1.061.996

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kisérleti chemia I.

Általános és anorganikus chemia - Dr. Buchböck Gusztáv egyetemi tanár előadásainak felhasználásával

Szerző
Budapest
Kiadó: Mai Henrik és Fia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 833 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Számos fekete-fehér rajzzal és két szines táblával illusztrálva. Nyomtatta a Pesti Lloyd-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mikor nagyrabecsült tanítóm, Than Károly elhunytakor bevezető kisérleti chemiai előadásait átvettem, nemcsak kegyeletből, hanem módszerének nagy didaktikai előnyeinél fogva is irányadókul - a... Tovább

Előszó

Mikor nagyrabecsült tanítóm, Than Károly elhunytakor bevezető kisérleti chemiai előadásait átvettem, nemcsak kegyeletből, hanem módszerének nagy didaktikai előnyeinél fogva is irányadókul - a lényeget nem érintő kevés módosítással - azokat az elveket fogadtam el, melyek nagynevű tanítóm előadásainak alapját alkották. Így az emlékező tehetség nagyobbfokú megterhelésének elkerülésére én is czélszerűnek tartottam a kezdőt már tanulmányainak első fokán a fontosabb fogalmak és tételek levezetésére alkalmas kisérleti tények és jelenségek kapcsán a chemiai jelenségek törvényszerű kapcsolataival megismertetni, mert ha ily módon az általános chemia lényegesebb eredményeiről biztos és rendszeres áttekintést szerzett, a chemia leiró részében legyőzendő nehézségeket könnyen leküzdheti. A részletes chemia tanulásában lényeges segítőeszközül az analogiáknak minél teljesebb felhasználása is kinálkozik. A hasonló sajátságú vegyületeknek könnyen áttekinthető csoportokba, ú. n. homolog sorokba foglalása az organikus chemiában már régen szokásos; előadásaiban, valamint nagyszabású, sajnos, befejezetlenül maradt tan- és kézikönyvében (1896-1906) Than Károly a hagyományos rendszerrel szakitva, ez elvet az anorganikus vegyületekre is alkalmazta. Az anorganikus vegyületeket az eddigi szokástól eltérőleg nem positiv, hanem negativ alkatrészük alapján csoportosította; a közös negativ alkatrésszel biró vegyületek természetes csoportot alkotnak, melynek egyes tagjai annál hasonlóbbak, minél közelebb állanak positiv alkatrészeiknek chemiai sajátságai egymáshoz. A leghomogenebb, az organikus homolog soroknak leginkább megfelelő, de egyúttal legkevesebb vegyületet összefoglaló csoportok a periodusos rendszer egy-egy elemcsoportjának egyugyanazon közös negativ alkatrésszel alkotott vegyületei; kevésbbé homogen, de még didaktikai egységnek minősíthető vegyületcsoportokhoz több ilyen csoportnak alkalmas módon való egyesítése útján jutunk. A nagyobb csoportokba való összefoglalás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy ugyanazon fémnek különböző negativ alkatrészekkel való vegyületei olyan messze jutnak egymástól, hogy a közös positiv alkatrésszel biró vegyületek között is kétségtelenül fennálló hasonlóság e rendszerben kelleténél kisebb mértékben domborodik ki. az okból előnyösebbnek tartottam, előadásaimban a Than-féle tárgyalásmódot csak a periodusos rendszer egyes elemcsoportjai belül alkalmazni, miáltal annak nagy előnyei teljes mértékben érvényesülnek anélkül, hogy azok kedvéért a régi szokásos beosztás előnyeit fel kellene áldoznunk.
Than Károly tan- és kézikönyvének első kötete még a szerző életében elfogyott, az organikus chemiának szánt befejező kötet pedig, sajnos már nem készült el. Ez okból az egyetemi hallgatóság igényeit e munka ma már csak részben elégíti ki. Minthogy másrészt az egyetemi előadások alapján kezdők által irt, sokszorosított jegyzetek felületessége közismert, örömmel fogadtam több évi munkatársamnak, e könyv szerzőjének ajánlkozását egy előadásaim szellemének megfelelő tankönyv megirására. A vállalt feladatnak lelkiismeretes, fáradhatatlan buzgósággal és kiváló szakértelemmel meg is felelt és munkájának első kötetét immár a nyilvánosságnak adja át. Benső meggyőződésem, hogy áldozatkészségével az egyetemi tanítás ügyének lényeges szolgálatot tett és szívből kivánom, hogy könyvét a tanuló ifjúság minél nagyobb haszonnal és szeretettel forgassa.
Budapesten, 1917. március havában.
Buchböck Gusztáv Vissza

Tartalom

Bevezetés1
Általános chemia
Az anyag megmaradásának törvénye7
Halmazállapotok8
Szilárd testek9
Cseppfolyós testek9
Gázalakú testek9
A tömeg, térfogat és nyomás mérése9
A tömeg mérése9
A térfogat mérése10
A gáznyomás és a térfogat mérése10
A gázok alaptörvényei12
Boyle vagy Mariotte törvénye12
Gay-Lussac vagy Dalton kiterjedési törvénye13
Általános gáztörvény15
Normal térfogat17
Híg oldatok osmosis-törvénye18
Heterogen és homogen testek21
A chemia alaptörvényei - Stöchiometria vagy alkatrészmennyiségek tana
Gay-Lussac térfogati törvénye23
A molekulasúly fogalma26
Molekulahypothesis és a halmazállapotok elmélete27
Gázalakú testek27
A gáztörvényektől való eltérés értelmezése28
Folyékony halmazállapotú testek29
Szilárd testek29
Gay-Lussac térfogati törvényének értelmezése29
Richter törvénye30
Avogadro törvénye30
A molekulák méretei31
Oldott testek molekulasúlyának megállapítása31
Egyetemes gázállandó33
Az állandó súlyviszonyok törvénye, Proust törvénye33
A sokszoros súlyviszonyok törvénye, Dalton törvénye34
Atomhypothesis35
A testek szerkezetét magyarázó ismeretek összefoglalása36
Az atomsúly meghatározása37
Az elemi alkatrészek atomsúlya39
Chemiai jelek és képletek40
Chemiai egyenletek41
A chemiai képlet megállapítása43
A molekulasúly meghatározása45
Gázok és gőzők molekulasúlyának meghatározása45
A gázsűrűség meghatározása46
A gőzsűrűség meghatározása47
Dumas módszere48
Victor Meyer módszere49
Oldott testek molekulasúlyának meghatározása49
Híg oldatok törvényei51
Van't Hoff törvénye52
A fagyáspontcsökkenés meghatározása54
A forráspontemelkedés meghatározása54
A testek molekulasúlyának meghatározása folyós halmazállapotban55
Kritikus hőmérséklet56
A felületi feszültség57
Eötvös törvénye58
Az atomsúly helyességének ellenőrzése58
Az atomhő törvénye, Dulong-Petit törvénye59
Az isomorphia törvénye61
Látszólagos eltérés Avogadro törvényétől62
Graham törvénye62
Structurchemia vagy a chemiai szerkezet tana
Az alaktrész vagy gyök fogalma64
A vegyérték67
A vegyérték jelölése69
Az isomer gyökök vegyértéke71
Telítetlen és telített vegyületek75
A chemiai szerkezet megállapítása76
Az egyenérték80
Az egyenértéksúly80
A vegyületek egyenértéksúlya82
A térfogatos elemzés84
Vegyületek különféle egyenértéksúlya86
A gyökök chemiai jelleme88
Az elemi gyökök jelleme88
Az összetett gyökök jelleme92
Chemiai systematika
Az elemi testek rendszere95
Az elemek periodusos rendszere96
A vegyületek osztályozása102
A bázis102
A sav104
A só111
Normális só114
Bázisos só115
Vegyes só116
Kettős só116
Complex só117
Összefoglalás118
A vegyületek nevezéktana120
A chemiai átváltozások
A chemiai átváltozások egyszerű alakjai123
Intramolekulás vagy isomer átváltozás123
Polymer átváltozás124
Szétbomlás124
Dissociatio124
Egyesülés125
Additio125
Cserebomlás125
A chemiai átváltozás feltételei127
Energetikai alapfogalmak
Az energia alakjai129
Az energia megmaradásának törvénye130
Az energia átváltozásának törvénye132
Thermochemia
A hőmennyiség egysége135
A hőmennyiség meghatározása136
A vizcalorimeter136
Nernst-féle vízcalorimeter137
Thomson-féle calorimeter137
Berthelot-féle bomba138
A jégcalorimeter138
Reactiohő140
Thermochemiai egyenletek140
Külső munka142
A thermochemia főtétele144
A thermochemia főtételének alkalmazása145
Képződéshő146
A reactiohő megállapítása számítás útján147
Az égés149
Az égés feltételei150
Az égés különböző alakjai151
Égéshő és égéshőmérséklet153
Robbanó anyagok156
Az égéshő physiologiai jelentősége157
Chemiai affinitas és a reactiohő159
Elektrochemia
Az elektromos áram chemiai hatása161
Az elektrolysis törvényei162
Az elektrolysois mennyiségi törvényei, Faraday törvényei164
