Győr-Sopron megye népesedése

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének kiadványai

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Rétvári László: Győr-Sopron megye népesedése ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	141 oldal
Sorozatcím:	Földrajzi tanulmányok
Kötetszám:	15
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-1318-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Bevezetés
Az elmúlt negyedszázad hazánkban a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer kialakulásának és fejlődésének kiemelkedő időszaka volt.
Népességföldrajzi szempontból legszembeötlőbb jelenség a nagyarányú foglalkozási-területi átrétegződés volt, amely a mezőgazdasági népesség csökkenésével, a városiasodás fogózódásával a múlthoz képest alapvető változást eredményezett az ország népességének területi elhelyezkedéséhez, az egyes területek népsűrűségében, életkori és foglalkozási szerkezetében. A milliókat közvetlenül érintő foglalkozási átrétegződés és az ezzel kapcsolatos vándorlások - végleges áttelepülések vagy időszakos és napi ingázások - kiváltó oka és a folyamat intenzitása a szocialista építés egymást követő szakaszaiban lényeges változáson ment keresztül. A felszabadulás előtti elmaradott agrár-ipari gazdasági szerkezete örökségeként a népesség belső vándorlása az 1950-es években volt a legerősebb. Ekkor még csaknem valamennyi mezőgazdasági terület "túlnépesedett"-nek számított, s a megindulós extenzív iparfejlesztés, a szocialista ipari bázis kiépítése tette lehetővé az agrártérségeken felhalmozódott, gyakorlatilag kihasználatlan munkaerő folyamatos átrétegződését. A következő évtized első felének ugyancsak élénk népesség-migrációját a mezőgazdaság szocialista átszervezése segítette elő. Az intenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése ugyanis újabb, nagy tömegű munkaerőt szabadított fel az agrártermelésből, amelynek révén az extenzív iparfejlesztés és a tercier népgazdasági ágazatok megfelelő számban jutottak munkaerőhöz. Az 1960-as évek végére folyamatosan csökkentek a mezőgazdasági és az ipari övezetek közötti foglalkozási - területi átrétegződés belső forrásai, s ezzel a vándorlás - elsődlegesen a végleges lakhelyváltoztatás - intenzitása is mérséklődött. Más tényezők mellett éppen a munkaerő-tartalékok folyamatos kimerülés, a falvakból származó munkaerő-utánpótlás hiánya, ill. az ipari, mezőgazdasági övezetekben egyaránt megvalósult csaknem teljes foglalkozottság következtében a népgazdaság valamennyi szektorában az intenzív fejlesztés előtérbe került. Erre annál is inkább szükség volt, mivel - fölös munkaerő híján - a gazdasági növekedés alapvető forrásaként a termelékenység növelése kínálkozott. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék
Bevezetés 7
I. A munka tudományos célkitűzése és módszere 11
II. A gazdasági fejlődés és a népesedés területileg differenciált folyamatának történeti áttekintése Magyarországon 15
1. A népesedési folyamatok sajátságai a kapitalizmus kibontakozása előtt 15
2. A népesedési folyamatok alakulása, regionális eltérései a kapitalizmus korában 23
3. A foglalkozási - területi átrétegződés felszabadulás után folyamatainak áttekintése 31
4. A területi foglalkozási szerkezet átalakulása 39
III. Győr-Sopron megye népesedési folyamatainak történeti áttekintése 44
1. A területileg differenciált benépesülés és településsűrűség földrajzi alapjai 44
2. A megye népességföldrajzi arculata a XVIII. század végén 47
3. Győr-Sopron megye népesedése a kapitalizmus kibontakozásáig 49
4. Győr-Sopron megye népesedési folyamatainak regionális eltérései a kapitalizmus korában 51
5. Vándormozgalom a kapitalizmus korában 61
IV. A szocialista társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Győr-Sopron megye népesedési folyamatára 67
1. A megye település- és népességföldrajza szocialista termelési mód kialakulása idején 67
2. A népesség területi átrétegződésének folyamata, a vándorlások térbeli szerkezete 73
3. A kereső népesség foglalkozási megoszlása, a terület nemek és korcsoportok szerinti szerkezete 79
4. A foglalkozási - területi átrétegződés mechanizmusa és területi típusai 90
V. Győr-Sopron megye népességfejlődésének földrajzi potenciálja, településszerkezetének várható fejődése 102
1. A mezőgazdasági termelés infinitezimálisának alapjai; a munkaerő területi és elöregedési problémái 102
2. A megye iparosodása és munkaerő-problémái 109
3. Az infrastruktúra fejlődési tendenciái 115
4. A településállomány nagyságcsoportok szerinti fejlődési problémái 119
5. A településhálózat funkcionális differenciálódása, a foglalkozási-területi átrétegződés perspektívái 128
Irodalom 138