Változások a világ politikai térképén | |
Történeti előzmények | 3 |
A világ első felosztása | 3 |
A világ újrafelosztása | 8 |
A gyarmati rendszer szétesése | 13 |
A világ politikai térképe 1964-ben | 25 |
Az antiimperialista tábor | 25 |
A szocialista országok | 25 |
A felszabadult gyarmati országok | 27 |
Az aktív semlegesség politikáját folytató országok | 30 |
A gyarmatbirodalmak | 36 |
A brit gyarmatbirodalom | 36 |
A francia gyarmatbirodalom | 39 |
A többi gyarmatbirodalom | 42 |
Az imperializmus tábor | 46 |
A gazdasági földrajzi alapok és távlatok | |
Természet és társadalom | 57 |
A természeti-földrajzi környzet | 57 |
A természeti-földrajzi elmek és tényezők | 59 |
A termelőerők és termelőeszközök | 61 |
A termelési viszonyok | 63 |
Az energiaforrások | 66 |
Gazdasági-műszaki alapfogalmak | 67 |
Az energiatermelés áttekintése | 69 |
A szén | 71 |
A kőolaj | 78 |
A földgáz | 84 |
A vízierő és a villamos energia | 85 |
A jövő energiaforrásai | 90 |
Ércek és fémek | 94 |
Történelmi és földrajzi mozzanatok | 94 |
A vas és az acél | 96 |
A színesfémek és az aluminium | 103 |
A vegyipar | 109 |
A vegyipar gazdasági-műszaki sajátosságai | 109 |
A vegyipar társadalmi-gazdasági funkciója | 112 |
A vegyipar monopóliumok | 114 |
Műtrágya | 115 |
Műszálak, műrostok | 116 |
A táplálkozás alapjai | 118 |
Az emberiség szaporodása és táplálkozása | 118 |
A megművelt terület és a hozamok | 120 |
Specializáció és földrajzi munkamegosztás | 121 |
A kenyérgabonák | 123 |
A takarmánybázis | 128 |
Az állatállomány | 130 |
Az ipar fejlődése a kapitalizmusban és a szocializmusban | 134 |
A föld első felosztása | 134 |
Az ipari nagyhatalmak iparának ötvenéves fejlődése | 138 |
Az ipari fejlődés dinamikája országcsoportok szerint | 143 |
A világ iparának megoszlása | 150 |
A két óriás versenyfutása | 152 |
A fejlődésben elmaradt országok | 155 |
A szocialista országok gazdasági együttműködése | |
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fejlődésének rövid áttekintése a szerkezeti felépítése | 159 |
A KGST: A szocialista nemzetközi munkamegosztás intézménye | 159 |
A KGST létrejöttének körülményei | 161 |
A KGST működési elvei és szervezeti felépítése | 164 |
A KGST fejlődése | 170 |
A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztésének problémái a KGST-ben | 175 |
A KGST tevékenysége és a szocialista országok közötti szakosítás eredményei | 178 |
A KGST-országok általános gazdasági fejlődése | 178 |
A KGST-országok közötti együttműködés a népgazdaság egyes ágaiban | 189 |
Az alapanyag-termelés problémái a KGST-ben | 190 |
A szakosítás egyes kérdései a KGST-országok gépiapri termelésében | 207 |
A szakosítás a KGST-országok mezőgazdaságában | 211 |
A KGST szerepe a szocialista országok közelekedésében | 215 |
Tudományos és műszaki együttműködés | 216 |
A nyugat-európai integráció | |
A Közös Piac és a Szabadkereskedelmi Társulás létrejöttének körülményei | 219 |
A "hatok" és a "hetek" tömbje | 219 |
Társadalmi mozgatórugók | 220 |
A piacok alakulása és az integráció | 221 |
Történelmi előzmények | 227 |
A Közös Piac célkitűzései és eddigi eredményei | 233 |
A Római Szerződés | 233 |
A fejlemények 1961-től 1964 elejéig | 234 |
A Közösség középlejáratú gazdaságpolitikája | 237 |
A közös kereskedelempolitikai irányelvei | 237 |
A tőke koncentrációjának és centralizációjának meggyorsulása | 238 |
Az agrárkérdés a Közös Piacon | 240 |
A közös agrárpolitika bevezetésének a módszere | 241 |
Az agrárkérdéssel kapcsolatos bonyodalmak | 244 |
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) | 246 |
Az EFTA ideiglenes jellege | 247 |
Tárgyalások Anglia felvételéről a Közös Piacba | 248 |
Anglia belépési szándékának kudarca | 249 |
Kísérletek az EFTA megszilárdítására | 250 |
Az Egyesült Államok magatartása a nyugat-európai integrációval kapcsolatban | 251 |
Új amerikai kezdeményezés | 252 |
Az amerikai tervek megvalósításának nehézségei | 253 |
A Közös Piac és a gazdaságilag gyengén fejlett országok | 255 |
Ellentétek a társult területek kérdésében | 257 |
Integrációs törekvések a gyengén fejlett országokban | 258 |
Kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok | |
Történeti visszapillantás | 261 |
A kelet-nyugati kereskedelem újabb fejlődése | 271 |
A kelet-nyugati kereskedelem áruösszetétele | 270 |
A szocialista országok agrárkülkereskedelme Nyugat-Európával | 273 |
A kelet-nyugati kereskedelem 1963-ban | 286 |
A gazdaságilag elmaradott országok helyzete és fejlődésük problémái | |
A gazdaságilag elmaradott országok országok helyzetének legfőbb jellemzői | 295 |
A gazdasági függés | 296 |
A kizsákmányolás és annak módszerei | 310 |
Torz gazdasági szerkezet | 314 |
A mezőgazdaság helyzete és fejlődése | 319 |
A bányászat és ipar helyzete és fejlődése | 322 |
A külkereskedelem szerkezete és sajátos problémái | 323 |
Torz, duális társadalmi szerkezet | 328 |
Az elmaradott országok osztálystruktúrája | 332 |
A továbbfejlődés lehetőségei, a "gazdasági elmaradottság" felszámolásának perspektívái | 340 |
Államkapitalizmus az elmaradott országokban | 341 |
A továbbfejlődés belső társadalmi-politikai körülményei | 345 |
A továbbfejlődés külső, nemzetközi politikai-világgazdasági körülményei | 348 |
Haladó és politikai mozgalmak a fejlett tőkésországokban | |
Forradalmi mozgalmak 1918-1945/48 között | 353 |
A fejlett tőkésországok gazdasági helyzete | 363 |
Egyesült Államok | 365 |
Nyugat-Európa | 369 |
Német Szövetségi Köztársaság | 370 |
Franciaország | 371 |
Olaszország | 371 |
Gazdasági nehézségek jelentkezése | 373 |
A társadalmi osztályok összetételének megváltozása, a dolgozó tömegek életkörülményei és harcai | 375 |
A munkásosztály helyzete | 378 |
Sztrájkharcok | 380 |
A parasztság bekapcsolódása a sztrájkharcokba | 381 |
Az antimonopolista egységfront megteremtésének feladata | 382 |
A neofasiszta veszély elleni küzdelem | 383 |
Harc a békés egymás mellett élésért, a háború ellen | 386 |
Párbeszéd a katolikusokkal | 389 |
A korszerű marxista-leninista taktika és stratégia | 391 |
A munkásegység | 394 |