Előszó
A napi híreket hallgatva, az újságokat vagy akár a szakkönyveket olvasva szinte közhelyszámba megy már, hogy a világ és mindennapi életünk globalizálódik. A globalizáció hatása megjelenik mindennapi tevékenységünkben, legyen szó munkánkról vagy magánéletünkről, azonban a globalizáció tényleges hatása csak nagyon kevesekben tudatosodik.
A globalizáció mint átfogó folyamat hatása alól az emberi erőforrás menedzsment sem kivétel. Az emberi erőforrás stratégiák, folyamatok, policyk, szülessenek azok a világ bármely pontján, rövid idő alatt elterjednek, és bevetté válnak az egész világon. Ami néhány nemzetközi nagyvállalat speciális problémájaként és arra adott válaszként születik, hamarosan széles körben elterjed, és az új „legjobb gyakorlatot" követő vállalatok - legyenek azok nemzetköziek vagy helyiek - átveszik és alkalmazzák. Érvényes ez azokra a kérdéskörökre is, amelyek eredetileg valóban csak a nemzetközi nagyvállalatok sajátjai voltak. Ilyen például a különböző kultúrák találkozása, a különböző kultúrákból kikerülő munkatársak együttműködésének kezelése, motiválása. A munkaerő világméretű mobilitása következtében a kultúrák keveredése nemcsak az országokon átívelő multinacionális vállalatok problematikája, hanem egy helyi vállalat is szembesül ezzel a kihívással, menedzselve azt a sokszínű munkatársi gárdát, amely a nemzetközi migráció következtében kialakulhat. Magyarországon ez még talán kevésbé érezhető, de a jövőben elkerülhetetlenül mi is szembesülünk vele.
Általában is elmondható a nemzetközi emberi erőforrás menedzsment e körben tárgyalt problémáira, hogy ami ma globális és különös, az holnap már helyi és tipikus. Dr. Poór József könyve a nemzetközi emberi erőforrás menedzsment kérdéskörét széles körű elméleti megalapozottsággal, rendkívül teljeskörűen és szerteágazóan tárgyalja és mutatja be. Magam is, aki több mint 15 éve szembesülök a mindennapok során a nemzetközi emberi erőforrás menedzsment kérdéseivel, örömmel fedeztem fel a könyvben saját problémáimat, illetve láttam elméleti keretbe és rendszerbe foglalva azokat az eseteket, melyekkel találkozom. A téma struktúráit tárgyalása mellett rendkívül hasznosak azok az esettanulmányok, amelyek különböző nemzetközi példákat bemutatva hozzák még jobban életközeibe a nemzetközi emberi erőforrás menedzsment problematikáját.
A globalizációt lehet szeretni, lehet utálni, egy dolgot nem lehet csak nem tudomásul venni realitásait, azt, hogy ebben a globalizált világban élünk, és itt kell eredményesen tevékenykednünk. Ez az emberi erőforrás menedzsment területén sincs másképp, ezért ezt a könyvet a globalizáció lelkes hívei és ellenzői egyaránt jól hasznosíthatják.
Rolek Ferenc
Budapest Bank
Vezérigazgató-helyettes
Vissza