Fülszöveg
Köze van-e a korai szülőgyermek kapcsolatnak az ember szeretetre, érzelmi kapcsolatteremtésre való képességének kialakulásához, illetve minőségéhez? Ha ez a korai kapcsolat nem jön létre - vagyis a gyermek szülő nélkül, csecsemőotthonban nevelkedik - vagy valamilyen okból - például a szülő alkalmatlansága miatt - súlyosan sérül, a veszteség, ami a gyermeket éri, meghatározza-e a szocializáció folyamatát akkor is, amikor a környezeti feltételek már rendezettek? Mindezt tekintetbe véve: van-e a pszichológusnak lehetősége arra, hogy a múlt és a jelen (a személyiség állapota és a fejlődés adott feltételrendszere) ismeretén egyfajta "jóslásba" bocsátkozzék, azaz meghatározza a gyermek fejlődésének jövőbeni kritikus állomásait, és - ha kell - javaslatot tegyen az idejekorán megindítható prevenciós stratégiára?
Amikor az összeállítás tematikája körvonalazódni kezdett, felmerült bennem a kérdés: valójában kinek szánom? Ki - ahogy ma mondani szokás - a "potenciális olvasó"? Gondolatban...
Tovább
Fülszöveg
Köze van-e a korai szülőgyermek kapcsolatnak az ember szeretetre, érzelmi kapcsolatteremtésre való képességének kialakulásához, illetve minőségéhez? Ha ez a korai kapcsolat nem jön létre - vagyis a gyermek szülő nélkül, csecsemőotthonban nevelkedik - vagy valamilyen okból - például a szülő alkalmatlansága miatt - súlyosan sérül, a veszteség, ami a gyermeket éri, meghatározza-e a szocializáció folyamatát akkor is, amikor a környezeti feltételek már rendezettek? Mindezt tekintetbe véve: van-e a pszichológusnak lehetősége arra, hogy a múlt és a jelen (a személyiség állapota és a fejlődés adott feltételrendszere) ismeretén egyfajta "jóslásba" bocsátkozzék, azaz meghatározza a gyermek fejlődésének jövőbeni kritikus állomásait, és - ha kell - javaslatot tegyen az idejekorán megindítható prevenciós stratégiára?
Amikor az összeállítás tematikája körvonalazódni kezdett, felmerült bennem a kérdés: valójában kinek szánom? Ki - ahogy ma mondani szokás - a "potenciális olvasó"? Gondolatban végigpergetve azokat a pszichológiai területeket, melyeket az írások érintenek - a korai szülő-gyermek kapcsolat, az emberi érzelmek keletkezése és fejlődése, a tehetséggondozás, az autonómia, a házasélet kezdeti szakasza, az előítéletes személyiség - azt kell mondanom: a tanulmányok elsősorban a pedagógust és a szülőt "célozzák meg". Azokat a pedagógusokat, akik munkájuk során többre törekszenek, mint szaktantárgyaik korrekt elsajátíttatása, és azokat a szülőket, akik nem elégszenek meg ösztönös nevelői érzékükkel (mely egyébként korántsem lebecsülendő érték), hanem él bennük a kíváncsiság: a gyermek és a felnőtt kapcsolatában hogyan bontakoznak ki az ember érzelmei, hogyan jelennek meg a fontosabb karaktervonások.
Persze - kicsit talán nagyképűen - azt is mondhatnám, hogy ezek az írások - szakmától, szülői szereptől függetlenül - mindenkinek szólnak, akik tudatosan kívánják megismerni, formálni önmagukat és környezetüket, ami - véleményem szerint - a kulturált emberi magatartás alapfeltétele.
Vissza