A föld és az ember

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
Bevezetésül.
1. A földrajz fogalma.
A geographia földleírás. A leírás föladatát különfélekép fogják föl. A természeti és történeti tudományok hatása által fejlődik ki a földrajz kutató iránya. A néprajz a földrajzhoz csatlakozik. Ritter Károly és későbbiek fogalommeghatározása 5
2. A földrajz helye a tudományok körében.
A földrajz helye a tudományok rendszerében. Comte, d'Alambert, Cortambert és mások rendszerei. Miért nem elégítik ki a földrajzot? Mi az abstractio és a valóság tudományait különböztetjük meg. A földrajzot ez utóbbiakhoz soroljuk 10
3. A földrajz emberi eleme.
Az emberi elem régi és természetes túlsúlya. A föld- és néprajz véletlen, de benső kapcsolata. Mennyiben tartozik az emberi elem szükségképen a földrajz körébe? Az anthropogeographia fogalma. E fogalom sokkal dúsabb, mint az állatok és a növények földrajza és sokkal több különféle feladata van 22
4. A történelem és a földrajz kapcsolata.
A földrajzban a történeti elem természetesen túlsúlyra törekszik. Kísérletek a földrajznak, mint történeti tudománynak, meghatározására. A segédtudomány fogalma. A földrajz és történelem közössége és elválaszthatatlansága. Minden földrajzi feladatot történeti szempontból is, és minden történeti feladatot földrajzi szempontból is kell tekinteni. A földrajz a történelem fogalmának kibővitésére törekszik. A hol a történelem nem áll
helyt, ott a földrajz áll résen. A földrajz szükséges volta a történetphilosophiában, mely nagyon is érzi annak elhanyagolását. Bizonyos történeti elem egyaránt megvan a földrajzban és a történetben ; jellemző is és fontos mind a kettőre. Gyakorlati alkalmazása. A földrajz és a néprajz 28
MÁSODIK EESZ.
A természeti tényezők.
5. Á természeti tényezők hatása az emberiségre általában.
I.
Mért tarthatjuk e kérdést földrajzinak? Fontos a történelemben a földrajzi elem, mivel a természet hatalmasabb az embernél. Ritter Károly a természeti tényezők tanulmányozását a
bölcsészet teréről a földrajzi térre teszi át. Az Ő nézete a tényezőkről. Nézete termékenyebb a történeti téren, mint a földrajzin. Bittér követői és ellenesei. Buckle és Peschel közös alapon állnak. Peschel és Curtius E. néhány ellenvetésének czáfolata. A Ritter Károly teleologiájától való félelem okadatlan. Ritternek és követőinek csak az volt a hibája, hogy munkáik természete programmszerű, inkább tervező, mint végező, inkább állító, mint bizonyitó volt. E hibának bővebb kifejtése. El kell egymástól választani a különböző feladatokat, a melyek az emberiség- természeti tényezőire vonatkoznak. A különböző feladatok feltüntetése az ókori történet egy példáján. Egy physiologiai és egy mechanikai csoportra oszthatók. Egy rendszerkisérlet: Az állapotra való Jiatáúolc és a cselekvésre való hatások 46
II.
Mielőtt a természeti tényezőknek a cselekvésre való hatásaival tüzetesen foglalkozunk, fontoljuk meg az állapotra való hatások fejtegetésének némely nehézségeit. Mért meddők az illető viták? Belső és külső okok. Elhamarkodott állítások. A stilus és a tudomány közti kapcsolat. Hume ellenvetéseiből mindenekelőtt az a nagy hiba tűnik ki, a melyet az idő fogalmának elhanyagolása okoz. Mások meg éppen az idő kellő számba nem vétele
következtében úgy hibáznak, hogy nagyon is nagyokat, nagyon is sokat állitanak. Livingston D. egy helyes, Fritsch Gr. egy fölszines ellenvetése. A változékonyság és az öröklékenység törvényeinek segélyével most már bepillanthatunk e kérdésbe; ebben a teremtés története támogat. Spencer H. és Comte Á. véleménye. E kutatásoknál számba kell venni a természetnek az egyes emberekre való hatását, valamint a népek több typusú
voltát is. Életrajzi és néprajzi példák. Egyáltalában a fejlődési álláspontra kell helyezkednünk. Az által is sokat hibáznak, hogy összetévesztik egymással a közvetett és a közvetetlen természeti hatásokat. Czáfoljuk azt az állítást, hogy a természet hatásai
azon mértékben csökkennek, a mily mértékben a műveltség növekszik 73
6.. Az emberi lakhelyek helyzete és alakja.
I. Kontinensek, szigetek és félszigetek.
A szárazföld eloszlása a földön és az ember elterjedése. Több kontinensre terjedő népcsoportok: hyperboreusok, földköziek, malájipolinéziaiak. A szigeti földrészek lakói. A szigeti népek elkülönülése. A történeti időben lakatlan szigetek áttekintése. Ezen alapuló következtetések. A népek parti elterjedése. A szigeli népek történeti állása. Műveltségük fejlődésének a zárkózottság általi előmozdítása és akadályozása. Még kedvező körülmények között is korlátozza őket a tér szűk volta és szétforgácsoltsága. Bizonyos szigetcsoportok közvetítő állása. A félszigeti népek történeti állása. Elkülönülés és közvetítés. Az elkülönülésnek földrajzi fokozása. Arábia történeti állása. A szárazföldek félreeső részeinek félszigetszerű állása: Dél-Afrika, Gallia. Az éjszaki és a déli földteke történeti szerepe. Végi és szegélyi helyzet. A kontinensek külső és belső oldala 105
II. Az országok és határaik.
A természetes és mesterséges határok. Az emberiség elterjedésének formái, e formák keletkezése és következményei. A népek szükségképen terjeszkedők. A terjeszkedésnek és elzárkózásnak üdvös váltakozása. A felfedezések története és az általános történet közti kapcsolat. Vájjon függ-e a népek lakhelye a földrajzi tényezőktől? A politikai szomszédságok és a politikai határok különböző nemeinek tana, A határfejlődés nagysága. Az országok középpontjának és széleinek egymásra hatása. A szélek rendkívüli fontossága. Az országok természetes csoportokká való egyesülése. Néhány szó Németország természetes egységéről. A közös politikai érdek szerinti csoportosulás. Egységes országok
belső különbségeik szerinti felosztása. Oroszország és Olaszország, mint példák. Az országok belső egyensúlya. Szükséges-e a szabatos elkülönítés? 136
III. A lakhelyek eloszlása.
A kisebb emberi szervezetek, a törzsek, a községek és a családok lakhelye keletkezésének természeti tényezői. Az első telepek. A folyóvízi határok fontossága. Az ország termékenységének a hatása. A védelem szüksége hegyeken, szigeteken és kis félszigeteken
hoz létre telepeket. Kezdetleges erődítmények. Fánlakók. A népességi központok fejlődése a népesség növekedése és a munkafölosztás által. Az egyedüllakók hogy lettek együttlakókká. Ideiglenes csoportolulások. A forgalmi központok keletkezése 174
7. Téri viszonyok.
A földrajz egyik legfőbb kelléke a téri viszonyok hathatós hangsúlyozása. A téri viszonyok összhasonlításának fontossága. Milyen hatásuk volt a rómaiakra és a germánokra azon téri
viszonyoknak, a melyek közt fejlődtek. A birodalmak hatalma és nagysága közti viszony. A nagykiterjedésű birodalmak nem bomolnak föl okvetetlenül. A tér fölötti uralomnak különféle fokai és okai. Kétségtelenül arra törekszik az ember, hogy mind nagyobb tért vonhasson be történeti működése körébe, és hogy mind nagyobb térre terjedő nemzetekké alakuljon. A kicsiny és a legkisebb területek. A politikai egyensúly téri tényezői, a
melyek a tér tágitására való ama törekvést alig akadályozzák sokáig. Éjszak-Amerika hatása Európára. A történet kontinensi typusa. Kontinensi fajok. A néprajzi kutatásban hol vessük föl a tér kérdését? A távolságok tanának szükséges volta 192
8. A fölszin alakja.
1. A föld színének egyenetlenségei.
A talaj alakjának különféle hatása van az emberre. E hatások osztályozása. Magának az alaknak a hatásai. A rónasági és a hegységi népek közti néprajzi és történeti ellentét. A mászás, mint munka. Vándorlási és elterjedési tájak. A hegységi korlátok és átlépésük. Az ó-koriak nem igen ismerték a hegységeket. Közlekedésük az Alpeseken és a Pyrenéusokon át. Himalaya. Kedvező és kedvezőtlen hegységi határok. A fölszin tagozódásának elkülönítő hatása van a népekre. Példák Afghanisztánból, Nipalból, Albániából, Antioquiából, Nagy-Britanniából. Népek maradványai hegységekben. A hegységek összeköti), egyesítő hatása. A Pamir fönsik és Skandinávia nagy fensíkja. A Tirol és Svájcz közti különbség. Hegységi határok. A hegységek erősítő hatása. Az éghajlat hatása-e vagy az erőfeszitésé? A hegységi népek jeles voltának példái. Ellenkező példák. A fensíkok hatása a műveltség
keletkezésére 222
2. Sikságok, pusztaságok és sivatagok.
A síkságok és a hegységek történeti hatásainak ellentéte. A nagy síkságok pusztasági természetre hajlók; történeti jellemüket még fokozzák a rajtuk általánosan elterjedt éghajlati és növényzeti viszonyok, melyek egyaránt egyhangúságot, egyformaságot hoztak létre. Határtalanság. Határsánczok. A pusztaság és a tenger. A pusztasági népek aggressiv jelleme. A művelhető tájak és a pusztaság közti határ történeti fontossága. A pusztaságban bajos a földművelés. A pusztaságok lakatlansága. A pusztaságokon könnyen keverednek a népek. A pusztaságok, illetőleg a sivatagok mint határok és mint menedékhelyek 255
9. A tengerpartok.
Alak és tagozódás. A parttagozódás meghatározásának különféle módszerei. A parttagozódás hatása a művelődésre. A történeti lehetőségek szaporodnak, ha egy nép a tengerrel érintkezésbe jut. Korlátolt érintkezésnek is igen nagy hatása lehet. Velencze, a phöniciai partok stb. példája. A parttagozódás fogalmának bírálata, kivált az országok nyíltsága és a tagok nagysága szempontjából. A tagozódás hasznát csökkentő tények. A partok és a belső tájak ellentéte. A tagozott és tagozatlan, a történetileg nyilt és zárt partok ellentéte. Az országok támadása pontjai. A belső tájak partfelé igyekvése. Milyen körülmények közt juthat a lehető legtöbb ember a tengerhez? 277
10. A viz történeti jelentősége.
I. A tenger és a tavak.
A föld színén levő víznek, hatásainak, eloszlásának és osztályozásának általános áttekintése. Az ember a szárazföld lakója, tehát vizenlakása csak ideiglenes természetű. Hajók és tutajok, mint lakhelyek. 0-kori és új-kori czölöp-építmények. A vizenlakás egyéb példái. A tenger. A tenger a népek elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, de nem áthághatatlan. A hajózás föltalálása. Az oczeáni hajózás állapota a műveletlen népeknél. Némely műveletlen nép semmit se ért hozzá. Alsó és legmagasabb fokai. A jelenkor tengeri közlekedése. A beltavak. Elválasztó és egyesítő hatásuk. Önálló műveltségek támaszkodnak
rájuk. Ingatag vízállásuk veszélyei 304
II. A folyók és a mocsarak.
Áttekintés és osztályozás. A folyók mint utak. A tengerrel való kapcsolat. Hasonlóságuk. A fölfedezések történetében gyakran előfordul, hogy tengerágakat és folyókat összetévesztenek. A földrészek folyóvizekben való bővelkedése és megközelíthetősége.
A folyóknak a parti tagozódáshoz való viszonya. Tengeri hódítások a folyók mentén haladnak fölfelé. A folyók közlekedési jelentősége. Folyók, csatornák és utak. Fiumarák. Az egyptomi műveltség mely irányban haladt a Nilus völgyében? A folyók, mint a népek egyesítői. A közlekedés összehozza a népeket. Völgyi tájak. Folyók, mint a történeti események összekötő fonalai. Egyptom. Asszam. Folyók, mint határok. Csak bizonyos
körülmények között hathatós határok, például tágas, ritka népességű országokban, határtalan alföldeken, gyenge népeknél. Bizonyos körülmények között védelmet is nyujtanak, de nagy vándorló néptömegek mozgását nem akadályozzák. Bujdosó népek
folyók szigetein vagy mocsarak között tartják fönn magukat 332
II. Az éghajlat.
Az éghajlati hatások mélyreható természete. Az éghajlat fogalma. Philosophiai és természettudományi szempontból azt vélték, hogy az éghajlatnak átalakító hatása van. E véleménynek hibás földrajzi alkalmazása. Az éghajlat és a földrajzi elterjedés. Az ember napi volta. A forró égöv hatása a népekre és egyes egyénekre. A hőség és a nedvesség hatása. A sarki éghajlat hatása. A magassági elterjedés és a hegységi éghajlat. Ugyanazon
egy öv éjszaki és déli részének apró különbségei. Az életmód és a munkálkodás különbségei. Jellembeli különbségek. Történeti ellentétek. Fontos e tekintetben az évszakok eloszlása. Izland és éjszaki Oroszország példája. Műveltségi övek. A mérsékelt öv a
tulajdonképeni műveltségi öv. A műveltség fejlődésének megnehezítése a forró országokban. A birtok és a hatalom különböző eloszlása. A mérsékelt öv népeinek a forró öviekre gyakorolt nyomása; történeti példák. Az éghajlat és a műveltség fejlődése. A levegő történeti hatásai kiegyenlités és mozgás által 360
12. A növény és állatország.
Az embernek a föld valamennyi élő lényétől való függése. E függés különféle formái. Tömeges kapcsolatok. A növényzeti alakok hatásai. Erdők. Bozót pusztaságok. Néhány szó a talaj közvetetlen hatásairól. Az előrehaladó művelődés fogyasztja az erdőt. A művelődés egészen átalakítja a növényzetet. Egyes kapcsolatok. A természeti kincsek kiaknázása. A természeti kincsek sokasága és a művelődés közti kapcsolat. A természeti kincsek és a műveletlen népek. Mi mozdítja inkább elő a művelődést, a természet áldásai-e vagy serkentései. A forróövi dús természet elnyomja az ember erélyét, valamint a szegény természet is. Uj-kaledoniaiak és melanéziaiak. Mikor hat serkentőleg a természet szegénysége? A földművelés a természetre támaszkodva keletkezik. A természet áldásai és kiaknázásuk. A természet áldásainak eloszlása a föld színén. Kiaknázásuk különböző fokai. Izlandi, szudáni és keletafrikai példák. A hasznos növényeknek és állatoknak a növények
és állatok összes számához való viszonya. E viszony történeti okai. Bizonyos tájak, u. m. a pusztaságok és a sarki tájak kedvező körülményei. A gazdasági növények és a házi állatok az emberekkel együtt vándoroltak. Meghonosulás. Néhány szó az ó és az új világ, Afrika és Ausztrália természeti gazdagságáról. A növények és az állatok nemesítése. Az ember és a többi élő lény ellenséges viszonya. Ragadozók. Káros és edző hatás. Az ember versenytársai 405
13. A természet és a szellem.
Az ember belvilága külvilágától elválaszthatatlan. A külvilág hatása a belvilág fejlődésére. Feladatunk meghatározása. A hangulat és a cselekvés. Előzetes megjegyzések a szellemi hatások fogadására és közlésére vonatkozólag. Azok osztályozása. A természettel való megbarátkozás. A természet különböző mértékben rokon a lelkünkkel. a tenger. A hegység. Az élő természet. A vad népek természeti érzései. Rémületet okozó benyomások.
Visszautasítjuk Buckle azon nézetét, hogy hatásuk babonát szül. A nemzeti jellem és a természeti környezet. A természeti érzet fokozatos nevelése és a tudományhoz vagy a művészethez való közeledése. A tudomány. A tudomány kiválása az érzelem köréből valóságos küzdelem. A műveletlen népek finom megfigyelései. Inductiók a csillagászat és a meteorologia terén. A természet ismeretének alkalmazása a természet utánzásában. A művészet. A képzőművészeteknek a tárgy természetétől és a művészeti alakítás anyagától való kettős függése. A természeti érzés a költészetben. Ez érzést az évszakok váltakozása fokozza. Kevésbbé hat rája a természet szegénysége vagy dús volta 466
HARMADIK RÉSZ.
Összefoglalás és függelék,
14. Összefoglalás.
Milyen helyet foglal el az emberiség a földön? Az emberiség mint az élő, tehát mozgékony természet része. Külső mozgékonyság. Belső mozgékonyság. Van-e egyáltalán vándorló hajlam? A vándorlások három fő oka. A czélok. Földrajzi csábítószerek. Veszteglési és vándorlási területek. Egyesek vándorlása. A lakhelyek időnkénti fölváltása. A műveletlen népek vándorlásai. A nagy népvándorlások. Kivándorlás. A nagy népvándorlások módja. Más népek belevonása. Kényszergyarmatosítás. Rabszolgakereskedés. Visszavándorlások. Mennyiben keveredés e mozgalmak eredménye? Gátló hatások. Vándorlási területek és veszteglési területek. A vándorlás határozott irányai. Időnként különböző hatásuknak történeti áttekintése. Wagner Móricz vándorlási elmélete. A népek benső összetétele. Népelemzés. Az emberiség anthropogeographiai képe 529
15. Függelék: Gyakorlati alkalmazásra.
A néprajzi viszonyoknak térképészeti ábrázolása. A természeti tényezők neveléstani értékesítése. A történeti szinhelyek leirása. A természeti hatások csoportosulása. A természetig hatások vándorlása. A természeti tényezők fokozata. Néprajzi fogalmak
elemzése a földrajzi kutatás alapján. A természeti tényezők méltatása életrajzi
leirásokban 568
16. Magyarország természeti viszonyai történeti hatásaikban.
Függelék a magyar forditáshoz 558

Témakörök