A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kézikönyv a gazdasági kamarákról

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Novorg International Szervező és Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 293 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-485-117-7
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több mint másfél éves, intenzív jogszabály előkészítő munka után 1994. március l-jén az Országgyűlés - ellenszavazat nélkül, 16 tartózkodással - elfogadta a gazdasági kamarákról szóló... Tovább

Előszó

Több mint másfél éves, intenzív jogszabály előkészítő munka után 1994. március l-jén az Országgyűlés - ellenszavazat nélkül, 16 tartózkodással - elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot. A március 22-én - a Magyar Közlöny 31. számában - kihirdetett 1994. évi XVI. törvény hatálybalépése a kihirdetést követő tizenötödik napra, tehát 1994. április 6- ára esik (kivéve a kötelező kamarai tagdíjfizetést előíró és csak 1996. január l-jétől hatályos 16. § a) pontját és az ehhez kapcsolódó 54. § (4) bekezdését). Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Társasági Törvény 1988-ban történt megalkotása óta nem akadt a magyar jogalkotásban olyan jelentős, a gazdaság egészét átfogó kodifikáció, mint éppen ez. A társasági törvény elfogadása annak idején a gazdasági rendszerváltás biztos jele és feltartóztathatatlan hordozója volt: a piac - szervezeti szempontból - e jogszabálynak köszönhetően vált szabaddá. Célratörő, pezsdítő hatású berobbanása - a piacgazdasági intézményekre nagyobbrészt felkészületlen - akkori jog rendszerünkbe szinte "húzta" maga után a fejlődést. Bármennyire is szegényes volt kezdetben a végrehajtás feltételrendszere, az élet rövid időn belül a jogalkotót igazolta: a sarokpontjaiban helyes és következetes szabályozás valósággal kikényszerítette a változásokat, a fojtogatóan szűkös intézményi keretek bővítését. A helyzet a kamarai törvény esetében is hasonló. A kamarai eszmekört képező tiszta elvi modell alkalmazása a korszerű piacgazdaság hatékony működésének egyik döntő biztosítéka. Az elfogadott törvény ezeket az elveket - mint később látni fogjuk a maguk teljességében és tisztaságában, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalon rögzítette. Tényleges értékét mégis csak a gyakorlat minősítheti majd. A törvény sarokpontjai - a területi elv, az átfogó, automatikus tagság, a köztestületi autonómia - a sikeres megvalósítás esélyét hordozzák, s ma alappal bízhatunk abban, hogy - akár a Társasági Törvény esetében történt - a "húzóerő" működésbe lép, s talpra segíti az intézményt. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 1
I.RÉSZ
A KAMARAI GONDOLAT 5
I. fejezet A kamara fogalma, küldetése, feladata 5
1.1.1. A közintézményi szféra - testületi önkormányzatok 5
1.1.2. A kamara, mint a köztestület altípusa 5
1.1.3. A köztestület és az egyesület elhatárolása 6
1.1.4. A köztestület és az egyesület viszonya 6
1.2.1. Szakmai és gazdasági kamarák 7
1.2.2. A gazdasági kamarai modell három alapelve 8
1.2.3. A jellegadó ismérv: a területi elv 9
1.2.4. A Nagy Belátás 10
1.2.5. Az önkorlátozás gyümölcsei 11
1.2.6. Kamara és demokrácia 12
1.2.7. Demokrácia és kötelező tagság? 12
1.2.8. A mérlegelő és kiegyenlítő szerep 13
1.2.9. Kamarai normaalkotás 14
1.2.10. A közhatalmi jellegű jogkör 15
1.2.11. Piackorlátozás? 15
1.3.1. A kamara fogalma 16
1.3.2. A gazdasági típusú kamara definíciója 17
1.3.3. A gazdasági kamarák feladatköre 18
II. fejezet Gazdasági kamaratörténet - dióhéjban 19
2.1.1. A gyökerek - nemzetközi kitekintés 19
2.1.2. A német modell 20
2.1.2.1. A rendszer kialakulása 20
2.1.2.2. Deutsche Industrie- und Handelstag (DIHT) 22
2.1.2.3. A területi kereskedelmi és iparkamarák 22
2.1.2.4. A kézműveskamarák 23
2.2. Kis magyar kamaratörténet 24
2.2.1. Az első magyar kamarai törvény 24
2.2.2. A kézműves- és mezőgazdasági kamarák megjelenése 25
2.2.3. A törésvonal 25
2.2.4. A szabadság és következményei 26
II. rész
a kamarai tőr vény magyarázata 27
III. fejezet Bevezető rendelkezések 27
3.1. A törvény célja 27
3.2. A törvény hatálya 28
3.2.1. Területi hatály 28
3.2.2. Személyi hatály 28
3.2.2.1. A gazdasági érdekképviseletek tekintetében érvényesülő hatály 28
3.2.2.2. A személyi hatály alól - a szakmai kamarai tagságra figyelemmel - tett kivétel 29
3.3. Értelmező rendelkezések 29
3.3.1. A gazdasági tevékenység 30
3.3.2. A gazdálkodó szervezet 30
3.3.3. Az egyéni vállalkozó 31
3.3.4. A mezőgazdasági vállalkozó 31
3.3.5. A gazdasági érdek képviseleti szervezet 32
3.3.5.1. A gazdasági érdek képviseleti szervezet és az egyesülés elhatárolása 33
3.3.5.2. Az országos gazdasági érdekképviselet 33
IV. fejezet A gazdasági kamarák 35
4.1. A gazdasági kamarákra vonatkozó általános szabályok 35
4.1.1. A gazdasági kamarák: köztestületek 35
4.1.2. A kamaratípusok 35
4.1.2.1. A kereskedelmi és iparkamara 35
4.1.2.2. A kézműves kamara 35
4.1.2.3. Az agrárkamara 36
4.1.3. A gazdasági kamarák hivatása 36
4.1.3.1. Az elsődleges rendeltetés: a közfeladatok ellátása 37
4.1.3.2. A kamarai feladatkörök törvényi meghatározása 37
4.1.4. A gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseletek viszonya 38
4.2. Területi gazdasági kamarák 38
4.2.1. A területi tagozódás egységei 39
4.2.2. A területi kamarák és szervezeti egységeik
elnevezésére vonatkozó szabályok 39
4.3. Országos gazdasági kamarák 40
4.4. A gazdasági kamarák felállításának határideje 40
V. fejezet A gazdasági kamarák tagsága 41
5.1. Az "automatikus" tagság 41
5.1.1. A magánjogi (önkéntes) modell hátrányai 41
5.1.2. "A teljesség felé" 41
5.1.3. A kamarai tagság automatikus keletkezése 42
5.2. Az egyes kamaratípusok tagsági köre 43
5.2.1. A tagsági hovatartozás általános elvei 43
5.2.1.1. A székhely és a telephely 43
5.2.1.2. A fióktelep 44
5.2.1.3. A mezőgazdasági vállalkozó "székhelye" 44
5.2.2. A kereskedelmi és iparkamarák tagsági köre 44
5.2.3. A kézműves kamarák tagsági köre 45
5.2.3.1. Kézműves kamarai tagság - a törvény alapján 45
5.2.3.2. Kézműves kamarai tagság - választás alapján 45
5.2.3.3. A kézműves szakmák jegyzéke 46
5.2.3.4. A kisipari jelleg ismérvei 46
5.2.4. Az agrárkamarák tagsági köre 46
5.2.4.1. Agrárkamarai tagság - a törvény alapján 47
5.2.4.2. Agrárkamarai tagság - választás alapján 47
5.2.4.3. A mezőgazdasági és erdőgazdasági szakmák jegyzéke 47
5.2.5. A kamaraválasztás közös szabályai 48
5.2.5.1. A nettó árbevétel 48
5.2.5.2. A többes kamarai tagság tilalma 49
5.2.5.3. A választási lehetőség alapján történő átjelentkezés (kamaraváltás) korlátai 49
5.2.5.4. A gazdálkodó szervezetek ideiglenes besorolása 50
5.2.6. A kézműves, illetve a mezőgazdasági, erdőgazdasági
tevékenységhez kapcsolódó tevékenység minősítése 50
5.3. A gazdasági kamarai tagsági viszony keletkezése 51
5.3.1. A vállalkozói igazolvány nélkül működő mezőgazdasági vállalkozó kamarai tagságának alapja 51
5.3.2. A tagsági viszony létrejöttének időpontja 52
5.3.2.1. A tevékenység cégbejegyzés előtti megkezdése 52
5.4. Az országos gazdasági kamarák tagsága 52
5.5. A gazdasági kamarák tagjainak jogai és kötelességei 53
5.5.1. A területi gazdasági kamara tagjának jogai 53
5.5.2. A területi gazdasági kamara tagjának kötelességei 54
5.5.3. Az országos kamarai tagok (a területi kamarák) jogai 54
5.5.4. Az országos kamarai tagok (a területi kamarák) kötelességei 55
5.5.5. A statisztikai adatszolgáltatással összefüggő jogok és kötelességek 55
5.6. A területi gazdasági kamarai tagság megszűnése 55
5.6.1. A kamarai tagság teljes megszűnése 56
5.6.1.1. A kamarai tagság teljes megszűnésének időpontja 56
5.6.2. A székhelyáthelyezés 57
5.6.3. Az átjelentkezés 57
5.6.3.1. A kötelező átjelentkezés 57
5.6.4. Értesítési kötelezettség 57
5.6.5. Részletes eljárási szabályok 58
5.6.6. A tagkizárás tilalma 58
5.7. A területi gazdasági kamara megszűnése 58
5.7.1. A területi gazdasági kamarák egyesülése 59
5.7.2. A területi gazdasági kamara szétválása 59
5.8. A bíróságok és a hatóságok feladatai a kamarai tagsággal kapcsolatban 59
5.8.1. A cégadat-nyilvántartás "maximális programja": a területi közös irodák felállítása 60
5.8.2. A kompromisszum: a "körkörös értesítések" rendszere 61
5.8.2.1. A cégbíróság kamarai tagsággal kapcsolatos feladatai 62
5.8.2.2. A jegyző kamarai tagsággal kapcsolatos feladatai 62
5.8.2.3. Az adóhatóság kamarai tagsággal kapcsolatos feladatai 63
5.8.2.4. A megyei (fővárosi) bíróság értesítési kötelezettsége 63
5.8.2.5. A kamarának a cégbírósággal és más hatóságokkal szembeni értesítési kötelezettsége 63
5.8.2.6. A megalakuláskori (kiinduló) adatbázis átadása 63
5.8.3. Titokvédelem 64
5.8.3.1. Az üzleti titok védelme 64
5.8.3.2. Az adótitok védelme 64
5.8.3.3. A személyes adatok védelme 64
VI. fejezet A gazdasági kamarák feladatai 65
6.1. A kamarai feladatok jellege 65
6.2. Az egyes kamarai feladatok 67
6.2.1. A gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok 67
6.2.1.1. Kettős szerep a gazdaságfejlesztés finanszírozásában 68
6.2.1.2. Közreműködés a szakképzésben 68
6.2.1.3. Kereskedelemfejlesztés, partnerközvetítés, tanácsadás, rendezvényszervezés, kiadványi szolgáltatások 69
6.2.1.4. Tájékoztatás a külföldi jogról 70
6.2.2. Az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos feladatok 71
6.2.2.1. A tagnyilvántartás 72
6.2.2.1.1. A kereskedelmi regiszter és a kamarai tagság 73
6.2.2.1.2. Fordulat a gazdaság szervezeti struktúrájában 74
6.2.2.1.3. Tagnyilvántartás és adatvédelem 75
6.2.2.2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegyzéke 76
6.2.2.3. Okmányhitelesítés 77
6.2.2.3.1. A származási bizonyítvány 77
6.2.2.3.2. Képviseleti szerződések hitelesítése 78
6.2.2.3.3. Vis major igazolás 78
6.2.2.3.4. Az A.T.A. Carnet kiadása 78
6.2.2.4. Szállítmányozási kárügyek intézése - áruszakértés 79
6.2.2.5. Dömpingellenes és piacvédelmi tájékoztatás 79
6.2.2.6. Etikai jogkörök a versenyjog, a szellemi alkotások
joga és a fogyasztóvédelem területén 80
6.2.2.6.1. A közérdekű keresetindítás joga 81
6.2.3. A gazdaság általános érdekeinek érvényesítésére irányuló feladatok 82
6.2.4. A gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatásban jelentkező feladatok 83
6.3. Az országos kamarai feladatkör 84
6.3.1. Választottbíráskodás 85
6.3.1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság 86
6.4. A gazdasági kamarák tevékenységének közös szabályai 87
6.4.1. A kamarai tevékenység korlátai 87
6.4.2. A "kizárólagos" kamarai feladatok 88
6.4.3. A kötelezően ellátandó kamarai feladatok anyagi fedezete 88
VII. fejezet A gazdasági kamarák önkormányzata 90
7.1. A tagok kamarai önkormányzati részvétele 90
7.2. A gazdasági kamara alapszabálya 90
7.2.1. A területi kamara elnevezése 91
7.3. A kamarai szervezet 91
7.3.1. A küldöttgyűlés 91
7.3.1.1. A kizárólagos küldöttgyűlési hatáskör 92
7.3.1.1.1. Az általános kizárólagos küldöttgyűlési hatáskör 92
7.3.1.1.2. A kizárólagos területi küldöttgyűlési hatáskör 92
7.3.1.1.3. A kizárólagos országos küldöttgyűlési hatáskör 93
7.3.1.1.4. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
kizárólagos hatásköre 93
7.3.1.2. A küldöttgyűlés összehívása, határozatképessége,
határozathozatala 93
7.3.1.3. Az elnökválasztás ellenjegyzése 93
7.3.2. Az elnökség 94
7.3.2.1. Az érdekképviseletek részvételi (tanácskozási) joga 94
7.3.3. Az elnök - a képviseleti jogkör gyakorlása és átruházása 94
7.3.3.1. Az alelnök 94
7.3.4. Az ellenőrző bizottság 95
7.3.5. Az etikai bizottság 95
7.3.6. A titkár - a kamara ügyintéző szervezete 96
7.3.6.1. A "titkár" kötetlen címhasználata 96
7.3.6.2. A titkár munkaviszonya 96
7.3.6.3. A Munka Törvénykönyvének alkalmazása a kamara
tisztségviselőinek és alkalmazottainak jogállására 96
7.3.6.4. Titkárok és ügykezelők alkalmazási (képesítési)
feltételei 97
7.3.7. A kamarai tisztségviselőkre vonatkozó közös
szabályok 98
7.3.7.1. A gazdasági kamara tisztségviselői 98
7.3.7.2. A kamarai tisztségviselőkre vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályok 98
7.3.8. A kamarák egyéb szervei, szervezeti egységei 98
7.3.8.1. Az agrárkamarák mezőgazdasági bizottságai 99
7.3.9. Választási szabályok 99
7.3.9.1. A választási szabályokról általában 99
7.3.9.1.1. A kamarai választások jelentősége 99
7.3.9.1.2. A képviseleti arányok meghatározása 100
7.3.9.1.3. A választás két úja 101
7.3.9.2. A kamarai választási rendszer alapegységei: a kamarai osztályok 102
7.3.9.2.1. A kamarai osztályokról általában 102
7.3.9.2.2. A kamarai osztályok megalakítása; a küldöttek megválasztása 102
7.3.9.2.3. A "gazdasági súly" 104
7.3.9.2.4. A küldöttválasztás külön szabályai a területi agrárkamarákban és az országos kamaráknál 105
7.3.9.2.5. A küldöttek, a testületi szervek tagjai, illetve a tisztségviselők mandátumának időtartama, visszahívásuk lehetősége 106
7.3.9.2.6. A választhatóság személyi feltételei 106
7.3.9.2.7. A választhatóságból történő kizárás esetei 107
7.3.9.2.8. Az országos kamarák testületi szerveinek tagjaira és elnökére vonatkozó külön előírás 107
VEI. fejezet A gazdasági kamarák működése 108
8.1. Kamara-finanszírozási modellek 108
8.1.1. A német finanszírozási modell 108
8.1.2. A francia finanszírozási modell 109
8.1.3. Az olasz finanszírozási modell 109
8.2. Pénzügyi források 109
8.2.1. A tagdíj 110
8.2.1.1. A tagdíj mértéke 110