Faraday első törvénye164
Faraday második törvénye165
Az elektrolysis jelenségeinek értelmezése166
Grotthus hypothesise166
Galvanos polarisatio, Clausius hypothesise168
Elektrolytos dissociatio, Arrhenius hypothesise171
Az elekrolytos dissociatio fokának megállapítása177
A dissociatio fokának meghatározása az oldatok törvényei alapján177
A dissociatio fokának meghatáorozása az elektromos vezetőképességéből179
A vezetőképesség mérése179
Specifikus vezetőképesség181
Molekula- és aequivalens-vezetőképesség183
Az aequivalens-vezetőképesség higítással való változásának értelmezése185
A dissociatio fokának kiszámítása186
Kohlrausch törvénye187
Az elektrolytos dissociatio szabályai189
Az elektrolytok sajátságainak értelmezése az ion-elmélet alapján190
A chemiai reactiók értelmezése az ion-elmélet alapján191
Complex vegyületek193
A complex-vegyületek szerkezetének értelmezése, Werner vegyértékelmélete195
Az elektrolytok thermochemiai viselkedése200
A chemiai energia átalakulása elektromos energiává202
A galvánáram keletkezésének osmosisos elmélete203
Egyes elektrodok normalpotentiálja207
Bomlási feszültség209
A fémek elektrolytos oldástensiója210
Chemiai mechanika
Alapfogalmak212
Teljes és megfordítható reactiók212
A reactiók időbeli lefolyása213
Concentratio215
Reactiosebesség215
A reactiosebesség törvénye216
Katalysis200
A tömeghatás törvénye225
Homogen rendszerek egyensúlya228
Dissociatiós egyensúlyok228
A víz dissociatiója232
Indikatorok233
Hydrolysis234
Több bázisú savak dissociatiója237
Heterogen rendszerek egyensúlya239
A tömeghatás törvényének alkalmazása heterogen rendszerekre240
Dissociatiós egyensúlyok heterogen rendszerekben241
Heterogen elekrolytrendszerek egyensúlya243
Kolloid-oldatok244
Kolloid-oldatok előállítása244
A kolloid-oldatok sajátságai246
Radioactivitas251
A radioactivitas vizsgálata251
Radioactiv elemek254
A radioactiv anyagok sugárzása255
Radioactiv átalakulások258
A radioactiv átalakulások és az elemek periodusos rendszere263
A radioactiv sugárzások hatásai267
Anorganikus chemia
Bevezetés271
Hydrogen273
Chlor-csoport
A chlor-csoport jellemzése283
Fluor284
Chlor286
Brom293
Jod295
A chlor-csoport vegyületei hydrogennek, Haloid savak313
A chlor-csoprot elemeinek vegyületei egymással313
Oxygen-csoport
Az oxygen-csoport jellemzése313
Oxygen314
Ozon319
Kén323
Selen328
Tellur329
Az oxygen-csoport vegyületei hydrogennel330
Az oxygen vegyületei hydrogennel352
A kén vegyületei hydrogennel356
A selen és tellur vegyületei hydrogennel356
Az oxygen-csoport vegyületei a chlor-csoport elemeivel357
Az oxygen vegyületei a halogenekkel357
Az oxygen vegyületei chlorral362
A brom és jod vegyületei oxygennel365
A kén vegyületei a halogenekkel365
Az oxygen-csoport elemeinek vegyületei egymással366
A kén vegyületei oxygennel393
A kénessav és kénsav halogen-származékai393
A selen és tellur vegyületei oxygennel394
Nitrogen-csoport
A nitrogen-csoport jellemzése395
Nitrogen396
A levegő399
Phosphor409
Arsen421
Antimon423
Bismuth425
A nitrogen-csoport vegyületei hydrogennel426
A nitrogen vegyületei hydrogennel436
A phosphor vegyületei hydrogennel437
Az arsen és antimon vegyületei hydrogennel438
A nitrogen-csoport vegyületei a chlor-csoport elemeivel439
A nitrogen vegyületei a halogenekkel440
A phosphor vegyületei a halogenekkel442
Az arsen, antimon és bismuth vegyületei a halogenekkel446
A nitrogen-csoprot vegyületei az oxygen-csoport elemeivel446
A nitrogen vegyületei oxygennel469
A phosphor vegyületei oxygennel480
Az arsen és antimon vegyületei oxygennel480
Az arsen kimutatása chemiai készitményekben és törvényszéki esetekben487
A bismuth vegyületei oxygennel494
A bismuth sói495
A nitrogen kénvegyületei497
Az arsen kénvegyületei498
Az antimon kénvegyületei500
Savszármazékok502
Szén-csoport
A szén-csoport jellemzése505
Szén506
Silicium513
A silicium vegyületei hydrogennel514
A silicium vegyületei halogenekkel515
A szén és silicium vegyületei az oxygen-csoport elemeivel517
A szén vegyületei oxygennel517
A silicium vegyületei oxygennel530
A szénsav halogen- és amido-származékai532
A szén vegyületei kénnel540
A silicium vegyületei kénnel545
A szén vegyületei nitrogennel545
A cyan vegyületei oxygennel555
A cyansav halogen- és amidoszármazékai556
Cyanur-vegyületek558
A cyan vegyületei kénnel559
A silicium vegyületei szénnel560
Titanium, Zirconium, Cerium, Thorium561
Bór565
A bór hydrogenvegyületei565
A bór vegyületei oxygennel569
Fémek
Physikai és chemiai sajátságok570
Előfordulás és előállítás575
Fémoxydok és fémhydroxydok előállítása577
Sók előállítása578
Alkali-fémek
Az alkali-fémek jellemzése578
Lithium579
Natrium580
Kalium582
Rubidium és Caesium583
Ammonium584
Az alkali-fémek és az ammonium-gyök vegyületei584
Hydridek584
Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok585
Haloid-sók (cyanidok) és halogen-tartalmú amphid-sók589
Sulfidok és hydrosulfidok607
Amphidsók609
Alkali-földfémek
Az alkali-földfémek jellemzése638
Beryllium639
Magnesium640
Calcium642
Strontium643
Baryum644
Radium645
Az alkali-földfémek vegyületei645
Hydridek645
Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok646
Haloid-sók és halogen-tartalmú amphid-sók651
Sulfidok és hydrosulfidok656
Amphid-sók656
Üveg667
Zink-csoport
A zink-csoport jellemzése669
Zink670
Cadmium672
Higany673
A zink-csoport vegyületei676
Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok676
Haloid-sók, cyanidok680
Sulfidok689
Amphid-sók691
Aluminium-csoport
Az aluminium-csoport jellemzése693
Aluminium694
Az aluminium vegyületei696
Porcellán és agyagárúk701
Scandium, Yttrium, Lanthan, Ytterbium és vegyületei702
A ritka földek fémei704
Thallium-csoport
A thallium-csoport jellemzése706
Gallium és vegyületei706
Indium és vegyületei707
Thallium és vegyületei707
Ón-csoport
Az ón-csoport jellemzése708
Germanium és vegyületei709
Ón709
Ólom712
Az ón és ólom vegyületei715
Oxydok és hydroxydok715
Haloid-sók720
Sulfidok723
Amphid-sók724
Vanadium-csoport
A vanadium-csoport jellemzése727
Vanadium és vegyületei728
Niobium és vegyületei730
Tantal és vegyületei731
Chrom-csoport
A chrom-csoport jellemzése731
Chrom732
A chrom vegyületei732
Chromo-vegyületek733
Chromi-vegyületek734
A hatvegyértékű chrom vegyületei, chromatok és pyrochromatok736
A chromsav chloridjai739
Molybdaen és vegyületei739
Wolfram és vegyületei741
Uran és vegyületei742
Mangan-csoport
Mangan743
A mangan vegyületei744
Mangano-vegyületek746
Mangani-vegyületek747
A négyvegyértékű mangan vegyületei748
A hat- és hétvegyértékű mangan vegyületei750
Vas-csoport
A vas-csoport jellemzése752
Vas752
Kobalt762
Nikkel763
A vas-csoprot vegyületei764
Oxydok és hydroxydok764
Haloid-sók767
Sulfidok770
Amphid-sók771
Réz-csoport
A réz-csoport jellemzése775
Réz776
Ezüst779
Arany782
A réz-csoport vegyületei784
Oxydok és hydroxydok784
Haloid-sók786
Photographia787
Sulfidok789
Amphid-sók790
Platina-csoport
A platina-csoport jellemzése793
Ruthenium és vegyületei795
Osmium és vegyületei795
Rhodium és vegyületei796
Iridium és vegyületei796
Palladium és vegüyletei796
Platina és vegyületei797
Argon-csoport, nemes gázok799
Spectrum-analysis802
Betűrendes névmutató808
Betűrendes tárgymutató812

Dr. Rex Sándor

Dr. Rex Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Rex Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem