmérséklete 98, és ennek ingadozásai hazánkban 101, és a külföldön 103. Mérésére szolgáló eszközök 104, hatása az egészségre 112. A test védekezése a túlságos lehűlés ellen 113. A levegő nyomása 114. Magyarországi adatok 116. Mérőeszközök 117. A levegőnyomás hatása az egészségre 123. Magas levegőnyomás 124. A levegő mozgása 126. A szelek 128. Mérésük 133, hazai adatok 132. Hatása az egészségre 137. Időjárás és időjóslás 138. Időjárás befolyása az egészségre 140. A klíma 141. Hatása az egészségre 147. Törvényes intézkedések 147.
III. FEJEZET.
A talaj 148-201
A talaj szerkezete 149, és alkotó részei 151. Fizikai tulajságai: szemcsenagyság 152, likacsosság 152, pórustérfogat 152, átjárhatóság levegőnek 153, vizet visszatartó képesség 153. A
talajlevegő 154. A talaj szerves anyagai 156. A talaj mikro-
organismusal 160, és öntisztulása 163. A talaj hőmérséklete 165.
A talajvíz 170. A talaj vizsgálata 180. A talaj befolyása az
egészségre 195. Pettenkófer elmélete és a talajbetegségek 198.
Védekezés a talaj káros hatásai ellen 201. Törvényes intézkedések 201.
IV. FEJEZET.
A víz 202-280
Az ivó és használati viz jelentősége 202, és mennyisége
203. Fizikai sajátságainak okai 211. A viz kémiai és bakteriológiai alkotása 211. A helyszíni szemle kérdőíve és utasítása 220.
A víz vizsgálata: szag, íz, szín, hőmérséklet, átlátszóságra 216.
A víz összes szilárd anyagai 226, szerves anyagai 231. Az ammoniak 236, a salétromossav 240, a salétromsav 241, a chlor
245, a mész 247. a magnesium 248. A sulfatok 249, a carbonátok 250. Keménység 253. Kémlőhatás 255. A vas 255, és az
ólom 257. A phosphorsav 258, és a kénhydrogén 259. A víz
mikroskopiai vizsgálata 260. A víz bakteriológiai vizsgálata 261.
A vizsgálati eredmények összeállítása és bírálata 267. A jég
274. A természetes és a mesterséges ásványvizek 274.
V. FEJEZET
A vízjavítás 281-295
Hevítéssel 281. Kémiai anyagokkal: 284, mészvízzel 284.
timsóval 284, vassulfáttal 284, vaschloriddal 284, rézchlorürrel
285, chlormészszel 285, alchlorsavas mészszel 285, alchlorsavas
nátriummal 285, mészpermanganáttal 285, hydrogen superoxyddal 285, szerves és szervetlen savakkal 286, brommal 286,
csersavval 286. Vastalanítás 286. Szűrés: 289, homokon 291,
homokkövön 292, szénen 293, asbesten 293, porczellánon 293,
infusória földön 293, műköveken 293. Vízjavítás elektromossággal és gőzzel 294.
VI. FEJEZET.
A vízszolgáltatás 296-314
Csapadékvízzel: 296, cisterna 296, völgyzárás 297. Folyó-és tóvízzel 298, A folyóvizek öntisztulása 299. Talajvízzel: 303, forrással 303, aknás kúttal 304, csöves kúttal 306, galériával
309, mély és ártézi kúttal 310. A vízvezetékek részei 311. Törvényes intézkedések 314.
VII. FEJEZET.
A lakás 315-363
A lakásról általában 315. Követelmények a telek és a talaj iránt 316. Építési szabályrendeletek a telek kihasználását illetőleg 317. A telek emelkedettsége 317, a talaj szárazsága és tisztasága 319. Követelmények az égirány és a szélirány szempontjából 322. Követelmények az építőanyagok iránt 324. Természetes 326, és mesterséges építő kövek 327, ragasztó anyagok 331. A lakóház megépítése 333. Az alapfalak és ezek megvédése a nedvesség ellen 334. A lakás-falak 341. Vizsgálatuk nedvességre 342. Mérges falfestékek 344. A padló és a padló alatti töltelék 346. Merulius 348. A mennyezet 354, és a födél 355. A lakóház és részelnek méretei 356. Mellékhelyiségek : pincze, árnyékszék, udvar 358.