8.2.1.2. A tagdíj behajtása 110
8.2.1.3. A befizetett tagdíj utáni adólevonás (adóvisszatartás) mértéke 111
8.3. A gazdasági tevékenységet is igénylő kamarai feladatok ellátása 112
8.3.1. A közhasznú társaság 113
8.4. A gazdasági kamara tisztségviselőinek és
alkalmazottainak jogállása 114
8.5. A kamarák törvényességi felügyelete 115
8.6. A jogsértő kamarai határozatok bírósági felülvizsgálata 117
8.6.1. Az ellenőrző bizottsági eljárás 117
8.6.2. A perindítás 118
8.6.2.1. A perindítási határidő 118
8.6.2.2. A perindítás joghatálya 119
IX. fejezet A gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlása 120
9.1. Az érdekképviseleti jogokról általában 120
9.1.1. Állami szervek - gazdasági kamarák - gazdasági
érdekképviseletek 120
9.1.2. "Legitimációs válság" 120
9.1.3. "Félelem az állam túlhatalmától - félelem a kamaráktól" 122
9.1.4. "Félelem a gazdasági ellehetetlenüléstől" 123
9.1.5. Az egyetlen lehetséges megoldás 124
9.1.6. A szabályozás alapkérdései 125
9.2. Véleményezésre jogosultak: a gazdasági
érdekképviseletek 126
9.2.1. A gazdasági érdekképviseletekről általában 126
9.2.2. A gazdasági érdek képviseleti jogállás feltételei 127
9.2.3. Az érdekérvényesítés "címzettjei" 127
9.2.4. Közvetlen és közvetett tagságú gazdasági érdekképviseletek 128
9.2.5. Országos és helyi gazdasági érdekképviseletek 128
9.3. A véleménykérés kötelezettjei: az állami (központi)
közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok 130
9.3.1. A Kormány elé kerülő gazdasági előterjesztések 130
9.3.2. Miniszteri hatáskörbe tartozó gazdasági előterjesztések 130
9.3.3. A helyi önkormányzatok képviselői testületeihez benyújtott gazdasági előterjesztéseket 130
9.4. A véleményezés tárgya: a gazdasági előterjesztés 131
9.4.1. A véleményezési jog "tartalma" 131
9.5. A véleményegyeztetés eljárási rendje 132
9.5.1. Az érdekelt gazdasági érdekképviseletek körének megállapítása 132
9.5.2. A gazdasági előterjesztések jegyzékének közzététele; a véleményezési igény bejelentése 132
9.5.3. Az előterjesztés tárgya szerinti érdekeltség megállapítása 133
9.5.4. Az előterjesztés tárgya szerint nem érdekelt szervezetek "kizárása" 134
9.5.5. A sürgős esetekben alkalmazható gyorsított, "sommás" eljárás 135
9.5.6. Az előterjesztő kötelezettségei: a megfelelő határidő meghatározása és az érdemi válaszadás 136
9.5.7. Az érdek képviseleti (kamarai) kezdeményezések vizsgálatának külön szabályai 137
9.6. A gazdasági kamarákat érintő előterjesztések 137
9.7. A véleményezési jog, illetve a kezdeményezési jog garanciái; a véleményezés "joghatásai" 138
9.8. A kamarai törvényben és a más törvényekben meghatározott érdek képviseleti jogok viszonya 139
9.9. Az érdek képviseleti jogok gyakorlásának kezdő időpontja 140
X. fejezet A gazdasági kamarák 1994. évi megalakítása - átmenet a jövőbe 141
10.1. A gazdasági kamarák megalakításának elvi szempontjai 141
10.1.1. A törvény általános előírásai és az átmeneti rendelkezések közötti sajátos viszony 141
10.2. A gazdasági kamarák megalakítását szervező, illetve segítő testületek 142
10.2.1. Ideiglenes kamarai szervező bizottságok 142
10.2.2. Országos Tanácsadó Testület (OTT) 142
10.3. A területi gazdasági kamarák megalakítása 143
10.3.1. Első lépés: az ideiglenes szervező bizottságok megalakítása 143
10.3.2. Második lépés: a kamarai tagjegyzék előkészítése 145
