A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 12.

Előszó

A Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) által irányított „A Bakony természeti képe" tudományos kutatási program, keretéin béliül 1967- 1974 között, 8 éven keresztül foglalkoztam rendszeresen az Északi-Bakony nappali nagylepke-faunájának feltárásával. Kutatásaimat elsősorban a hegység központi, északi és keleti részein végeztem, de többször eljutottam a nyugati részekre is. A hegység déli szegélyét viszont teljesen kihagytam, mert egyrészt ezt már nem tartom szervesen az É-Bakonyhoz tartozónak, másrészt ezzel a területtel amúgy is szorgalmasan foglalkozik DIETZEL GYULA. Herend környéke faunájának feltárása során. Gyűjtőhelyeimet a tenyészidőszak különböző szakaszaiban felkerestem, így területileg és időbelileg viszonylag átfogó képet nyerhettem a hegység nappali nagylepke-faunájáról. Jelen munkám célja az É-Bakony Diurna-faunájának ismertetése saját kutatásaim, irodalmi adatok és más hazai gyűjtők fellelhető bizonyító példányai alapján. Ezen túlmenően az egyéb nagylepkecsaládokba tartozó, általam nappal fogott fajok ismertetése, valamint az egyes jellegzetes biotópok nappali nagylepke-faunájáínak jellemzése, 'beleértve a Diurnán kívüli más, nappal aktív nagylepke-fajokat is.
Az Északi-Bakony területén munkámban, körülbelül a következő vonal által határolt területet értem: Zirc - Csesznek - Bakonyszentlászló - Pápateszér - Bakonykoppány - Ugod - Bakonyjákó - Döbrönte - Magyarpolány - Csehbánya - Középső-Hajag - Lókút - Zirc. Ezen kívül még felvettem négy további lelőhelyet is a nyugati Bakonyaljáról, melyek faunisztikailag még sok tekintetben szorosan illeszkednek az É-Bakonyhoz: Pápa környékét (az adatok sokaságáért); Pápasalamont, Pápakovácsit és a devecseri Széki-erdőt pedig néhány érdekessége miatt. Utóbbi adatok főleg TALLÓS PÁLtól származnak. Vissza