VIII. FEJEZET.
A lakás megvédése a meleg és a hideg ellen - 364-409
Védekezés a meleg ellen 365, Védekezés a hideg ellen 367.
A fűtőanyagok 369. A melegvesztéség és annak kiszámítása 373.
Melegpótlás kiszámítása 376. A fűtés jutányossága 378. A levegőpörkölés 378. A helyi fűtés módjai 380. A középponti
fűtés módjai 391. A fűtés ellenőrzése 405.
IX. FEJEZET.
A szellőztetés 410-442
A lakás levegőjét beszennyező tényezők 411. A szellőzés nagyságának vizsgálata és kiszámítása 411. A szellőztetést előidéző tényezők 421. A természetes szellőzés 422. A mesterséges szellőzés, ennek módjai és birálatuk 427.
X. FEJEZET.
A világosság és a világítás 443-479
A természetes és a mesterséges világosság 443. A fénymérés módjai 445, és egysége 446. A photométerek és egyéb
világosságot mérő eszközök 446. Követeléseink a természetes
és a mesterséges világosság iránt 452, a mennyiség 452. a szín
455, az egyenletesség 455, a melegtermelés 455, a levegőszenynyezés 456, a tűzveszélyesség 457, a kezelhetőség 457, és
olcsóság szempontjából 457. Világitóanyagok és szerkezetek:
457, gyertyák 457, a petróleum és a petróleumlámpák 459. A
világítógáz és a vízgáz 463. A szénoxyd vizsgálatának módjai
és eszközei 465. A gázlámpák 468. A gázizzófény 469. Az acetilengáz 471. A carburált levegő 472. A villanyos világítás: izzólámpák 473, Nernst lámpák 474, Ívlámpák 475, higanygőzös
lámpa 476. Teslafény 476. A mesterséges fényforrások elhelyezése 477. A lámpaernyők 477. A közvetett és a félig közvetett világítás 478. Törvényes intézkedések 479.
XI. FEJEZET.
. A hulladékanyagok eltávolítása 480-519
A hulladékanyagok fontossága 480, mennyiségük 481 és
összetételük 482. A házi és az utczai szemét összegyűjtése és
eltávolítása 485, a szemét végső elhelyezése 487 és a szemétégetés 488. Az ürülékek és a szennyízek összegyűjtése és eltávolítása 490. A gödörrendszer 490. A tonnarendszer 494. A csatornarendszer 496. Az elválasztó csatornarendszer 496. Liernur 497, Berlier 498, Waring 498, Schone 498 rendszerei. Az úsztató
csatornarendszer 498. Szerkezetek a csatornázás kezdőpontjai
számára 504, az utczai és az udvari bűzelzárók 504, konyhai
és ipari vízkiöntők 505, klozetek és vizelő-kagylók 506. Az ürülék
és a szennyvíz végső elhelyezése 508, folyóba bocsátás 511,
ülepítés 512, kémiai tisztítás 512, biologiai tisztítás 515, mezőöntözés 516. Törvényes intézkedések 519.
XII. FEJEZET.
A temetkezés és a temetők 520-527
A hullák felbomlása a talajban 521. Követelmények a temetők iránt 522. A hullaégetés 525. Törvényes intézkedések 526.
XIII. FEJEZET.
A városok egészségügye 528-537
Általános jellemzés 528 és statisztikai adatok 529. A lakássürüség 530. A városépítés szabályai 532. Az utczák burkolása: 534, makadam 534, kő 534, fa 535, aszfalt 536 és keramitburkolat 536. A lakásrendőrség 537.
XIV. FEJEZET.
A ruházkodás 538-549
A ruházatra használt anyagok 538 és azok vizsgálata 538.
A szövetek egészségtani sajátságai: 540, fajsúly 540, rugalmasság 541, likacsosság 541, levegőt átbocsátó 542 és vízszívó képesség 542, száradó és tapadó képesség 543, hőkisugárzást
543 és melegvezetést gátló hatás 543, hősugarat elnyelő 543 és
fényt átbocsátó képesség 544. A ruházat egészségtani sajátságai:
544, vastagság 544, súly 544, víztartalom 544, melegkimélő
hatás 545, tisztaság 545. A ruházat megválasztása 546, szabása
547. A lábbeli 548. Az ágy 549.
XV. FEJEZET.
A táplálkozás 550-600
A táplálkozás és annak vizsgálata 550. A tápláló anyagok:
552, a víz 552, a sók 553, a fehérjék 555, az enyvanyagok 556,
a zsírok 556, a szénhydrátok 557, a fűszerek 557 és élvezeti
anyagok általában 558. Az élelem 559. Az állat 560 és a növényvilágból származó élelmi szerek összetétele 561. Az ételek
elkészítése 562. Az élelem kihasználódása az emésztő szervekben 564. A vegetáriánismus 565. Az élelem mennyisége a különböző viszonyok között 567. Az étkezési idő 568. Az élelmi
szerek és azok vizsgálata 569. A hús 569. Vizsgálat a tápláló
értékre 570, a származásra 574, frisseségre 575. Egészséges
vagy beteg állattól származott-e a hús 576. Trichinák 577,
Miescher-tömlők 579, borsókák 580, fonálférgek 582, lapos
férgek 582. Gyöngykórban 583, lépfenében 584, sertésorbánczban 585, sertésvészben 585, sertés pestisben 585, takonykórban 585, veszettségben szenvedő állatok húsa 586. A vadhús 588,
szárnyas 588, hal- és rákhús 588. Csigák, osztriga 589. A tojás
589. A húskészítmények 590 és vizsgálatuk húst pótló anyagokra 591, romlásra 592. A konserválás módjai 595. A hatósági
húsvizsgálat 595.
XVI. FEJEZET.
Tej- és tejkészítmények 601-639
A tej alkotó részei 602. A tej vizsgálata: 603, fizikai tulajdonságok 604, fajsúly 604, zsírtartalom 606, száraz anyagok
615, hamu 615, extraktum 615, savó-fajsúly 615, savfok 615.
Mikroskopiai 616 és bakteriológiai vizsgálat 617. Hamisítások
fölismerése 617. Tejhibák 621. Frisseség és tisztaság 623. A
tej bírálata 623. Tejkészítmények: tejszín és tejfel 625, sűrített
tej 627, pasteurőzött 628 és steril tej 628. A vaj 629 és vizsgálata 630. Hamisításainak fölismerése 631. A sajt vizsgálata 638. A zsiradékok vizsgálata 639.
XVII. FEJEZET.
A liszt és a kenyér 640-663
A liszt alkotórészei 641, ezek vizsgálata 642 és a hamisítások fölismerése 645. Romlott liszt conserválása 647, olcsóbb
lisztfajokkal való hamisítás 648. Mérges gyomok a lisztben 651,
A megromlott liszt 654. Ritkább lisztfajok 655. A kenyér 656,
összetétele 658 és vizsgálata 658. Hamisítások 661 és gyomok
fölismerése 662. A burgonya 663.
XVIII. FEJEZET.
Alcohol tartalmú italok 664-699
A bor 664, összetétele 665, vizsgálata 667. Alcohol tartalom 668, kivonat 674, összes sav 675, illó sav 677, borkő 677,
szabad borkősav 677, czukor 678, glycerin 678, gummi 679,
phosphorsav meghatározása 679. Hamisítások fölismerése 679,
Festés 681 és conserváló anyagok felismerése 683. Czukrozás
685, sacharinozás 685, glycerinezés 686, gypszezés 687. Törvényes intézkedések a borhamisításra 688. A sör 690. Összetétele 691, vizsgálata 691. Hamisítások fölismerése 692. A pálinka és
likőr 694. Összetétele 694, vizsgálata 695. Kozmás olaj kimutatása 695. Az eczet 697, vizsgálata 697, hamisításainak fölismerése 698.
XIX. FEJEZET.
Alcaloid tartalmú anyagok 700-720
A kávé 700, vizsgálata 701 és hamisításainak kimutatása 703.
A tea 708, vizsgálata 710 és hamisításainak fölismerése 712. A
kakaó 716 és csokoládé 716 és vizsgálata 718.
XX. FEJEZET.
Só, czukor és fűszerek 721-723
A konyhasó 721 és vizsgálata 721. A czukor 723 és vizsgálata 724. A méz 725. A fűszerek 725, fahéj 726, székfüszeg
726, sáfrány 727, kapor 728, bors 728, szekfűbors 729, paprika 729, vanilia 730, szerecsendió 730, anis 730, kömény 730, mustár 731. Főzelékek, gyümölcsök, gombák 731.
XXL FEJEZET.
Az iskola egészségügye 733 -776
Általános szempontok 733. Az iskola telke 734, épülete 735
és ennek egyes részei 736, Fűtés 739, világítás 740, szellőztetés 740. A tantermek 741. Az iskola berendezése: 744, iskolapadok 744, elemi 751 és középiskolák padméretei 752, egyéb
iskolabútorok 754. Mellékhelyiségek: 756, ruhatár 756, előcsarnok 757, folyosó 757, árnyékszék 758. Játszó és tornatér 761. Ivóvíz 761. Személyzet lakása 762. Internátusok 762. Iskolafürdők 764. A tanulás és a tanítás egészségtana 765. A tanulási idő kezdete és tartama 766, a tárgyak sorrendje 767. Osztatlan
és megosztott tanítás 767. Az iskolakönyvek és irkák iránt való
követelések 768. Álló és dűlt írás 769, rajzolás 769, kézi munka
769, kézi ügyességek 769. Iskolai büntetések 769. Túlterhelés
770. Iskolabetegségek 770, főként a rövidlátás 771, gerinczoszlop
elferdülései 772. Fertőző betegségek 773. Az iskolaorvosi és
egészségtantanári intézmény 774. Törvényes intézkedések 775.
XXII. FEJEZET.
Börtönök egészségügye 777-780
Hazánk börtönügye 777, Táplálkozás 779. Törvényes intézkedések 780.
XXIII. FEJEZET.
Kórházak egészségügye 781-788
Hazánk kórházügye 781. Építkezési módok 781. Berendezés és vezetés 784. Élelmezés 787. Törvényes intézkedések 788.
XXIV. FEJEZET.
Az ipar egésztégtana 789- 823
A foglalkozás hatása az egészségre 789. Halálozási viszonyok 789. Az ipari helyiségek és azok berendezése 792. A
munkások kora, neme és a munkaidő 796. Az ipari munka
különleges ártalmai a legfontosabb szakmák szerint 798, bányászat 798, kohászat 801, fémek feldolgozása 802, mész- és czementgyártás 806, téglaégetés 807, fazekasok és porczellánkészítők 807, az üveggyártás 808, sófőzés 808, kénipar és kénsavgyártás 808, légenysavgyártás 810, sósav- és chloripar 810,
szódagyártás 810, ammoniákgyártás 811, petróleumtisztítás 811,
világítógázgyártás 811, anilin-. carbolsav- és nitrobenzolgyártás 812, papirosgyártás 814, a fonó- és szövőipar 814, a phosphor-és a gyufagyártás 815, a timáripar 816, szőrmeáruk készítése 816, szarvak feldolgozása 817, enyvgyártás 817, szappangyártás 817, stearingyártás 817, atbumingyártás 818, elhullott
állatok értékesítésé 818, kemenyitő- és czukorgyártás 818,
pálinkafőzés és szeszgyártás 819, sörfőzés 819, robbanóanyagok
gyártása 819. Törvényes Intézkedések az ipari munkások életének és egészségének megvédésére 820.
XXV. FEJEZET.
Munkásjóléti intézmények 823-832
Olcsó élelmezés 824. Munkáslakások 826. A munkások gyermekeinek gondozása 827. Törvényes intézkedések a munkásoknak betegség és baleset esetére való segélyezéséről és biztosításáról 828.

Témakörök