10.3.3. Harmadik lépés: az ideiglenes kamarai osztályok megalakítása és a küldöttek megválasztása 147
10.3.3.1. Területi kereskedelmi és iparkamarák 147
10.3.3.2. Területi kézműves kamarák 148
10.3.3.3. Területi agrárkamarák 149
10.3.3.4. Közös szabályok, eltérési lehetőség a törvény "főszabályától" 149
10.3.4. Az ideiglenes szervező bizottságok kiegészítése 150
10.3.5. A területi agrárkamarák megalakításával kapcsolatos
külön szabályok: a mezőgazdasági bizottságok megalakítása 151
10.3.6. A területi kamara alakuló küldöttgyűlése 152
10.3.6.1. Több megye azonos típusú gazdasági kamaráinak
együttes küldöttgyűlése 152
10.3.6.2. A szerkesztő bizottság 153
10.3.6.3. Az országos kamarai alakuló küldöttgyűlés
küldötteinek megválasztása 153
10.3.6.4. Döntés a kamarai osztályokról 153
10.3.6.5. Az érdek képviseleti szerveztek képviselőinek delegálása a megalakuláskori területi kamarai elnökség tagjainak sorába (az un. "egyharmados" szabály) 154
10.3.7. A területi kamarák létrejötte 154
10.3.7.1. Az ideiglenes kamarai szervező bizottságok megszűnése 154
10.4. Az országos gazdasági kamarák megalakítása 155
10.4.1. Az országos előkészítő bizottság 155
10.4.2. Az országos kamara alakuló küldöttgyűlése 155
10.4.2.1. Az országos bizottság által javasolt alapszabály átdolgozása 156
10.4.2.2. Az "egyharmados" szabály érvényesülése az országos kamarai elnökség összetételében 156
10.4.3. Az országos kamarák létrejötte 156
10.4.3.1. Az országos bizottságok megszűnése 157
10.5. A területi és az országos kamarák megalakításkor
irányadó választási időszak korlátozott tartama 157
10.6. A kamarák megalakulásának költségei 157
10.6.1. A támogatás felhasználása 158
10.6.2. A kamarák ingatlanigényeinek kielégítése 158
10.7. A Magyar Gazdasági Kamarára vonatkozó
átmeneti szabályok 159
10.7.1. A Magyar Gazdasági Kamara érdek képviseleti ágának továbbélése 159
10.7.2. A tevékenységi jogutódlás 159
10.7.3. A nemzetközi jogfolytonosság 159
10.7.4. A választott bíróság szervezeti jogutódlása 160
10.7.5. Az adó- és illetékmentes vagyonátruházás lehetősége 160
XL. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 161
11.1. A "kamara" elnevezés használata 161
11.2. Hatálybalépés 161
11.3. Módosuló jogszabályok 162
III. RÉSZ
JOGSZABÁLY- ÉS DOKUMENTUMGYŰJTEMÉNY
A.) JOGSZABÁLYOK
1959. év IV. törvény 163
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
(Kivonatos közlés) 163
1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról 63/1994. (IV.26.) Korm. rendelet a gazdasági kamarák felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter kijelöléséről 226
B) AJÁNLÁSOK ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK
A gazdasági kamarák megalakítását segítő
Országos Tanácsadó Testület (OTT) ügyrendje
(1994. április 29.) 227
Az OTT 1. számú ajánlása
a területi gazdasági kamarák ideiglenes szervező
bizottságainak megválasztására
(1994. április 29.) 231
A Magyar Gazdasági Kamara etikai kódexe
(1991. június 15.) 244
Állandó választott bírósági eljárási szabályzat
(1993. március 15.) 275
Minta-alapszabály a megyei kereskedelmi
és iparkamarák alapszabályainak elkészítésére
FÜGGELÉK
HATÁLYÁT VESZTŐ JOGSZABÁLY 289
1985. év 11. törvényerejű rendelet a Magyar Gazdasági Kamaráról 289
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem