A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Celluláz enzimek előállításának lehetőségei I./Lignocellulózok mikrobiológiai lebontása II-III.

I-III. részjelentés/Gépirat

Szerző
Szerkesztő
Gödöllő
Kiadó: BMG Agrár Kutató Fejlesztő Közös Vállalat
Kiadás helye: Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 302 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Celluláz enzimek előállításának lehetőségei I. 1987-ben lett kiadva. Egyedi tanulmánykötet, gépelt formátumban. Valószínűsíthetően nem sokszorosított. Fekete-fehér ábrákkal és kézzel beragasztott színes fotókkal illusztrált. Műszaki szakértők: dr. Réczey Katalin és dr. László Elemér. Témafelelős: Dr. Réczey István a mg. tudományok kandidátusa.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS

A cellulóz a földön leggyakrabban előforduló szerves anyag. Fotoszintézis révén évente kb. 1,8 x 10 15 kg-os menynyiségben keletkezik. Ennek energiatartalma Holdren (1) szerint 22,5 x... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS

A cellulóz a földön leggyakrabban előforduló szerves anyag. Fotoszintézis révén évente kb. 1,8 x 10 15 kg-os menynyiségben keletkezik. Ennek energiatartalma Holdren (1) szerint 22,5 x 10 17 kJ, ami több, mint egy nagyságrenddel nagyobb, mint az emberek által pl. 1974-ben felhasznált összes 17 energia, 2,22 x 10 17 kJ.
Az energiaválság, a Föld egyre nagyobb területein jelentkező tápanyag- és takarmányhiány arra készteti a szakembereket, hogy a cellulózzal, mint potenciális energia-, tápanyag- és vegyszerforrással foglalkozzanak. Másrészről egyre nagyobb gond a nagymennyiségű városi és ipari hulladék, valamint mezőgazdasági melléktermék megsemmisítése, elhelyezése, hasznosítása olymódon, hogy a környezetet ne szennyezzük be vele. Ezeknek a hulladékoknak 40-60 cellulóz.
A cellulóztartalmu anyagok, hulladékok hasznosításának kutatására egyre több időt és energiát forditanak szerte a világon.
A cellulóz néhány közvetlen hasznosításán kivül a glükózzá történő lebontása, majd a hidrolizátum átalakítása a kívánt termékké látszik a legalkalmasabb felhasználási útnak.
A cellulóz hidrolízise savas és enzim-katalizissel is végezhető. Az első, majd különösen a II. világháború alatt foglalkoztak intenziven a fa savas hidrolízisének vizsgálatával. Ebben az időben müködött is savas fa hidrolizáló üzem. A háború elmultával viszont gazdaságosság szempontjából nem tudta a famelasz a cukorrépa-melasszal felvenni a versenyt. A savas hidrolízis hátrányai, hogy a hidrolizis nem irányitható, hogy különféle cukorbomlás-termékek keletkeznek, s emiatt a hidrolizátum közvetlen élesztősitése nem oldható meg minden esetben. Vissza

Tartalom

Celluláz enzimek előállításának lehetőségei I. részjelentés
1. BEVEZETÉS 1
2. IRODALMI RÉSZ 3
2.1. A cellulóz és kisérőanyagai 3
2.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok 8
2.2.1. Cellulózbontó baktériumok 10
2.2.2. Cellulózbontó gombák 18
2.3. A penészgombák celluláz enzimrendszere, enzimaktivitások definiálása 32
2.3. 1. A cellulózbontó enzimrendszer 32
2.3.2. A celluláz enzim aktivitásának meghatározási módszerei 36
2.4. A celluláz enzim előállítása 40
2.4.1. Celluláz előállitása penészgombák felületi tenyésztésével 41
2.4.2. Celluláz előállitása penészgombák szubmerz fermentációjával 42
2.5. A cellulóz hidrolízise 51
2.5.1. A cellulóz savas hidrolízise 51
2.5.2. A cellulóz enzimes hidrolízise 53
2.6. Lignocellulózok a talajban 67
3. A KÍSÉRLETI MUNKÁHOZ FELHASZNÁLT FŐBB ANALITIKAI MÓDSZEREK 70
3.1. Redukáló-cukortartalom meghatározás dinitroszalicilsavas cukorreagenssel 70
3.2. Összcukor meghatározás fenolkénsavas módszerrel 70
3.3. Lignin-tartalom meghatározás Hägglund szerint 70
3.4. Enzimaktivitás mérési módszerek 71
3.4. 1. Szürőpapir-lebontó aktivitás (FPA) meghatározása 71
3. 4.2. C1 aktivitás meghatározása (gyapot szubsztráttal) 71
3.4.3. Aviceláz aktivitás meghatározása 72
3.4.4. Cx aktivitás meghatározása viszkozimetriásan 72
3.4.5. Cx aktivitás meghatározása cukorméréssel 74
3.4.6. Béta-Glükozidáz aktivitás meghatározása 74
IRODALOMJEGYZÉK 75

Lignocellulózok mikrobiológiai lebontása II. részjelentés
1. Bevezetés 1
2. Irodalmi rész 2
2.1. Lignocellulózok lebontása anaerob baktériumokkal 3
2.2. Lignocellulózok lebontása aerob baktériumokkal 15
2.3 Lignocellulózok lebontása gombákkal 24
3. Kísérleti rész 40
3. 1. A kísérleti munkában felhasznált anyagok és alkalmazott módszerek 40
3.1.1. Felhasznált táptalajok, reagensek 40
3.1.1.1. Husléagar 40
3.1.1.2. Malátalé-agar 40
3.1.1.3. Szintetikus tápagar cellulóz-, hemicellulóz-, illetve ligninbontók izolálására 40
3.1.1.4. Rázatott lombikos táptalajok 41
3.1.1.5. Dinitroszalicilsav reagens 42
3.1.1.6. p-Nitrofenil-béta-D-glükopiranozid szubsztrát 42
3.1.2. Alkalmazott módszerek 42
3.1.2.1. Redukálócukor, összcukor, lignintartalom és enzimaktivitás-mérési módszerek 42
3.1.2.2. Fehérjetartalom meghatározása 42
3 .2. Lignin, cellulóz és hemicellulóz hasznosító mikroorganizmusok beszerzése, valamint izolálása 43
3.2.1. Lignin, cellulóz és hemicellulóz hasznosító
mikroorganizmusok beszerzése különböző törzsgyűjteményekből 43
3.2 .2 . Lignin-és cellulózhasznositó mikroorganizmusok izolálása furfurolkorpából 30°C-on 46
3.2.2.1. Baktériumszám meghatározása huslé agaron 46
3.2.2.2. Gombaszám meghatározása malátalé-agaron 47
3. 2.2.3. Cellulózbontók izolálása MN 300-as cellulózport tartalmazó táptalajon 49
3. 2.2. 4. Cellulózbontók Izolálása Na-karboximetil cellulóz szénforrást tartalmazó táptalajon 51
3.2.2.5. Kukoricaszár szénforrást hasznosítók izolálása 52
3.2.2.6. Buzaszalma szénforrást hasznosító mikroorganizmusok izolálása 54
3.2.2.7. Cellulóz és ligninbontók izolálása furfurolgyártási maradékanyag szénforrást tartalmazó táptalajon 55
3.2.3. Második szélesztési sorozat cellulóz, hemicellulóz, illetve ligninbontó tiszta tenyészetek
nyerése érdekében 56
3.2.3.1. A husléagaron nyert izolátumok tisztítása 56
3. 2.3.2. MN 300-as cellulózport tartalmazó táptalajon nyert izolátumok további szélesztése 58
3.2.3 .3. Kukoricaszár-őrlemény szénforrást tartalmazó
táptalajon nyert izolátumok szélesztése, tisztitása 59
3.2.3.4. Buzaszalma szénforrást tartalmazó táptalajon nyert izolátumok továbbszélesztése 61
3.2.4. Törzsizolálási kísérletek furfurolkorpáról
MN 300-as cellulózport tartalmazó lemezeken 30 C-nál magasabb hőmérsékleten 63
3.2.5. Cellulóz, hemicellulóz és ligninbontók izolálása korhadt fatuskókról (Lelőhely: Budakeszi) 67
3.3. Lignocellulóz hasznosító baktériumok és gombák screeningje 72
3.3.1. Kísérlettermés és a kísérleti körülmények kidolgozása 72
3.3.2. A screening eredményei 72
3.4. Celluláztermelés papírvatta szénforráson 85
3.4.1. Celluláztermelés adatai 85
3.4.2. A celluláztermelés értékelése 93
3.5. Buzaszalma- és kukoricaszár-őrlemény bio - konverziója az előzetesen screenelt törzsekkel 94
3.5.1. A biokonverzió kivitelezése és eredményei 94
3.5.2. A biokonverzió értékelése 100
4. Összefoglalás 107

Lignocellulózok mikrobiológiai lebontása III. részjelentés
1. Bevezetés 1
2. Kísérleti rész 2
2.1.1. kísérleti munka során alkalmazott módszerek és felhasznált anyagok 2
2.1.2. Alkalmazott táptalajok 2
2.1.3. Alkalmazott módszerek 3
2.2. Törzsfenntartás , törzstárolás 4
2.3. Inokulum fermentáció 8
2.3.1.Kísérletek Ganoderma, Gloeoporus és
Trametes törzsekkel homogén inokulum előállítása céljából 8
2.3.2.Inokulum fermentáció a Cs 281 jelű táptalajon 13
2.4. Fermentáció 48
2.4.1. Rázatott lombikos fermentáció 48
2.4.2. Szilárd fázisú fermentáció 89
3. Összefoglalás 99
4. Függelék 102

Dr. Réczey István

Dr. Réczey István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Réczey István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem